Az előző részben a Lokkbácsi távozása után szigeten ragadt népséggel foglalkoztuk, és megtudtuk, hogy szépen beépültek dharmásnak, Szójer pl. LaFleur néven biztonsági főnökként haknizik, és mindenki fél tőle, Juliska meg az ő csaja, Dzsinn középhaladó szinten megtanult angolul, Miles ugyanolyan kis idegbeteg mint volt, Faraday-ről meg nem tudunk semmit. Az új epizód az Ajira Airways gépével indul, azzal, ami szépen majd lezuhan a szigetre. A zuhanás meg is történik, hőseink közül Hörli, Katinka és Dzsekk a villanásban (ami minden bizonnyal az a villanás, amit Lokkbácsi idézett elő) eltűnik, Frank barátunk pedig a gépet leteszi a másik szigetre (ami azért így fentről jóval nagyobbnak tűnik, mint a harmadik évadban), arra a leszállópályára, amit Szójer és Katinka szorgoskodott össze.

És onnan folytatjuk a történetet, hogy a csuromvér Lapidus magához tér a pilótafülkében, a másodpilótának annyi, de az új szereplők jól vannak, kösz, csak éppen Szájid sincs a gépen, mert elvillant, Szán, Ilana, Cézár meg Ben viszont igen. Harminc évvel korábban, mondja a felirat, és visszaugrunk az előző rész végére, amikor Hörli, Dzsekk és Katinka összetalálkozik Szójerrel és Dzsinnel, ölelkezések, kínos kézfogások, hülye becenevek Szójertől, minden a régiben. A kezdeti örömködést aztán felváltja a megdöbbenés, Lokkbácsival mi van? Hát, ő meghalt, mondja Dzsekk, Hörli meg a dharmás egyenruha iránt érdeklődik, ez meg miafasz? Hát, beálltunk, mert 1977 van, és mit tehettünk volna. Pofám leszakad, mondja Hörli arckifejezése.

Az előző részben leginkább Lokkbácsi kalandjaival foglalkoztunk, meg azzal, hogy mi történt vele az elmúlt években, hogy szedte össze az Oceanic6 tagjait és hozta vissza őket a szigetre, no meg azzal, hogyan nyírta őt ki Benjamin "Yoda" Linus, akinél többet ember még a tévébe nem hazudott. Most ideje a szigetlakókkal foglalkozni, ott vesszük fel a történet fonalát (muhaha, szó szerint), ahol abbahagytuk, Sawyer tartja a kötelet, az meg beleszakadva a földbe, mert ugrottak egy kurva nagyot, miközben az öreg mászott lefelé. Miles szól is Szójernek, hogy most már tényleg elengedheti a kötelet, az meg csak néz, majd ásni kezd, mint egy jólnevelt vakond, de Juliska leállítja. John's gone, James. És Miles ekkor megfordul, és meglátja a szobrot, aminek négy lábujja van, a partnak háttal áll, és egy egyiptomi istenség lehet akár, és ez akkora fless, hogy konkrétan hatszor tekertem vissza a jelenetet. Lokkbácsi pedig pont ekkor forgat egy isteneset a kereken, amitől mindenki kiakad, mert iszonyú nagyot ugrottak, és a szobor sem áll már ott. És a kút is be van temetve.

A fejfájások elmúltak, orrvérzés sincs, Juliska kimondja, amire mindenki gondol: Lokkbácsi sikerrel járt. És most várunk, mondja Szójer, az ÚjFőnök, addig, míg vissza nem jön. Három évvel később, mondja a felirat, amiből azért ki lehet sakkozni, hogy Lokkbácsi visszatérése elég sokáig tartott. Egy kéz tesz fel magnószalag-tekercseket az orsóra, és egy szimpatikus arc kezd el Dharma-ruciban táncolni valami csajjal, a zene biztos Geronimo Jackson, nem ösmerem az életművet. Megjön Phil az ünneprontó idegbeteg, és a lazulást egyszerre szétzavarja, láthatóan tart a főnöktől, valami LaFleur nevű embertől, aki ha megtudja, szíjat hasít a kollektív hátukból. És ha ez nem lenne elég, a háttérben ez egyik monitoron Horace, aki annak idején Bent a világra segítette és az apjával együtt a szigetre csábította, holtrészegen randalírozik a szónikus kerítés környékén és fákat robbant dinamittal. Menni kell LaFleurért.

A címből már lehet sejteni, hogy végre fény derül a vén kopasz gazember kalandjaira a külvilágban, valamint arra, hogy vajon azért halt-e meg, mert rossz gombot nyomott meg valahol, vagy csak szimplán halálra idegesített valakit a mindenttudó mosolyával. A Lokkbácsi-centrikus epizódok mindig is ütnek, mint a Stroh rum decivel fogyasztva, így ettől a résztől sem várunk kevesebbet, mint hat-hét vaddöfakk-pillanatot és valami kellemes cliffhangert. Az epizódot bevezető hogyvolt az út első szakaszára fókuszál, azaz arra, hogyan bírta Richard Alpert és Chistian Sheperd Lokkbácsit az önfeláldozásra, seb, sötét, iránytű, festett szemű ember, menned kell, kút, kötél, Christian, titokzatos utasítás, halnod kell, kerék, villanás.

Persze túl egyszerű lenne úgy kezdeni az epizódot, hogy Lokkbácsi van valahol a villanás után, inkább egy sötét irodában vagyunk, elég nagy a rendetlenség, sok macskája lehet az illetőnek. Bejön a gépen látott kisfickó a hülye bajuszával, az, aki ott ült az első osztályon. Flashback tehát, de valamiben sántikál, ugye, hogy nem véletlen, hogy a gépen volt? Leül az asztalhoz, kutat, és régi Life-magazinokat talál, meg térképeket, amik ismerősek ám, a szigetet ábrázolják. És ekkor megszólal egy hang, Cézár! És az a csaj, aki a gépen Sayidot vitte bilincsben! Ezek összedógoztak! Ilana kérdezi is, mit szedett ki a fiókból. Zseblámpát, mondja Cézár, és elindulnak kifelé - és akkor esik le, hogy a szigeten vannak, és Frank olyan faszán letette a gépet, hogy elsétálnak mellette, mert egyben van az erdőben.

Ismerős képpel nyitunk: egy szem a képernyőn, majd Dzsekk bamba képe a fűben, pont úgy, mint a pilotban, csak Vincent nem rohan elő a bokorból és nem lóg tornacipő a fáról. Szóval sikerült a visszamenetel, ismét ott vagyunk, ahol az egész kezdődött. Dzsekk hangokat hall és szalad, de nem a partra, hanem mási irányba, mert ezúttal nem Shannon sikolt, hanem Hörli, aki a vízesésnél kínlódik a tóban, talpig farmerben, kezében gitártokkal. Dzsekk már ugrik is be utána, és kimenti, a hős vére nem válik vízzé. A parti sziklákon egy ájult nő, Katinka, Dzsekk megy is lélegeztetni, elemében van a doki, de nem kell elsősegélyt nyújtani, Katinka magához tér. We are back, mondja Dzsekk, és visszaugrunk időben 46 órát.

A félelmetes öregasszonynál vagyunk, ott, ahol az előző rész végződött, és ahol végre megtudjuk, hogyan mennek vissza hőseink a szívás szigetére. Igaz, hatan kellett volna lenniük, és csak ketten vannak (Dzsekk és Szán), meg Dezmond, aki nem ért semmit, illetve Ben, aki meg sokkal többet, mint sejtetni engedi, de hazudik, mint szokott. A templom alatt van egy helyes kis kutatólabor vagy miafasz, közepén egy térképpel, felette egy bazinagy inga ami vonalakat huzgál a kontinensekre, körben a falak mellett számítógépek, asztalon papírok, meg egy tábla fura számításokkal. Daniel muterja nagyon ért valamihez. Aztán, hogy kavarje-e vagy sem, majd elválik.

Fasza kis címmel indít a legfrisebb (mármint AXN-földön) Lost-epizód, nem túl sok mindent hagy a képzelőerőre, de nem is baj ez. Az előző rész végére Ben összehazudozta az O6 nagy részét, és kiderült, hogy Dzsinn nem halt meg, sőt, nagyon is jól van, új, flanszia barátok között múlatja a napot valamikor a nyolcvanas évek végén. Időugrálás rulz. Szánnal nyitunk, illetve mélybarna szemeivel, ahogy idegesen nézegetik Ben Linust, és közben egyik kezében a fegyvert markolássza a másikban meg egy telefont, mert a gyerekével kommunikál. Ettől még persze simán fejbelövi Bent, ha úgy alakul, és el is indul a tervet végrehajtani.

A mólón ez kisebb kavarodást okoz, Katinka elrohan Áronért (Szán kocsijában pocol), NemdrogosDzsekk nyugtatja a korei nőt, ne csináld már, ez egy aranyember, visszavisz minket a szigetre. Szájid ettől besokall, mivanbazeg, szigetre vissza? El van neked menve otthonról? Ben és a Dezmond sorsát egyengető ősz hajú asszonyság terve haramabb dőlt dugába, mint az UTE bajnoki címről szőtt hagymázas álmai idén. És Yoda ezt is kidumálja, mármint Szán kezéből a halálos fegyvert, idehallgass, szépasszony, a férjedet senki nem ölte meg, mert él, mondja, amin mindenki meglepődik, izé, Ben, a hajó felrobbant, bazmeg, mondja Dzsekk tekintete, ne okoskoggyá'. Be tudom bizonyítani, mondja Ben rezzenéstelen arccal, ezt most akkor kavarja, vagy nem kavarja?

Gondolom a címet (Little Prince) így fordították, ha nem, akkor félrevezetem a népet. Az előző részben a szigeten addig ugráltan az időben Szójerék, míg Sárlott orrából dőlni nem kezdett a vér, és felakadt szemmel el nem terült a gyepen, de előtte még rátaláltak egy hidrogénbombára, Richard Alpertre és az ifjú, de igen köcsög Charles Widmore-ra. A jövőben (nem kezdel el magyarázni, tessék elolvasni az eddigi bejegyzéseket) Hörli Ben elől a rendőrök karmaiba menekül, Dzsekk pedig azon mesterkedik, hogy a sziget felé terelgesse a többieket, akik közül Katinkának egy ügyvéddel is meggyűlik a baja.

Penny hajóján nyitunk, közvetlenül azután, hogy az Oceanic Six meglógott a szigetről és a többiek elkezdtek az időben ugrálni. Katinka kezd belerázódni az anyaszerepbe és Áront ölelgeti, Dzsekk szerint jól áll neki a baba, így kifőzik, hogy Katinka kamuzza azt, hogy ő a muter, és kész. És azt is megtudjuk, hogy az egész hazugság dolgot Dzsekk találta ki. Három évvel később vagyunk, Katinka nagyságrendekkel jobban néz ki egy kis sminkben, és éppen arra készül, hogy megkeresse az ügyvédembert és elmagyarázza neki, hogy miért a kurva anyját. A gyerek addig marad Szán néninél, akinek egy csomagot hoznak, benne pár dossziéval Benről és SzakállasDzsekkről, illetve egy kisebb ágyúnak is beillő fegyverrel. Nocsak.

Azért is imádjuk a Lostot, mert a készítők képesek egy olyan zseniális évadnyitóra, mint amilyen az ötödiké volt, még egy púpozott lapáttal rátenni, megmutatva, hogy a lendületnek nem feltétlenül kell elfogynia, sőt. A Jughead az egyik legfaszább epizódja az évadnak, amiben két szálon futnak a cselekmények, így a hogyvoltot is kettéosztjuk, mert így egyszerűbb a dolog. Nekünk mindenképpen.

A nem szigetes szál: egzotikus (értsd: nem fehérek lakta) országban vagyunk, az ilyenkor megszokott zsivajjal és kártyázó öregemberekkel, meg csirkékkel és színes lepleket áruló helyi erőkkel. Dezmond szalad a tömegen át, mint Morvai Krisztina egy körülmetélt vibrátor elől, orvost keres, mert baj van. A baj egy gyermekben manifesztálódik, ugyanis Penny terhes, és ennek a folyománya a szülés. Penny vérzik, nagyon aggódunk, mert ha meghal, nagyon megverjük Damon Lindelofot (Cuse valahogy szimpatikusabb). Nem hal meg, csak hosszasan kiabál, majd szül egy kisfiút, akit Charlie-nak neveznek el hirtelen felindulásból - vagy id. Widmore, vagy a drogos zenész emlékére.

Az USA-ban ez a rész az évadnyitó után került adásba egyből, hogy jobban üssön, bár magában is tökéletesen magállja a helyét, ahogy az menten kiderül. Három évvel ezelőtt vagyunk, Penny hajóján, ahol a már korábban látott "hazudjunk ezerrel" beszélgetés elejét látjuk, mégpedig azt, hogy Hörli nem akart kamuzni, hanem elmesélni mindent, ment baszkurálja a lelkiismeret- Mondjuk ő jól érzi magát a sárgaházban, megértem, de a többiek nem nagyon akarnak odajutni, így nagy nehezen ráveszik, hogy hallgasson. A végén a másik szkeptikus, Szájid is beadja a derekát, mire Hörli megjegyzi, hogy na, öcsém, ha egyszer szükséged lesz majd a segítsémere, akkor nekem oszt hiába szólsz.

Vissza a jelenbe, ahol Hörli és Szájid menekül Los Angelesen át, Hörli az elmegyógy.- és intézetes pizsamakabátjában, kecsapfoltos pólóban, Szájid kiütve az előző esti kábító nyilaktól, és persze, hogy lemeszelik őket - de nem egy normális rendőr, hanem Ana Lucia. Aki persze csak Hörli elméjének terméke(?) és próbálja észhez téríteni a széthulott nagyembert, hogy ne száguldozzon már félőrült módjára, váltson pólót, Szájidot vigye el valami biztonságos helyre és akkor megússza. Ja, és Libby üdvözöl, szól még be egy hatalmasat a végére, szevasz Michelle Rodriguez, jó volt ismét látni.

Ismét itt vagyunk a Lost házatáján, a fél bagázs a szigeten kívül tengeti napjait, a doki iszik és gyógyszereri magát, Hörli az elmegyógy- és intézetben beszélget (képzeletben?) MiszterEkóval és Csárlival, de csak addig míg az egyenesre olajozott hajú Szájid el nem viszi onnan, Katinka Áront nevelgeti sajátjaként, Szán meg haragszik, de kurvára, mert meghalt a férje. Lokkbácsi meghal, Ben pedig kavarja a szart, mint szokta - a többiek meg vagy a parton rekedtek, vagy a hajón haltak meg, esetleg úton voltak arrafelé Faraday vezetésével. Aztán ugye a sziget huss, és eltűnt, mert Ben elforgatta a malomkereket a barlangban. (Ha ebből nem tetszenének érteni semmit, semmi baj, a fenti Lost linkre klikkolva el lehet olvasni az előző három évad történéseit.)

Reggel van, 8:15, egy keleti csaj mellett ébred az ura, reggelit készít és a gyereket látja el - tapasztalt Lost-nézők a kameraállásból, és abból, hogy a jelenetben látható csávót nem mutatják rendesen, azonnal leszűrik, hogy a szigeten vagyunk, mégpedig a múltban. Így is van, emberünk Ádörfalva lakója, és kis aktatáskával a kezében megy melózni éppen. Filmet forgat, Dharma-eligazítósat, mert dr. Marvin Candle az, akit eddig követtünk. Kissé ideges, hát még ha tudná, hogy a jövőben a fél karját is elveszíti, de ezt most ne feszegessük. A Nyíl állomás orientációs filmjét készítik el, aminek az a feladata, hogy a szigeten őslakos "ellenséges népséggel szemben védelmi eszközöket fejlesszen." Nahát. Hirnök jő az Orchidea állomásról, baj van, jöjjön velem dokikám.

Egy nagy posztban foglaljuk össze a Lost valóban kiváló évadzárójának eseményeit, mert így van értelme - ez egy duplarész volt, minek szétszedni. A múltkor ott hagytuk abba, hogy Danie lelkesen fuvarozza a parti népséget a hajóra, amin annyi C4-et helyezett el MiszterKími, amivel a Margitszigetet is fel lehetne robbantani, a sziget belsejében Bent pofánvágják a zsoldosok, Katinkáék meg az ádörök fogságába estek, szóval zajlottak az események rendesen a meseerdőben, mégis egy flashforwarddal nyitunk, mégpedig a harmadik évad zárójelenetével.

Szakállas (és politoximán) Dzsekkünk épphogy elkiáltotta magát a nagyon szépre sminkelt Katinka után, hogy vissza kell mennünk, a csaj a kocsiba pattant, és húzott is el - itt hagytuk abba a harmadik évad végén, most megtudjuk, hogy szeplős arcú hősnőnk nem ment sehová, hanem visszatolatott, hogy elmagyarázza a dokinak, hogy lófaszt mennek vissza, hiába hívogatja beszakadva és mutogat neki egy gyászjelentést Jeremy Benthamről, aki pedig Katinkát is meglátogatta, szóval ismer mindenkit az Oceanic Hat tagjai közül. Kár, hogy fogalmunk nincs, ki ez a Jeremy gyerek, de Katinka őrültnek tartja, és nem érti, hogy Dzsekk miért hisz neki. A beszélgetés elfajul kissé, Áron nevének említésére Katinka kioszt egy régen esedékes pofont Dzsekknek, és lezártnak tekinti ezt a "menjünk vissza a szigetre szívni" témát.