Ott hagytuk ugye abba, hogy Bones erősen sulykolja a mellbe lőtt Boothba, hogy rendben lesz, pedig láthatón nincs rendben. Ehhez képest hősnőnk most Zack társaságában vizsgál egy több száz éves csontvázat a Jeffersonianben. Egészen addig, míg a kis csapat többi tagja meg nem jelenik, hogy menni kéne, de Brennan közli, hogy ő bizony nem megy. Mármint Booth temetésére, és még Sweetset is kijavítja, hogy nem egy szerettét veszítette el, hanem a társát. Még jó, hogy ez a tiltakozás és a visszaalakulás(i próbálkozás) teljesen érzelemmentes tudóssá pont az állítás ellenkezőjét igazolja. Hiába veszi elő Sweets a legfinomabb pszichológusi modorát, Brennan nem nagyon látja miért lesz jobb neki attól, ha körbeállnak egy földbe vájt gödröt. Az ilyen esetekre van kéznél Angela, aki rábeszéli, hogy őt, mint gyászoló barátot kísérje el.

A temetésen Caroline dicséri az elhunytat, miközben Brennan karba font kézzel tesz hangos megjegyzéseket az önfeláldozás szükségtelenségére és Isten hollétére vonatkozóan. Az FBI nem fukarkodott, egy egész osztag díszhuszár készül sortüzet lőni, és nézzenek oda, az egyik maga Booth. Ha van rá lehetőség, a saját temetés megtekintését elfogadom érthető emberi kíváncsiságnak, ne de azért az „aktív” szerepvállalás - a megszokottól elérő persze - már mégis csak pofátlanság. Booth azonban még a csöndes háttérmunkás szerepével sem elégszik meg, ugyanis gyászoló barátai során áttörve, rátámad az egyik ismeretlen résztvevőre. Dulakodás közben felborítják a koporsót, de a benne lévő bábu karjával Brennan legalább leütheti az ismeretlent. Aztán egy lendületes jobbossal földre küldi frissen feltámadt társát és dühösen elviharzik.

Egy éneklős klubban kezdünk, ahol sorban lépnek fel az önjelölt zuhanyfülke sztárok, míg végül egy tehetségesnek tűnő srác is a mikrofon mögé kerül (egy tényleges American Idol versenyző). Egy csöpögős romantikus számmal sikeresen beénekli magát a közönség hölgytagjainak szívébe, egyiküknek láthatóan a bugyijába is, amit a csaj barátja nem annyira díjjaz. Egy másik fazon is erősen grimaszol, egy harmadik meg a leghátsó asztalnál írogat valamit unott képpel. Mint kiderül a grimaszolós is rendszeres fellépő, és a hölgyek kedvence az ő számával hódított ma este. A füzetes ember hátul meg valami tehetségkutató lesz és elégedett volt a hallottakkal.

A nedves bugyis lány kifelé menet súg valamit újdonsült bálványa fülébe, aki erre az órájára pillantva ellenőrzi, hogy van-e még idő egy numerára a mosdóban. Remélem volt, mert akkor legalább boldogan hagyhatta itt az árnyékvilágot. Az órát ugyanis legközelebb egy erősen oszlásnak indult és durván feldarabolt maradványkupacon látjuk, amit éppen Brennan és Cam nézeget egy susnyásban. Viszont nincs meg a feje. Aztán mégis, mert az áldozatot egy kaszáló, talajlazító, vagy valami hasonló feladatot végző gép aprította fel, ami le is nyakazta, de a kobak fennakadt a késeken.

Most nincs közös kocsikázás, Booth már a helyszínen fogadja társát a hírrel, hogy ezt nem fogja elhinni, de most tényleg. És valóban még a sokat látott antropológusnő is meglepődik a karikába hajtott csontváz láttán. Booth poénkodik, hogy biztos szőnyegbe tekerték, az meg elbomlott, és ezt Bones valamiért különösen viccesnek találja. Talán először nevet a sorozatban, és hogy egyáltalán képes ilyesmire az még a helyszínre érkező Carolinet is meglepi. Az ügyésznő azért jött, hogy hazazavarja Brennant, mert kitűzték a fater tárgyalását, és addig nem dolgozhatnak együtt, mivel Booth tartóztatta le az öreget. Ennyit az érdekes ügyről.

Párterápiával egybekötött reggeli következik, ahol Sweets (az előző részben hol volt? Az is 1. évados maradék volt?) győzködheti Brennant, hogy minél racionálisabb, annál jobban zavarja, hogy a társa tartóztatta le a faterját, aztán mikor faképnél hagyják, kesereghet magában, hogy nem végzett jó munkát. A Brennan család apu tárgyalására készül a sitten. Úgy tűnik csak egy ügyvéd van a környéken, mert Maxet is Caroline exférje védi, és mivel Tempe érintett az ügyben, Clark Edison lesz a védelem antropológus szakértője.

Az elmaradás

Hőseink az éjszakai Washingtonban autókáznak valahová, a beszédtémát pedig ezúttal az anyagi helyzetük jelenti. Leginkább Bonesé, mert Booth nem nagyon tudja átérezni a problémát, amit pár millió zöldhasú Kajmán-szigeteken történő elhelyezése jelent. Ebből lesz is egy kis durci, Brennan kikéri magának, hogy társa mutassa be a helyszínen őket fogadó középkorú, dagadt, bajszos, klissé seriffnek. A helyszín egy baleset, ők azért jöttek, mert az útról lerohant kocsi sofőrjét utólag felgyújtották. Húsz év körüli nő, aki már szült. A csomagtartóban találnak is gyerekholmit, és annak ellenére, hogy jó ideje tele a környék rendőrökkel és tűzoltókkal, Booth az egyetlen, aki gyereksírást hall. Brennan szerint macska, de aztán megtalálják a gyereket. Gyerekülésestől egy fa tetején.

Sértetlen, ami a seriff szerint csoda, Brennan szerintem viszont a biztonságiülést erre találták ki. Aztán mikor rá, mint egy szem nőre bíznák a gyereket, tiltakozik, hogy csak mert melle van, nem jelenti, hogy máris értenie kéne hozzájuk. Így aztán Booth pótapáskodik, és a seriff észrevétele alapján, társa asszisztálásával neki áll tisztába tenni a kis srácot. Bones pelenka keresés közben egy elrejtett kulcsot talál a táskában, de amíg Booth elszalad bizonyíték zacskóért és hintőporért, addig nem figyel eléggé és a gyerek lenyeli. Ez pedig azt jelenti, hogy a gyerek addig velük marad, míg a kulcs elő nem kerül. Nekünk meg azt, hogy a szokásosnál is kevesebb szó lesz a bűntényről, és a mi lenne, ha Bonesnak gyereke lenne kérdés lesz körbejárva.

Egy egyetemi helyszínre érkezve Bones sérelmezi, hogy egy hulla felbolygatja az intézményt, bezzeg az ő előadásán csak négy diák jelent meg. Booth szerint nem kell elkeseredni, ha nem kosárlabda idényben jön, akkor öt, de akár öt és fél diákot is oda vonzhat. Utóbbi valóban egész érdekes előadást eredményezhetne. Azért hívták őket, mert van valami az összecsukható lelátó mögött, ami bűzlik, és biztosan nem egy állat. Bones szerint egy kilapított férfi, akinek a maradványaiba már be is költözött egy patkány család. Amit visznek magukkal, csakúgy, mint a padlórészletet és a szellőzőrácson átpasszírozott ember darabokat is, hisz bizonyítékok.

A költöztetésben segítő Cutler egyetemi rendőrről kiderül, hogy egy egykori sztárjátékos, mire Booth úgy kezd viselkedni, mint egy kisiskolás, akit Dévényi Tibi bácsi összehozott a példaképével. A darált hús pedig, a benne lévő 11-es medál alapján, a jelenlegi sztárjátékos maradványa. Az áldozat akkora sztár volt, hogy miatta még Hodgins és Zack is érdeklődést mutat a sport iránt. A fogászati leletek alapján valóban R. J. Manninggel van dolguk, jöhet a család. A srácnak csak két húga volt, akik most egy önkéntes jótét ügyvéd, Mr. Francis társaságában ülnek az FBI-nál. Nem rég ugyan volt egy verekedésig fajuló vita R. J. és közte, de szerinte csak mert a fiú feszült volt.

Fiatal pár romantikázik az éjszaka közepén egy erdei iszapfortyogónál, de a hangulatot hamar elrontja, hogy a lány lábát nem a srác simogatja, hanem egy tulajdonos nélküli kéz. Viszont legalább nem főttek meg az ingadozó hőmérsékletű iszapban. A nemzeti park ugyanis többek között ezért tiltja a fürdést. Bones páciense viszont nem baleset során merült alá, mert az időközben előkerült koponyája alapján fejbe csapták. A parkőr csak kapkodja a sajátját, és a Bones szavajárását képező „Az mit jelent?” mondatot ismételgeti. A képe azonban csak akkor nyúlik meg igazán, mikor az antropológusnő rendel egy tartálykocsit az iszapnak. A Jeffersonianben Zack többszörös koponyasérülést állapít meg, és a neandervölgyiekkel szerzett tapasztalatai alapján ez több elkövetőre utal.

Boothék a soros terápián is az esetről beszélgetnek, Sweets szerint azért, mert képtelenek megosztani egymással a magánéletük dolgait. Brennan szerint azonban egy-egy ügy után szoktak inni, sőt Booth még pitét is eszik. Az agyturkász azt javasolja, menjenek el vele és a barátnőjével valahova, hogy társasági helyzetben is lássa őket. Booth szerint, hogy sört vegyenek nekik, míg Brennan dupla randiként értelmezi az ötletet. Ha jól megy megszűnik a felügyeletük. Hodgins iszapot szűröget, eddig eredménytelenül, Zack viszont megállapította, hogy az áldozat rendszeresen összetörte magát.

Tombol a karácsonyi szezon, de két mélynövésű, ugyanakkor nagykorú manólányt nem igazán jár át az ünnepi hangulat. Elegük van a kölykökből és a perverz apukákból, így szünetet tartanak egy pláza hátsó kijáratánál. A magasabb rá is gyújtana, ha a kollegina rosszallása, de leginkább a csatornanyílásból jövő szag nem terelné el a figyelmét. Döglött macska helyett azonban egy hulla bűzlik odalent. Brennan látogatáson van a faternál, aki szerint a sitt nem annyira rossz, mert legalább az ebédidő és a börtönmunka alatt találkozhat a fiával. Azt mondjuk sajnálja, hogy egy hármasgyilkos elcsaklizta előle a kívánt szerepet a karácsonyi műsorból, de hát mindent nem lehet. Kérdésére Brennan lelkesen elmeséli, hogy az ünnepeket 1500 éves inka csontvázakkal fogja tölteni Peruban, Max pedig elmondja, hogy ő még szeretne egyszer a gyerekeivel karácsonyozni. Kicsit sztorizgatnak még, majd Brennant munkába hívják.

Útközben Booth megjegyzi neki, hogy mindig szomorú mikor eljön az apjától, és szerinte attól, hogy a fél család a sitten van, még lehet együtt ünnepelni. Ő egyébként szereti a karácsonyt, de most nincs jó passzban, mert Parker Vermontban lesz Rebeccával és az ő új lovagjával. Vissza is tereli a szót Bones családi karácsonyára azzal, hogy a börtön házastársi látogatásra fenntartott szobájában összehozhatnák, majd megismétli Max gondolatát, miszerint a karácsony és a csontvázak nem passzolnak, viszont így a mostani eset egyfajta előkarácsonyi ajándék Bonesnak. Az áldozat egy mikulás jelmezes férfi, de a valódi szakáll és a kövér testalkat miatt az sem zárható ki, hogy maga Télapó, figyelmeztet Cam az elhamarkodott következtetés veszélyeire. Valószínűleg a közeli plázából mosta a víz a csatornába, de Booth szerint előfordulhat, hogy egy alacsonyan repülő szánból lökték ki.

Booth már az aktuális helyszínen kávézgat, de kivételesen nem Brennan érkezik hozzá, hanem Cam, mert a mostani hulla még elég húsos. Középkorú férfi. Mellbe szúrták, a patkányok kicsit megrágták az arcát, hiányoznak a térdkalácsai, és van rajta valami drágakő. Az már a laborban derül ki, hogy jáde, mint ahogy az is, hogy kétélű késsel szúrták le, és a térdkalácsait sebészileg távolították el. Ez utóbbi megállapítással most Zack nevezi ki magát a labor királyának. Brennan alig ér haza, máris csöngetnek. Amy Hollister, Russ barátnője érdeklődik a bátyó holléte után, mert a kisebbik lánya beteg. Brennan megadja egy specialista haver számát, aztán gyorsan kidobja a nőt, mert a pultra tett egyik borítékon növekvő vérfoltot vesz észre. Valaki elpostázta neki a hulla hiányzó térdkalácsait.

Amíg Booth óvintézkedésként közli, hogy Brennan nem alhat otthon, és sehova sem mehet egyedül, addig ő, aki egyáltalán nem aggódik, megállapítja, hogy a térdkalácsok meglehetősen kopottak, vagyis a gazdájuk sokat térdelt. Mivel kihagyták a reggeli terápiát, Sweets házhoz jön, de a boncterem nem neki való. Zack is megérkezik a gyilkos fegyverrel, ami nem más, mint a Gormogon kés. Ezért volt ismerős Angelának a levélben lévő szövetet látott szimbólum, ami szerepel a trezor falikárpitján is. Leviszik az agyturkászt, akit teljesen lenyűgöz az ezüst csontváz, és úgy gondolj, a gyilkos azért küldte Dr. Brennannek a térdkalácsokat, hogy a nyolcadik áldozat darabjaival folytassák a csontváz építését.

Két srác lapátol egy gödör közepén, de abból ítélve, hogy egy kisebb tömeg tapsol és éljenez körülöttük, kicsi a valószínűsége, hogy hullát ásnak el. Helyette egy ’87-es iskolai időkapszulát készülnek kinyitni. A közönség a műsorvezető fickót, mint egykori helyi diákot szívatja, amiért nem akkori szerelmét, hanem a cheerleadert vette el. Asszony pirul, de hogy más is kínosan érezze magát, fater még a hidrogénezett fejű utódra is felhívj a figyelmet. Végre kinyílik a tartály, amiből először fertelmes bűz tör elő, majd mikor a főnök belekotor a pajszerrel, még egy koponyát is sikerül kiemelnie a paradicsomszószból.

Megérkeznek hőseink, és Booth már megint arról nosztalgiázik, hogy mekkora menő focista volt a középsuliban. A biztonsági ember még mindig szarul van a látványtól, az iskolai akármicsoda, Gil Bates szerint pedig a holttest biztosan nem volt a kapszulában mikor lezárta. Bones alig vet egy pillantást a koponyára, már mondja is, hogy az áldozat kamaszkorú fehér férfi. Társa vitetné is el az egész konzervet, de Bates kocka stílusban, precízen fogalmazva közli, hogy azt a korrodálódott szerkezete nem fogja kibírni. Bones azonban egyszerűen megoldja a problémát, és lyukat fúr a kapszula oldalára, vödörbe gyűjtve a folyós részeket.

Két karbantartó érkezik a Jeffersonian Intézet alagsorába, ahol villog és visít a vészjelző. Odafent dől a füst, de mint kiderül nem a figyelmetlen kolléga, vagy egy kéménybe szorult állatok miatt. Sőt, a várttal ellentétben nem is Dr. Addy tegnapi kísérleti malaca került a hamvasztóba, hanem egy emberi test. Mivel az áldozat csak megszenesedett, de nem égett el teljesen, Cam úgy becsüli, hajnal egy és három között kerülhetett a kemencébe. Booth gyorsan ellenőrizte is a látogatónaplót, de tegnap este fél tíz és ma reggel nyolc között nem jöttek-mentek vendégek. Vagyis az áldozat valószínűleg egy dolgozó, ahogy a gyilkos is.

Angela is előkerül, és már pusztán a koponyára pillantva maga elé képzeli a nő arcát, majd zavartan elrohan. Az áldozat Kristen Reardon gyakornok, ráadásul egy korábbi munkatárs lánya. Angela elég jól ismerte, így azt is tudja, hogy a lánynak viszonya volt egy itt dolgozó nős férfival. Amíg Booth Dr. Bankrofttal, az intézet nem kimondottan szimpatikus vezetőjével beszél a nyomozásról, addig Brennan közli a hírt Dr. Reardonnal. Cam elhívja Bootht az apja 60. születésnapjára, mert szüksége van egy alibi pasira, hogy a család ne cseszegesse a magánéletével. Az FBI-ost meg úgyis ismerik, és amúgy se tudják, hogy már rég nincsenek együtt.