Azt gondoltam, hogy az alaszkai aranyásók munka után betérnek a kocsmába, kicsapják a lengőajtót, elismerően füttyentenek a színpadon kánkánozó kurváknak, a mocskos pultra csapnak egy öklömnyi aranyrögöt, aztán addig piálnak, amíg verekedés, késelés, vagy pisztolypárbaj nem lesz a vége. A háttérben pedig a zongorista behúzott nyakkal üti a fekete-fehér billenytűket. Az idők persze változnak, a kánkán például már nagyon nem divatos. Ezzel szemben az igazság az, hogy az alaszkai aranyásók beváltják a legközelebbi felvásárlónál a kitermelt aranyat, aztán a dollárokat a bárpultra csapják, és addig isznak, míg valakit meg nem késelnek.

Most a Behemót legénysége csapatja az alaszkai kisvárosban, mivel nem mehetnek ki a tengerre, hiszen az idő éppen olyan, mint nálunk egy szelesebb januári hétvégén. De ezt errefelé nyári viharnak hívják.

Maffiózóasszonyainkat múltkorjában egy jósnő vértezte fel tanácsokkal, Renee már neki is látott és kibékült Dritával, hiába akarta az lerúgni a fejét nem is olyan rég. Gondolom most majd Karen lát neki a radikális változtatásnak, csak aztán nehogy sírás legyen a vége. Ötye-partival, akarom mondani csajbulival indítunk, végre senki nem fúj senkire, ezt meg kell ünnepelni izibe. És ha már bulizás, akkor basszunk oda, VIP-bánásmódnál alább nem adjuk, irány egy exkluzív New York-i étterem, mondja Renee, minden maffiaprincesszek legprincesszebbike.

És úgy is viselkedik az étteremben, mintha az övé lenne, kezdésnek leszúrja a pincért, amiért nem ment AZONNAL oda felvenni Drita rendelését. A többiek kicsit röhögnek azon, hogy mennyire pattog, Drita mondja is a riportban, ettől a kivagyiságtól felfordul a gyomra, de Renee-t nem lehet lelőni. Megbeszélik, hogy Drita közelgő szülinapján akkora bulirakétát lőnek fel, amekkorát még nem látott Staten Island.Aztán gyorsan átváltanak Renee kedvenc témájára, a plasztikai beavatkozásokra, most épp azon nyekereg, hogy lóg a felkarján a bőr. Carla és Drita, a két fitnesszcica szerint csak edzenie kéne, de Renee nem őrült meg, hogy feleslegesen izzadjon, amikor a sebész egy nap alatt megcsinálja neki ugyanazt az eredményt. Különben is, két ilyen Piszkafa Picsa ne pofázzon neki.

Az Aranyláz Alaszkában után egy újabb aranyásós valóságshow jött szembe velem, lassan már akár magam vehetnék egy aranymosó tálkát, hátha a Filatorigátnál szerencsével járok. Mert ugye megvan ennek a romantikája, kétkezi meló, mocskos farmer, izzadságtól csillogó halánték, és olajos kezek, de ha a végén összejön, akkor csak ücsörögsz a kanapén, szivarozgatsz, kortyolod a konyakot, miközben a júliusi Playboy-cimlaplány lágyan masszírozza a vállad. Az októberi dupla oldalas, kihajtható poszter meg eközben mosolyogva tölt még egy italt neked. Vagy inkább csak megnézek pár újabb szerencsétlent, akik a hidegben, elázva bénáznak, és ha rám jön az aranyláz, rendelek valami csillogót a Teleshopból.

Úgy tűnik, hogy Alaszkában tényleg csak a mosómedvék nem aranyásásból próbálnak megélni, mert most a Bering-szoros alját kapirgáló tengeri aranyásók életét mutatja be a Discovery, meglepő módon Aranyláz a Bering-tengeren címmel. Ezúttal több csapat szenvedéseit követhetjük végig, van itt vérprofi, aki egy 80 tonnás dögre felpakolt markolóval túrja fel a tengert, alabamai hobbista, és helyi suhanc is, aki nem csak aranyat akar találni, de be is szeretne csajozni 2in1, ezért egy lányt fogad fel maga mellé.

Miután Sebhelyesarcú Juniort elkapták a monstre razzián, Renee a terapeuta után a második leghatékonyabb módszerhez folyamodik, hogy ex-férje bekasztnizását feldolgozza: inni megy. Másnapra kiderült, hogy a vád illegális szerencsejáték, de óvadék ellenében kiengedték, és ha szerencséje van, Junior „csak” újabb 1,5 évet tölthet a sitten, ettől Renee megkönnyebbül - nem hiába mondják, hogy minden relatív. A bárban a havernőjének az aznapi újságot olvassa fel, végre rendes képeket raktak be, az apjáról mindig a legszarabb fotót használták, mondja, aztán a pultos kérdésére, hogy a fater is benne van-e, azt válaszolja, hogyne, a börtönben, abban benne.

Renee gyomra már előre görcsben van a beszélőtől, úgy néz ki, náluk soha nem lesz egy normális vasárnapi ebéd, mert valaki mindig a hűvösön van. A barátaira van most szüksége, ki is eszel egy nagyszerű házibulit, amire hívnak majd jósnőt is, hogy segítsen tisztábban látni, mit is kéne lépni – az ilyesmit úgyis mindenki imádja Staten Islanden.

A begőzölő Dritánál hagytuk el legutóbb és mondhatom, drámában és indulatokban ma sem lesz hiány: az érzelmi amplitúdók morajló tengerén folytatjuk felkavaró utazásunkat! Csakhogy a mai részben ordibálás helyett könnyek jönnek, a vizes hasonlatnál maradva annyi, hogy megtöltené a Balatont. Mindenki bőgni fog, kivéve Carla, de hát ő egy robot.

Dritát annyira felzaklatta, hogy Lee össze-vissza kamuzik a hátralévő börtönéveiről, hogy se a bulizás, se az nem tudta lenyugtatni, hogy kitépte a telefont a falból. Így hát fogja egy barátnőjét és elmennek a pedikűröshöz, ahol valami rettentő barna szmötyivel kenegetik a lábukat. Közben arról magyaráz a csajnak, hogy mióta férjhez ment, a nyugodt fészekrakás helyett olyan az élete, mint egy vándorcigánynak: 13 év alatt tizenegyszer kellett költöznie. Amikor a férjét elvitte az FBI, egy nap alatt elvesztette mellé a házát, az autóját, a munkáját, mindent, és évekig egyik kezében a gyerek volt, másik vállán a hátizsák. Annyira megszokta az egyedüllétet, hogy lehet, már nem is akarná máshogy, bármilyen szomorúan hangzik is. Lee szerint 2 év semmi, totál elvesztette a realitásérzékét a sitten, mondja Drita keserűen, és az egészben a gyerekek a legnagyobb vesztesek. A nagyobbat, Aleeyát még cikizték is az oviban, hogy nincs apja, Drita fél, hogy emiatt deviáns lesz belőle.

Múlt héten megismertük a szereplőket: a drámakirálynő Renee-t, a sunyi, nagyképű Karent, az agresszív szexbomba Dritát meg az egyelőre kicsit uncsi, bólogató Carlát. Megtudtuk, hogy mind a négy nőnek vagy az apja, vagy a faszija (delux verzió: mindkettő) megmártózott az alvilág fertelmeiben és épp börtönben ülnek, meg hogy miből fognak kirobbanni az első konfliktusok. Például abból, hogy Drita a Staten Islandre sok év után visszatérő barátnője, Karen ex-pasijához ment hozzá, meg hogy Carla titokban meghívta Karent a szülinapi partijára, akit Renee nem mellesleg rühell, amióta a csaj apja besúgóként börtönbe juttatta egy csomó társát. Az első rész rögtön cliffhangerrel zárt: Renee annak rendje és módja szerint összeugatott az igencsak arcos Karennel - pont, mint két szuka a körbepisilt területért.

Karen javasolja Renee-nek, ha ennyire nem bírja a képét, tűnjön el inkább ő, mire amaz rögtön előadja, soha nem ő volt, aki elkullogott, hát biccs plíz már. De Karen szívós, marad és visszamegy Dritához és Carlához piázni, a drámakirálynő meg jobb, ha felfogja, ő van ugyanakkora gengszter. Asszem Karennek a gengszter a kedvenc szava. Dritát megszállja a részeg jószándék és próbálja a habzó szájú Renee-t rávenni, hogy rendezzék a szitut, addig innen haza nem mennek.

Emberek, ma este 21:20-kor megnyitja kapuját az Éden hotel, mi pedig hogyvoltozzuk az eseményeket, naná, ráadásul élőben. Aki kihagyja, megérdemli. Élőben itt lehet együtt izgulni velünk, hogy akkor most már az első részben lesz-e kopuláció, vagy sem.

Tisztelt publikum, az ember néha a Tumblr gif-rengetegében is meglátja a disznók közt a gyémánt félkrajcárt! Merthogy így bukkantam rá legújabb Hogyvolt-sorinkra, remélem lesz alkalmam bemutatni pár műremeket.

A Mob Wives című reality show-t Jennifer Graziano (mellesleg az egyik szereplő testvére) ötlete alapján készítette a JustJenn Productions és a Weinstein Company, és az amerikai VH1-on 2011. áprilisában mutatták be. A nézők kajálták, hiszen olyan, mintha a Született feleségek és a Sopranos elegye lenne, így nem csoda, hogy már a második évad is a 8. epizódnál tart, a Mob Wives Chicago pedig májusban indul. (Magyarul Maffiózófeleségek címmel a TLC-n ment, remélhetőleg ismétlik.) Számos tv-kritikus jókat írt róla, mondván: vicces és drámai egyben, de akadtak ellenzői is. Különösen azok szerint hiba dicsőíteni bármit, ami az alvilághoz kötődik, akiknek a rokonát a maffia ölte meg. Maffiakörökben sem rajongtak a sorozatért, árulásnak tartják, hogy a négy főszereplő nő kiteregette az életüket, míg Staten Island-i lokálpatrióták azért aggódtak, hogy a nézők hamis képet kapnak az ottani lakosokról. Szerencsére mi elég messze vagyunk ahhoz, hogy ilyesmivel ne kelljen foglalkozni, vágjunk is bele.

Bear ezúttal nem egyedül vág neki, elkíséri Izlandra, az egész Európát betemető hamu és a világgazdasági válság országába Jake Gyllenhaal hollywoodi sztár és moziipari magánvállalkozó is. Jake-et ugye Oscarra jelölték 2006-ban a legjobb férfi mellékszereplő kategóriában a Túl a barátságon című melegwesternben nyújtott meggyőző alakításáért. Vagyis nagyon jól adja a mellékszereplőt, aki a rideg vadonban egy másik férfi oldalán néz szembe a természet erőivel, és persze saját érzelmeivel.

Amúgy a politikailag egyáltalán nem korrekt buzizást csak azért engedjük meg magunknak, mert Bear Gryll a különleges epizódban többször is poénkodik ezen, vagyis reméljük, hogy mindenki érti, hogy a fajra, rasszra és vallási meggyőződésre tett durva poénokat csak nálunk sajátították ki a homofób nácik, egy boldogabb világban teli szájjal lehet röhögni mindenen és mindenkin. Mert tudjuk, hogy csak vicc.

Bear Grylls most Izlandra látogat, amiről kiderül, hogy nem csak azért olyan nyomasztóan szar hely, mert a világgazdasági válság megroppantotta, hanem azért is, mert mindig hideg van, és közben úgy fortyog a talaj, mint egy újramelegített, több hetes pörkölt, pont, mielőtt kifutna a lábasból. Most már érthető, hogy miért nyekereg olyan keserven minden dalában Björk.

Bear most egy terepjáróval megy föl egy vulkán hófödte magaslatára, és persze most is menet közben ugrik ki. Mondjuk udvarias lenne, ha egyszer szépen elköszönne a sofőrtől, csak abban nincs semmi látványos. A következő évadban biztos égő karikán is átveti majd magát, mielőtt földet érne.

Bear nem túl jól öltözött, az még hagyján, hogy se csokornyakkendő, se díszzsebkendő, de még egy rendes télikabát sincs rajta, közben odafent sarkvidéki szél fúj. Olyan gyorsan, hogy az lakott területen már a jogosítvány azonnal bevonásával járna. Kiderül, hogy ilyenkor nem kell leszegett fejjel harcolni a viharral, ássunk inkább egy kis gödröt a hóban, kuporodjunk bele, és reménykedjünk, hogy nem a saját sírunkat ássuk meg. Kommandósunk is ezt csinálja, aztán amikor eláll a szél, egyszerűen lesöpri a kabátjáról a havat, és továbbfut. Én itt kezdek el először gyanakodni, hogy ez az egész csak greenbox, Bear Grylls egy jól fűtött stúdióban játssza el a Hoth bolygó túlélőjét, és a vágás után már rohan is az asszisztense a meleg csokival és az aprósüteménnyel. Mert olyan nincs, hogy valaki mindig mindenhonnan úgy pattan fel, mint Rubint Réka egy könnyed zumba fitnesz után.