A srácok a Guitar Hero-n a Red Hot Chili Peppers-től az Under the Bridge nevű dalt adják elő, szerintem egész jól, Penny szerint viszont borzasztóan. Raj énekel, de csak addig, amíg Penny-t meg nem látja. Leonard pedig telefonon beszélget valakivel, Sheldon az elmondottak alapján próbálja eldönteni, kivel beszélhet, meg van róla győződve, hogy Leonard vastagbéltükrözésről beszél. Leo leteszi a telefont, látja, hogy mindenki őt figyeli, kérdezés nélkül benyögi, hogy az anyja hívta, Sheldon nagyon nem talált, habár lehet Leonak tényleg okoz annyi kellemetlenséget az anyja, mint egy végbéltükrözés.

A srácok azt próbálják eldönteni, melyik moziba menjenek és hol egyenek előtte, de ezt is olyan gondossággal tervezgetik, mintha űrhajót építenének. Igazából azért nem tudnak dönteni, mert Sheldonnak mindenre van valami kifogása. Végül a problémát úgy oldják meg, hogy Sheldont otthon hagyják, lehet, hogy tényleg ez volt a legjobb választás.

A srácok az ebédlőben vitatkoznak a pudingokról, ami csak elterelő manőver arra, hogy Sheldont szívassák kicsit. Shelly belekezd a kioktatásba a legjobb pudingokat illetően, Howard félbeszakítja, mire Sheldon olyan arcizomrángást generál, mintha áram rázná. Végül megengedik, hogy befejezze a mondatot, amit Sheldonon kívül senkit sem érdekel. Kripke érkezik, aki Leonardot „dicséri", mert húszezer mérésből sem sikerült értelmes eredményt összehoznia. Kripket ezért mindenki utálja, még Sheldon is, amíg ki nem derül, hogy az új gépet Kripke csak a barátainak engedi használni. Sheldon ezt a problémát úgy akarja megoldani, hogy összebarátkozik vele, ami neki nyilván nem akadály, eléggé kommunikatív.

Érdekes cím, és már az első jelenet is érdekes. A srácok, Howarddal az élen, egy robotot építenek, amelyik felépítése az idősebbeknek akár ismerős is lehet, ugyanis a robotharcok fénykorát idézi a kicsike. Pofásan néz ki, ki is kell hát próbálni. Sikerült is kiválasztani egy sosem használt háztartási gépet, pusztuljon a férgese! A kísérlet sikeres, de ez még csak az első lépés, egy védtelen háztartási gépet a béna robotok is szétgyapnak. Vágás után a robot az ajtóból egy nagyobb darabot kivágva jut a folyosóra, pont Penny elé.

A mai epizód is úgy kezdődik, ahogyan egy átlagos geek élete folyik: a srácok azon vitatkoznak, vajon hogyan moshatja Superman a ruháit. Jó ötletekből nincs hiány, az biztos. Vita vége, egy új arc lép be az ebédlőbe, David Underhill. A csávó nagy tudós és még jobban is néz ki, mint a négy srác együtt, amit Raj be is vall. David odajön hozzájuk, mint kiderül, Leonard segítségére van szüksége. Leo olyan izgatottan adja meg a számát, mint egy tinilány az első szerelmének.

Ez az epizód is bögyi-vöri szereplésével kezdődik, épp Sheldon fülét vizsgálgatja, aki saját bevallása szerint folyton valami hangot hall (reméljük, hogy a nem létező lelkiismerete az). Miután semmi külső jele nincs a hangnak, Sheldon agytumort feltételez, nyilván nem, de hát a srác sok más furcsaság mellett hipochonder is. Ezek után Sheldon gyorsan lerendez egy „gyűlést" is, mert hát most, hogy a bögyös-vörös itt lakik, változnak a szabályok. Leonard kézzel-lábbal kapálódzik, nem lakik itt a csaj – mondja, de a Sheldon-féle szabályok szerint itt lakik, ügy lezárva.

A mai részben elég sok érdekességgel fogunk találkozni Sheldon részéről, kapaszkodjunk, kemény lesz!

Penny és Sheldon már a földszinten találkoznak, Sheldon pedig mindenképp szeretne beszélgetést kezdeményezni. Még utána nézett pár „szlengnek" is, szóval jól felkészült a dologra. A szokásos hogy vagy? kérdések után rá is tér a témára: Leonard és Stephanie (a bögyös vörös az előző részből) járnak, Sheldon azt szeretné, ha Penny nem veszélyeztetné ezt a kapcsolatot. Sheldon semmilyen célzást nem ért, nem járatos a témában, meg amúgy is, a szarkazmus nem az erőssége.

Raj és Sheldon azon vitatkoznak, hogy a Deep Space Nine vagy a Saturn Three a jobb. Mondjuk ők tudósok, szóval az a jobb, amelyiken nagyobb a szám, szóval Deep Space Nine nyerné ezt a versenyt. Raj ajánlja, hogy kő-papír-ollóval döntsék el, melyik a jobb. Sheldon viszont inkább a kő-papír-olló-gyík-Spock-kal döntene, ha így haladunk, lassan kiadhatnának majd egy 101 The Big Bang Theory játékot. A játékszabályokat itt nem magyaráznám el, de a lényeg az, hogy elvileg így nagyobb az esély, hogy nem mind a ketten ugyan azt fogják mutatni. Nagyobb lenne, de itt van Spock is, szóval mindketten Spock-ot mutatnak, döntetlen.

Leonard egy kísérleti fizikai előadást tart továbbtanuló diákoknak, egy olyan nyakkendőben, amit tuti Raj-tól kapott kölcsön, mert csillagképek vannak rajta. Mérsékelt sikert arat, mert minden jól megy, kivéve a kísérlet, az persze befuccsol, de hát ilyen egy kísérleti fizikus. Kis taps, következhet Dr. Sheldon Cooper, az elméleti fizikai tanszékről. Sheldon viszont nem jön, egész addig, amíg kis ösztönzést nem kap (Leonard: nem viszlek el a képregényboltba). Cooper a szokásos stílusban megnyilatkozik: ne is álmodjanak róla, hogy valamikor az életben valami fontosat fognak csinálni. Gyorsan el is intézi az előadást, menni kell, kijött a legújabb Batman képregény.

Leonard hullafáradtan ér haza, csak rádől a kanapéra, mint egy zsák krumpli. Sheldon frissen vasalva köszönti, pedig nem lehetett jó éjszakája, mert az új Star Wars-os ágyneműjén Darth Wader nézte. Természetesen Sheldont Leonardnek kellene munkába, meg most már a boltba is vinnie, amire nem hajlandó, egész éjszaka dolgozott a lézerrel.

- Csak nem kiégette a retinádat a lézer?

- Nem.

- Hát akkor semmi akadálya, hogy vezess - mondja Sheldon kábé annyi empátiával, mint Dr. Mengele fénykorában.

Menjél busszal - mondja Leonard, de kiderül, hogy Sheldonnak már volt egy elveszett próbálkozása a busszal, amikor biztonsági öv híján odagumipókozta magát a székhez, ami miatt leküldték.