Bear Grylls ezúttal Utahban él túl, bár szerintem arrafelé az az igazi túlélő, aki mormonként kihúzza három feleséggel a tripla aranylagziig. Ezúttal kommandósunk nem ejtőernyővel ugrik a tájra, hanem egy világháborús szállítógépből pattan ki, miközben az egy picit leszáll, de nem áll meg, mert úgy nem lenne abban semmi izgalmas. Egy kötélen csúszik a porban a gép mögött egy ideig, mintha az Indiana Jones egyik olyan jelenetét látnánk, amit végül nem forgattak le, mert a kaszkadőrök szakszervezete nem engedélyezte. Mert túl veszélyes.

De Bearnek ez semmi, ugyan kicsit szétszakad rajta a szponzorkabát, de máris felpattan és rohanva távozik. Minta túlélni csak futva lenne érdemes. A Sziklás-hegységben egy fontos szabályt kell megtanulnunk: mindig lefelé érdemes menni, mert fent csak ritka levegő, medvék, pumák és kurva sok fa van, lejjebb pedig ott van Salt Lake City, egy rakás McDonald’s, KFC, Burger King és Wendys.

Bear Grylls visszatért Új-Zélandra, de nem azért, hogy az előző dzsungelben, hegyen és jéghideg vízben szopás után bosszút álljon a természeten, és napalmmal alakítsa Tesco-parkolóvá az egész, rohadt, soha véget nem érő, érintetlen erdőt. Dehogy, az exkommandós imádja a természetet, védi ahol csak tudja, és szemmel láthatóan soha nem érzi azt, amit Cartman a brazil dzsungelben: hogy szép dolog a környezetvédelem, de azért a fűtött McDonald’sban Big Macet enni még jobb, és egyébként is ha még egy bogár abúzálni próbál, akkor lángszóróval irtom ki a flórát és a faunát.

Most az északi szigetre érkezik Bear, a maorik földjére, ahol évente több tucat turista téved el. Ezúttal nem ejtőernyővel ereszkedik alá, hanem egy robogó motorcsónakból ugrik fejet egy folyóba. Ezt látva rögtön két kérdés hasít belém:

• Hogy mégis hogyan van az, hogy ruhástul, cipőbe úszik mindig ez a fickó, és még csak át sem öltözik, amikor partra evickél? Utoljára a GI Joe eksönfiguráim csináltak ilyet, de ugye ők nem tudnak kihűlni, ráadásul az egész felszerelés rájuk van fröccsöntve.

• Hogy van az, hogy amikor kiugrik, akkor nincs vele az operatőr, amikor a vízbe ér, viszont már ott liheg a nyakában a kamera. Kétszer ugrott, először a szembekamerának, aztán a fickónak aki vele ugrik? Közben ruhát cserélt, vagy van egy gyártásvezető-asszisztens, aki hajszárítóval szárazra fújja?

Bear Gryllst ezúttal Mordor felett dobják ki, bár nincsen gyűrű, és nem a Végzet-hegye felé tart, hanem épp az ellenkező irányba. De hát Bear túlélő típus, nem várhatjuk el tőle, hogy öngyilkos küldetést vállaljon. Új-Zéland felett repülünk, alattunk a Déli-Alpok, ami ugyanolyan csipkézett, havas hegyormokat kínál, mint az európai hegyvidék, csak a lábánál nem Milka-teheneket, meg sramlizó bőrnadrágos svábokat találunk, hanem eső áztatta erdőket és mocsarat.

Amikor Bear ejtőernyővel ugrik, akkor biztosak lehetünk abban, hogy az ejtőernyő utolsó karabinerének is jut majd feladat a túlélésben, tulajdonképpen a sorozat egyetlen, igazi tanulsága, hogy ejtőernyő nélkül nem is érdemes belevágni a túlélésbe. Mert ha ejtőernyőnk van, akkor van kötelünk, hálózsákunk, felfújható tutajunk, hámunk és kézi atomerőművünk is. De legalábbis tudunk ilyesmit barkácsolni.

Bear egy bazi nagy hegylánc aljában, egy tisztáson landol, a táj tényleg olyan, mint a Gyűrűk Urában, szinte drukkolunk neki, hogy még azelőtt össze tudja csomagolni az ejtőernyőt, hogy megérkeznének az első ork hordák. De legalábbis az idegesen gesztikuláló Peter Jackson, akit felbőszített, hogy egy ismeretlen ejtőernyős miatt kell félbeszakítani a Hobbit forgatását.

Bear rögtön elmondja a túlélés egyik fontos alapszabályát: az egyenes út nem mindig a legbiztonságosabb út, és még csak nem is a leggyorsabb. Éppen ezért nem vág neki egyenesen egy hófödte hegycsúcsnak, inkább megpróbál átjárót keresni a hegyek között. Aztán persze egy hirtelen bal kanyarral beveszi magát az erdőbe, mondván az ösvényeket levágva néha gyorsabb. Két egymásnak látszólag ellentmondó szabály, de persze az ellentmondás csak látszólagos. Ha valaki nem érti miért, hát magyarázza el neki a Szijjártó Péter.

Tegnap fűrészelés, ma döntés, úgy látszik nem csak a szomszéd KAIWO típusú minihifije erősen áthallásos. Szerintem szomszédgyerek azért vehette, mert részint olcsó, másrészt más már nem játszaná le a Teknő kazettát. Át is csöngettem hozzá, és elmagyaráztam neki a kulturált szórakozás fogalmát, úgyhogy amíg én megnézem az Összeesküvőket, ő a Bartókot hallgathatja, lenémítva. 

Kell is a tökéletes összpontosítás, mert nagyon érdekesnek ígérkezik ez a rész is, olvasom hogy többek közt: „Éva és Ircsi vitája majdnem a tettlegességig fajult, Csoki elárulta Zsanettnek, hogy mennyi az annyi, Zsanett üvöltött Csengével, aki igazából Nikóra rágott be, Az arajelöltek testrészein vitáztak össze a mamák”.  Előkerült egy balta és nem tudtak megegyezni, hogy Enikő vádlija, vagy Csenge felkarja kerüljön a húslevesbe? Lássuk.

Tán a Subbán láttam azt a képet, amint a Gellért előtti dunai partszakaszon kialakított jakkuziban egy pár jókedvűen baszik, miközben a lépcsőről bíztatja őket egy hölgy, hogy „ezaz fiam, adjál neki”. Ugyan a kép készültekor még nem volt ez a nagyszerű játék műsoron, de a Vacsoracsata előtt is főztek már emberek otthon (még ha nem is a Zámbó Árpinak), ennek ellenére bizakodó vagyok, hogy jelen produktum hatására a szex családépítő szerepe megnő. 

Társadalmunk elidegenedik, alacsony a gyermekvállalási hajlandóság, globális gazdasági nehézségek vannak, pusztulnak az értékrendek, a családok összetartó erejére minden korábbinál nagyobb szükség van. Mindezért jó lehet, ha egy jót zsákolunk anyánk előtt (ügyeljünk azért arra, hogy anyánkba péniszét csak apánk helyezze szemünk láttára, vagy figyelmeztessük a család szentségére). 

És akkor vége az anyósok korának, vége annak, hogy jaj mama, én annyira szeretek port törölni, de tényleg, és a maga fia egy olyan úriember, de tetőtől talpig. Hétfőn ugyanis az anyósok csomagolhattak, aztán gurulós bőröndjeikkel húzhatták át a fiúk kerti lakába, a fiúk meg beköltözhettek a lányos házba. A nagy költözés közepette én egyetlen Fila-táskát sem szúrtam ki, ami vagy arra utal, hogy nem támogató a Tesco, vagy nem is Magyarországon forgatják ezt a valóságshow-t, csak szinkronizálják a török változatot.

Előtte, pénteken Zsanika visszatérési buliján Kati anyós nagyon berúgott, lebólintotta az ágysarkot is, de erről a jelenetről én most az olvasók lelki nyugalmának érdekében többet nem mondanék.

Az Index-közeli események és a Zsidó Világösszeesküvés Nagy Páholyában zajló bonyodalmak miatt a múlt héten kicsit elterelődött a figyelmünk a kis magyar rögvalósággal zsúfolt rezidenciáról, ezért elnézést kérünk minden érintettől, különösképpen Ircsi anyóstól és Hajdú Péter producertől. Holnap azonban felvesszük a fonalat, addig is álljon itt egy gyors visszatekintés az előző hét eseményeiről, és megdöbbentő eszméléseiről.

Kiderült, hogy Mása jól viseli a penészes hajú Marcit, pedig a fickó olyan túlmozgásos volt Párizsban, hogy az elég lett volna négy romantikus musicalre és három böfögős-fingós vígjátékra is. Mása bebizonyította, hogy két gyerekkel már nem ugrálhat egy nő, hiszen egyébiránt minden kultúrában, nagykorú, cselekvőképes emberek körében válóok, ha társas kapcsolatra kiválasztott partner azt meri mondani, hogy “Ez fantörpikus”. Súlyosbító tényező, ha mindez az Eiffel-torony tövében hangzik el.

Ezúttal Bear Grillst nem dobják ki a helikopterből, nem kell túlélnie sem a forró sivatagban, sem az áthatolhatatlan dzsungelben, de még Los Angeles Külsőn sem, csak ücsörög a vágószobában, és megmutatja, hogy milyen felvételeket dobtak az elmúlt évadokból. Amolyan bestof ez, a túlélés legnagyobb slágerei bicskával metszett pánsípra és kókuszháncsból eszkábált hegedűre hangszerelve. Persze ez nem csak egy amolyan recyling epizód, hanem összefoglaló is: alapfokú túlélés negyven percben a Discovery műsorán, hogy aztán továbbléphessünk a felsőbb osztályokba. Vagyis, ha valaki last minute utat tervez Egyiptomba, Thaiföldre, Erdélybe, esetleg Szibériába, akkor elég csak ezt az egyetlen egy részt megnéznie, és túlélhet, ha elveszti az élénk színű esernyőt lóbáló idegenvezetőt, és lemarad a csoporttól.

A trópusi övezeten kezdünk, kommandósunk elmondja, hogy hát amilyen paradicsomi a táj, olyan veszélyes is, de azért leginkább paradicsomi, éhen halni nem fogunk, legfeljebb szomjan döglünk a pálmafák alatt, a ragyogó fehér homokban, a Tui prospektust idéző naplementét nézve. Ételt a tengerből szerezhetünk, a tengerben meg úgy látunk, ha tenyerünket a homlokunk elé rakjuk, és gyorsan kifújjuk a levegőt, így ugyanis pár másodpercre légbuborék keletkezik a szemünk előtt, így egy pillantást vethetünk a tengerfenéken megbúvó kagylókra, vagy megbizonyosodhatunk arról, hogy tényleg leráztuk-e azt a rossz arcú cápát, amelyik követett minket.

Hiába minden, az Összeesküvők dübörög tovább, felesleges ellenkezni, toporzékolni, az ég felé emelt kézzel, kétségbeesetten sírni, inkább nézzük meg, hogy mi is történt csütörtök óta a rezidencián, ahol a Tv2 valóságshow-ja előtt Benkő Dániel is szerelmet keresett, még korábban pedig valami mást kerestek a lehető legkülönfélébb felállásokban.

Csütörtökön is Till Attila várt minket, ő ugráltatta a lányokat, de csak azért, hogy messze visszhangzó hangján (igen a hangmérnök még mindig nem találja a potmétert) mindenkit a kanapé elé parancsoljon, hogy aztán a női szakasz együtt izgulhassa végig, ahogy a fiúk egy kurva nagy daruról átugorjanak egy másik kurva nagy daruról lelógatott hálóra holmi használt bugyikért és melltartókért.

Szerdán is folytatódott az anyóskereső, elnézést a feleségkereső műsor, ráadásul megint Till Attilával, Peller Mariannt biztos nagy generálra küldték a beszédszintetizátor meghibásodása miatt.

Megint élőben kapcsolják a villát, elnézést a rezidenciát, ma kell döntenie Ircsi anyósnak, hogy kit is küld Mása mellé a kszavazásra. Mása legnagyobb hibája ugyebár az, hogy komolyan vette a KDNP nagycsaládos jövőképét, csak a családfőről szóló apró betűs részt nem olvasta el. Két gyereket nevel egyedül, na. Mása olyan arcokat vág, mintha bemelegítene egy igen cselekményes pornófilm nyitójelenetére, Csoki mamája pedig homályosan közli, hogy ő tegnap a szabad ég alatt aludt. Mintha bárkit is érdekelne.

És akkor az anyukák keddi döntését jól levetítik a fiúknak, ami azért elég rémisztő lehet bárkinek, aki a XIX. század utolsó évtizede után született. Marián jól kis bukik, hogy az anyja Mása ellen szavazott, mert ugye őt nem zavarja a két gyerek. Sziló ellenben azt az álláspontot képviseli, hogy az anyja már felnevelt két gyereket és biztos jó döntést hozott. És egyébként is, miért kérdőjelezné meg az anyja választását? Hahó, öreg, talán azért, mert valóságshow ide, szabályrendszer oda, valójában olyanba ugat bele, amihez semmi köze?

Ircsi anyós és Ági anyós jól összevesznek valamin, de már senki nem érti, hogy akkor most Ircsi rálépett Ági lábára, vagy Ági beszólt Ircsi fiára, vagy egyszerűen csak szoftverproblémái vannak mindkét anyósegységnek.

Kanapén rohadás, mindenki melegítőben, a férfiak a körülzárt kanvillában alsónadrágban, a lányok és az anyák megviselt pólóban. Ez utóbbi azért rémisztő, mert kortól függetlenül minden nő ugyanúgy néz ki: mint a csepeli fitneszcenter bérletesei, és így mindenki láthatja, hogy mit is tesz a női testtel két évtized házasság a magyar rögvalóságban.

Három lány érkezik a férfi részlegbe ebédre, a férfiak klipen vágják a hagymát, a nők meg öltöznek, végre látszik, hogy szinte mindegyik nonfiguratív sormintát varratott magára. A lányok bemutatják az anyósoknak elsőrandis ruháikat, felvonulnak, a legtöbben kiégett pornósztárnak öltöztek, de van köztük pár, aki szombat hajnalban részegen az Ötkertből hazafelé támolygó pr-asszisztensnek öltözött. Azért az meglepő, hogy a lányok mindegyike gátlás nélkül rázta a seggét hat ötven feletti anyuka előtt: ide nézz, mama, ilyen vagyok, ha beindulok.

Végül Csenge, Mónika és Petra kapja a legtöbb szavazatot, ők mehetnek át a fiúkhoz. Megint visznek magukkal evőeszközt, biztos két szettre már nem futja a Tv2-nek. A randi abból áll, hogy egy nagy fazékból levest szednek, és zavartan röhögnek. Mónika idegesen piszkálja a merőkanalat, talán azért, mert egy teljesen átlátszó miniszoknyában húslevest szürcsölni már nem erotikus: ennek már külön kódneve van a Porntube-on a fétis kategórián belül.

A fiúk és a lányok ismerkednek, Csenge bevallja Petinek, hogy szereti a rágógumi ízű parfümöt, mire Peti rögtön rávágja, hogy ő is. Legalább parfümből elég lesz majd egy dobozzal venni. Marián Másáról fantáziál, de azért Mónikának azért beszól, hogy kilóg a malacpersely. Ha nem tudnák, miről lenne szó, Mónika rögtön képbe hoz mindenkit: hát persze, baszod, hiszen ez alá nem lehet bugyit venni. Hát így válaszol egy igazi feleség, ha valaki megjegyzi, hogy látszik a pinája.

Vuk-effekt, jön Till Attila, és az aláfestő zene még mindig olyan, mintha nem is valóságshow lenne ez, hanem délutáni matiné, Till Attila pedig nem műsorvezető, hanem rajzolt Scooby-Doo nyakkendőben.

Ircsinek kell végre dönteni, de egy ideig még húzzuk az időt, állítólag Ircsiről kell összefoglalót néznünk, de valójában az anyós alig tűnik fel, inkább csak a csajokat mutatják, azokat is leginkább bugyiban. Időhúzás, idegesítő aláfestőzene, Ircsi még csak körülírja, megjegyzi, hogy nem szereti a dohányos lányokat, (minden csaj rögtön leszokik ott, a kanapén), majd hozzáteszi, hogy akit most a vágóhídra küld, az a legtisztább lelkű lány, és mondja tovább, pont úgy mintha egy Édesvíz könyv hátsó borítóját olvasnánk, a végén már azt hisszük, hogy a kiszavazás tulajdonképpen jobb mint egy pezsgőfürdős welness-hétvége. Alexa. Egy fekete hajú lány, aki sír, de hát annyi itt a fekete hajú lány, és annyit sírnak, hogy azért a tragédiát elég nehéz átérezni.

Till Attila magyaráz, mutogat, aztán szinte már csak arra kapjuk fel a fejünk, hogy ez már nem is a műsor, hanem a reklámblokk.

Kíváncsi vagy Sixx exkluzív videóira, ajánlóira, kritikáira? Csatlakozz a UPC Magyarország Facebook-oldalához!