House-nak új játékra van szüksége, de sürgősen, mert már látványosan nem tud semmi értelmes elfoglaltságot találni magának, most is éppen szappanopera-maratont tart az orvosi társalgóban. De csak amíg Cuddy be nem állít, és egy gombnyomással véget nem vet a platinaszőke, 100% kollegén-szájú amnéziás nővérke nyilvánvalóan hajmeresztően izgalmas és fordulatos kalandjainak; még szerencse, hogy House már elolvasta a spoilereket a neten. Cuddy kijelenti, hogy még ezen a héten le kell adni a végeges csapat két főből álló névsorát, mert már így is túl sokáig húzta ezt az egyéni Survivort House (amivel maximálisan egyetértek), és már kezd kimondottan izzadtságszagú lenni a dolog, úgyhogy a héten két embernek repülnie kell. Ámen.

És közben nem ártana meggyógyítani valakit, mert oly nehéz a választás, és ha van hetibeteg, nagyobb eséllyel csinál valaki olyan égbekiáltó baromságot, ami azonnali kirúgást von maga után. Úgyhogy House lemegy a szupermarketbe (értsd: balesetei sebészet), valami használható pácienst összeszedni - lehetőleg leértékelve. Cameron mai ajánlata egy drogos rockzenész, aki vért hányt, rohamot kapott, és alapjáraton annyi tünete van, ami 3 fehér táblát is betöltene. A pasi egy diagnosztikai mennyország, pont jó lesz, House megy is a pénztárhoz fizetni.

Kutner és Big Love randiznak, vagyis egy bűvész show-t tekintenek meg, ami legalább olyan abszurd, mintha randin lennének, és Kutner lelkes, mint egy öt éves gyerek. Amikor a bűvész segítőt kér a következő trükkhöz, Hermione-üzemmódba kapcsol (én, én én!!!), a bűvésznek meg van olyan szemét humora, hogy azért sem őt szólítja, hanem Big Love-ot, aki csendesen megbújt a vadul kalimpáló Kutner árnyékában. A trükk egy kicsit furcsán alakul, Big Love legalábbis erősen kétli, hogy a vízzel teli tartályból való kiszabadulós számnak az orrvérzés és az eszméletvesztés is a része lenne. Meg is van a hetibetegünk.

House viszont nem találja elég érdekesnek az esetet, szerinte sima fuldoklás volt, pedig Kutner nagyon szeretné, ha felvennék, hátha kiszedheti belőle pár bűvésztrükk mikéntjét is közben. House meg annyira unatkozott mostanában, hogy kiagyalt egy új, kicsit gonosz, nagyon aljas és abszolút rá jellemző játékot, melynek a győztese egy heti védettséget kap a kirúgás alól, és jelölhet két embert, akik közül egy repülni fog. Törtető Cakfa már előre imádja az egészet. És hogy mi a játék célja? Meg kell szerezni…Lisa…Cuddy…tangáját. Mondja ezt House olyan hangon, mintha a Szent Grálért küldte volna őket.

Egy epizódra a House dokumentumfilmmé alakul, mert az aktuális hetibeteg hoz magával egy forgatóstábot. Arról van szó, hogy betegünk egy súlyos testi deformitásban szenvedő 16 éves srác, -grafikusan fogalmazva úgy fest, mintha egy hatalmas krumpli nőtt volna rá a homlokára-, ezt akarja most műtétileg eltávolíttatni, és egy dokfilmes stáb rögzíti az egészet, és cserébe állják az orvosi eljárás költségeit. Chase-zel nyitunk, végre eszébe jutott az íróknak, hogy még ő is itt van, most éppen szupersebészi minőségben, ki más végezné az operációt? Ausszi interjút ad, és baromira zavarban van, aranyos. A háttérben éppen a hetibeteget készítik elő az operációra, és miközben Chase próbál összerakni két kerek egész mondatot, a beteg szíve leáll. Operáció törölve, ide differenciál diagnózis kell, ami csak egy dolgot jelenthet.

Dr. Gregory House-t és a csapatát természetesen. Már zajlik az egyeztetés Cuddy irodájában, House-nak fel kell vennie az esetet, de ezzel együtt jár a forgatócsoport is, amitől House nincs kimondottan elragadtatva. Nem mintha neki bármi problémája lenne a reflektorfénnyel, de szerinte a csapat (akik még nem is csapat, még kirúgások várhatók) ideges lesz tőle, szerepet fognak játszani, és ez árt az orvoslásnak. Ez igaz, de a kórháznak nem árt a PR, és egy zárt ajtós megbeszélés után Cuddy irodájában House mehet dolgozni, a stáb pedig utána. Egyébként a Patch Adams című film adta neki az ihletet, hogy orvos legyen, ha ezt netán beletennék a filmbe, ütős kis mondat, bárhol használható.

Ez a nap is a szokásos módon indul: House cseszegeti a jelöltjeit, és éppen azon szenvednek, hogy melyik esetet vállalják el, amikor House-ért jön a CIA, érdekes fordulat. Éppen csak arra van idő, hogy House bemondja a nyertes hetibeteg nevét, Foreman-re bízza az eset kivizsgálását és a csapat felügyeletét, és már szállhat is be a helikopterbe és indulhat a nagyon titkos CIA bázisra egy nagyon titkos ügy kivizsgálásához.

A kórházban maradt szerencsétlenekre egy autóversenyző lány esete marad, aki verseny közben rosszul lett, látás- és hallászavara is volt, ez a hőguta klasszikus esetének tűnik első blikkre, de mivel ebben a sorozatban szerepel, nagyon snassz lenne, ha tényleg az lenne a megoldás. Foreman próbálja ösztönözni a csapatot, hogy gondolkozzanak izgalmasabb alternatívákban, de mivel a House Survivor Show még javában tart, ők másra sem tudnak gondolni, csak arra, hogy gyűjthetnének be jó pontokat, és hogy fúrják meg egymást eközben. De szép is ez az elkötelezettség.

House és a már csak 6 fős csapat nagy munkában vannak, új páciensükről brainstormingolnak éppen, amikor beállít Cuddy Foremannel az oldalán, diadalittas arckifejezéssel. Jelöltek teljesen lefagynak, ez meg hogy, itt valaki soron kívül bejut, ez nem ér. House sem ugrál éppen az örömtől, már éppen megszokta Foreman hiányát, de Főnöknéni kijelenti, hogy Foremant ő alkalmazta (akárcsak House-t), és nincs apelláta, marad, méghozzá azért, hogy ő legyen a szeme és a füle, és jelentsen neki mindent, amit House csinál. Más szavakkal élve egész nyugodtan be lehetne szerezni egy „Cuddy’s bitch” feliratú pólót Foreman méretében.

A hetibeteg is érdekes ezen a héten, konkrétan úgy került hozzájuk, hogy két suttyó kirabolta az utcán, akiknek flegmán beszólogatott, majd köhögőrohamot kapott, azok meg kihívták a mentőket, mielőtt eliszkoltak volna a pénztárcájával, hát nem aranyosak? Használható infót viszont nem sikerült kihúzni a betegből, a köhögés meg nem éppen jellegzetes tünet semmire, szűkíteni kéne egy kicsit a kört, mi válthatja ki, úgyhogy terhelni fogják a tüdejét, azt szokták ilyenkor csinálni.

Új nap a Princeton Plainsboro Oktatókórházban, az Angyalok (akik már csak heten vannak) Charlie utasítására és a legfrissebb küldetés ismertetésére várnak. Érkezik Bosley (alias Vén Tata) az aktuális hetibeteg aktáival. Izgis eset, a páciens hullakozmetikus, és azt hallucinálta, hogy az egyik halott moleszterálta, majd rohamot kapott, remek küldetés az Angyaloknak. Az is kiderül, hogy Bosley nem igazi orvos, úgyhogy innentől kezdve Taub, a plasztikai sebész megállás nélkül fúrni fogja az epizód folyamán. Eközben Cameron House-t vegzálja, mert már nagyon nem bírja elviselni az életet nélküle, most azt találta ki, hogy House ne szívassa már agyba-főbe azt a szerencsétlen mormon gyereket. Hogy ehhez mégis mi köze van, az maximum költői kérdésként tehető fel, mindenesetre hajlandó egy százast fizetni neki, ha egy hetet kibír Big Love (House ezen az ötletes becenéven szólítja a mormont) cseszegetése nélkül.

Foreman pedig ismét ki van dobva az álláskeresés kőkemény dzsungelébe, interjúzik szegény, de a híre mindenhol megelőzi, és nagyon úgy néz ki, hogy senki sem akar alkalmazni egy House 2-t. Mert az szép és jó, ahogy előadja, hogy ő sokkal humánusabb elveket vall, mint egykori főnöke, és a szabályokat sem hágja át minden adandó alkalommal, csakhogy az, hogy a Mercyből egy hónap után kipenderítették, jóval beszédesebb. Welcome to the real world, Foreman.

House továbbra is játssza a kis játékait, a csapat létszáma valamennyire fogyatkozott, de még mindig jóval többen vannak annál, amennyit Cuddy el tudna viselni, szelektálni kéne de nagyon. Egyelőre House szívatja őket egy kicsit, laza egy órás késéssel érkezik, éppen akkor, amikor Számító Ribanc ismét elő akarja adni az „elmegy House a vérbe, én egy percig nem csinálom ezt tovább” –műsorát. Ezt már ismerik, ideje valami újat kitalálni. Pl. király ötleteket felvonultatni, mert House máris osztja a hetibeteg aktáit. Egy aszcendáló ideggyengeségben szenvedő srác lesz a mai szerencsétlen, egész életében tolószékhez volt láncolva, gyakorlatilag magatehetetlen, és úgy került ide, hogy az úttest közepén bealudt. Van amúgy egy nagyon hűséges kutyája, aki mindent megtesz neki, éppen csak a 911-et nem tudja tárcsázni.

House most két csapatra osztja a jelölteket, fiúk a lányok ellen, egymástól teljesen függetlenül fognak majd diagnosztizálni és kezeléseket felírni, mert szerinte így sokkal viccesebb. Ez elsőre rohadt nagy felelőtlenségnek tűnik, lehet, hogy House azért meri ezt csinálni, mert ő már most tudja, mi baj, csak nem lövi le a poént? Kiderül. Számító Ribanc –akit House közben átkeresztelt Törtető Cafkának, adja itt a lovat a kommentelők alá- nem is ő lenne, ha nem lenne baja ezzel a felállással, ő a fiúk csapatában akar játszani, mert House egynél több nőt még soha nem vett fel a csapatába. Fiúk ezt nagyon nem akarják, mert már ennyi tapasztalat után is tudják, hogy romlik, pusztul és hullik minden, ami ennek a nőnek 10 méteres közelébe kerül. House ezt már rájuk bízza, ő meg megy a klinikára, ilyen is régen volt már.

House volt már csapat nélkül, most viszont pont ennek az ellenkezőjét látjuk, jelenleg 40 embere van, akiket ugráltathat és szívathat. Páciens viszont nincs, Cuddy meg nagyon ideges, ezt így nem lehet csinálni, a kórház csak 3 House tanoncot fizet. Az nem gond, ezeknek House úgysem fizet egy fillért sem, ez a sok hülye mind önkéntes alapon van itt, hiszen más vágyuk nincs, mint a nagy és híres Greg House-nak dolgozni, de hogy kicsit áttekinthetőbb legyen a dolog, House máris kirúg random tíz embert. Erre Cuddy egy kicsit csúnyán néz, úgyhogy a csinosabbakat megtartja, nem mondhatja rá senki, hogy szőrösszívű lenne. A nagy előadótermet és a House körüli tömeget egyébként érdemes megszokni, mert most pár részen keresztül ez lesz a felállás, Greg House saját szabadalmú áskálódós-szívatós-megalázós-torokátvágós-baszogatós valóságshow-ja kezdetét vette.

Cuddy még csattogtatná a képzeletbeli ostort egy kicsit, de most félbe kell szakítani a leckéztetést, mert House-ra rácsipogtak, méghozzá egy páciens-jelölt, ilyen se volt még. A hölgy a légierő századosa, és egy kisebb vagyont hajlandó House-nak fizetni, ha kideríti, mi baja van, ugyanis űrhajós akar lenni, de a legutóbbi szimuláció alatt a szemével hallott. Hú, ez annyira királyul hangzik, hogy képtelenség lenne neki ellenállni, ráadásul a hölgy még cselesen fényezte is House egóját egy kicsit, meg is van a hetibetegünk. A jelenleg 30 emberből álló team pedig most megmutathatja, mit tud, de csak óvatosan, mert hülye ötletért azonnali kirúgás jár, és minden tesztet a lehető legnagyobb titokban kell végezni, és feljegyezni semmit sem szabad, mert ha a NASA tudomására jut bármi, lőttek a betegük karrierjének. Akit amúgy szólítsanak csak Osama Bin Ladennek a poén kedvéért.

House egyedül maradt. Miután sikeresen leépítette csapatát az előző évadzáróban, nem maradt más mellette, mint a szerencsétlen haverja és szexi főnöknője. Ebben az epizódban nem is lesznek többen, de hiányérzete senkinek sem lehet, mert igazán remek nyitóepizódot kapott a negyedik évad, ami akár „A sánta, a bombanő meg a terrorista” alcímen is futhatna, mert csapatnak híre-hamva nincs. Még. És ami azt illeti, ez az állapot idegesíti is Cuddyt rendesen, mert mióta House sikeresen megszabadult tanítványaitól nem nagyon csinált mást, mint hogy sikeresen elsajátította Eddie Van Halen gitármozdulatait, amik nagyon impresszívek, de életet nem mentenek. Úgyhogy ennek itt és most véget kell vetni, fel kell venni egy új csapatot, már csattog is az ostor Cuddy kezében.

Annál is inkább, mert eset is van. Egy ház rászakadt egy nőre, akinek az egyértelmű tünetei mellett (csonttörések, roncsolódások, égési sérülések), láza is van, ami sehogy sem akar lemenni. House-nak eddig sem volt kicsi az arca, de a nyár folyamán még nagyobbra növesztette, és azt állítja, hogy lazán megoldja ő ezt egyedül is, méghozzá a nap végére, nem kellenek neki mindenféle nyafogó, bénázó, lelkiző hátráltató tényezők. OK, de ha nem oldja meg, muszáj lesz felvennie valakit, mondja Cuddy. OK, de ha egyedül megoldja, Cuddy leszáll róla egy hétig, mondja ő erre. Áll az alku, indulhat is a buli.

Elég szokványos hetibeteg-felvezető jelenettel nyit ez az epizód, egy gimiben matekdoga van, egy diák pedig kidől a sorból. Ami érdekes, az, hogy nem szimulál, és nem egy új puskázási módszert akar ezzel kikísérletezni, tényleg baj van, méghozzá nagy, mert görcsöl, remeg, nyáladzik, eszméletet veszt, főcím. Ezúttal Foreman pedálozik, hogy vegye fel a Mester az esetet, kérem szépen Greg bácsi, csak most csak az én kedvemért. House nem érti, mi lehet ebben az érdekes, nyilvánvaló, hogy a srác drogozik, most komolyan ezért kellett félbeszakítania a kedvenc szappanoperáját? U-nal-mas. Csakhogy a toxikológia negatív, az emberek lehet, hogy hazudnak, de a teszteredmények nem sűrűn, szóval nem is olyan egyszerű ez, lehet menni dolgozni.

House csak nem akar leszakadni a drogtémáról, és a csapat is nagyon elemében van, sőt Chase tele van ötletekkel milyen szert tolhatott a srác, amit nem lehet kimutatni. Foreman kikerekedett szemekkel bámul az ausszira, House meg szerintem alig várja, hogy félrevonja egy célzott csevejre, ha már ilyen jól tájékozott a fiú a témában. Chase ezek után a srác anyjának is előadja a nem kimutatható drogokról szőtt elméletét, ezt talán nem kellett volna, mert anyuci egyenesen tüzet okád. Az ő mintafiacskája bottal nem nyúlna drogokhoz (ezt onnan tudja, hogy ő maga tesztelte a háziteszttel), a puszta feltételezés is vérlázító. Már ekkor lehet látni, hogy a tipikus akadékos hozzátartozó prototípusa a nő, amilyenekkel mindig csak a baja van a csapatnak, de Chase csak próbálkozik tovább, az „én is okoztam gondot a szüleinek” –megható szöveggel, amivel csak azt éri el, hogy Brutálanyu most őt nézi drogosnak. Bravó Chase.