Part One: Alison
Megfordítjuk az eddigi részek rendjét, és a történet folytatását először Alison szemszögéből nézzük végig. Hősnőnk vonaton ül – karácsony van, ő pedig New Yorkba tart a szeretőjéhez. Nyilvános helyen találkoznak (utcán), egymás nyakába ugranak, aztán elindulnak kiadó szobát keresni. A szálloda, ahova betérnek nagyon drága (ünnep van), úgyhogy tovasétálnak és azon morfondíroznak hova mehetnének.

Minden megbízható barátjuk a városban van, így végül Noah lakásánál kötnek ki. Az asszony elment síelni a gyerekekkel, csak este jön haza, akár mehetnének ide is. Alison szkeptikus, mire a férfi megnyugtatja: nem foglak megdugni a feleségem ágyában. Hát de. Szeretkezés közben elég gyakran elhangzik a „szeretlek” szó, majd utána ezt megerősítendő Noah felveti, hogy arra gondolt, kivesz egy lakást, ahol írhat és ahol Alison is megszállhat, amikor a városba jön. És aztán ott lakhatnának együtt, ha a férfi elhagyja a családját. A nő nagyon örül az elköltözés hírének, annak, hogy idővel együtt lehetnek.

Pár csodásan lassított felvételen keresztül megkapjuk, ahogy egy jól irányzott golyó teljesen átrendezi a Dr. Bloommal beszélgető Dr. Chilton pofáját, majd a kiloccsanó agyveleje egy kicsit átszínezi a falat. Na, persze nem hal bele, hisz Hannibal arra utazik, hogy a puszta lét ajándékával nyomorítsa meg ezeket az embereket. Dr. Chilton a még randább arcú Mason Vergerrel beszélget, mint pszichológus a pácienssel. A doki ledobja a sminket, Mason meg a maszkot, így már face to face beszélgethetnek, oszt ki is derül, hogy innentől nincs több agykúrkászás magas órabérért, Masonnek valaki olyanra van szüksége, aki ennyire nyíltan nem akar belemászni Hannibal teátrális kivéreztetésébe, illetve nem akarja kisajátítani magának ezt az élményt, mert Chilton a vérdíjként kitűzött egy milkára hajtott csak, na meg arra, hogy a saját elmegyógyintézetébe költöztesse Lectert. Abból nem eszel - mondja Mason.

Part One: Noah
A nyári szünetnek vége, elkezdődött a tanév hősünknek is, csak ő a bré szerencsésebbik oldalán áll, lévén tanár. Kezdésként belepillantunk egy órájába, és maradjunk annyiban, ha anno ilyen osztálytársaim lettek volna, sírva könyörgök bárkinek, hogy hülye maradhassak, csak ne kelljen közéjük járnom. Este a feleségével vacsoráznak, az asszonynak jó híre van: a NYT egyik magazinjának címlapján fog szerepelni az üzlete, mert nagyon felkapott lett mostanában. Férje vele örül, és bár nem a címlap tiszteletére, de hozott ajándékot is. A nő azonban mocskos mód ünneprontó, és az ajándék ékszerre mindössze annyit bír reagálni, hogy „kösz, de kösz nem”. Merthogy szerinte erre most nem futja, bár szerintem inkább azzal van gondja, hogy a félrekuffantó férje neki ugyan ne pitizzen. Noah ledöbben, de lenyeli a békát.

Később otthon Martinnal beszélget, a srácnak eléggé leromlottak a jegyei a korábbiakhoz képest. Magyarázatként mindenféle ócska bullshitet lök, végül kiböki, hogy nővérével együtt inkább magánsuliba járna. Apja alkut ajánl: ha kövi félévben is rühellsz ide járni, akkor lehet róla szó, kipitizem nagyapádtól az árát. Ebben maradnak.

Part One: Noah
Whitney utolsó Montauk-beli terápiájára eljöttek a szülei is, ahol elrebegi mi az a problémája, amit úgy vezetett le, hogy Jody barátnőjét vegzálta. Nos, a gond az édesanyja, aki azt várja tőle, hogy tökéletes legyen, miközben a szülei házassága sem az. Teljesen nyilvánvaló, hogy apja szenved, mert anyjának viszonya van. Nagyon de nagyon hangosan röhögök! Oké, a Solloway szülők nem, bár csodálom, hogy Noah kibírja. Ja, és anyja állítólagos csábítója Max.

A pszichomókus a szülők vehemens tagadásának láttán kiküldi a szobából Whitneyt, hogy magukban válthassanak néhány szót. Az egyértelmű, hogy a lány viselkedése a családi problémákra vezethető vissza, talán jó lenne, ha párként részt vennének terápián. Hát kösz, de kösz nem, jön azonnal hősünk válasza, az asszony azonban gondolkodóba esik.

Will lassan, fegyverrel előre kommandózik Hannibal házában. Ez a véres éjszaka lesz, az előző évad utolsó része, amikor Lecter hasfelmetszőként nekiállt Will kibelezésének. Szóval, Will ott csoszog a házban, remegő térddel halad a konyha irányába, amikor meglátja a spájzból kifelé szivárgó vért. Aztán Abigailt is megpillantja, aki ott nyünyörög egymagában. Will álla nagyot koppan. Ő itt? Hogy? Nem tudta mit csináljon, így becsicskult és Hannibal utasításait követte, abból baj nem lehet, ugye. Hannibal is megérkezik, Willel letolnak egy kisebb féltékenykedős szerelmi nyüglődést, mire Hannibal magához öleli Willt és gyomorba szúrja. Minden múlt és jövőbeli esemény ide vezethető majd vissza, ide amikor eltört a nagyi teás csészéje, ide, amikor Will énje meghasadt, ide, amikor Hannibal is más ember lett, ide, amikor Abigail Will szeme láttára meghalt. Még akkor is, ha Will behaluzza Abigailt a kórházi ágyon nyöszörögve, mert Hannibal sebészi pontossággal vágott, hogy Will életben maradjon, de Abigail már ne, ezzel is arra kényszerítve Willt, hogy magához csalogassa.

Part One: Noah
Visszatérünk a korábban megszokotthoz, ismét Noah-val kezdjük a mai részt. Szórakozóhelyen flangál éppen, mikor megérkezik régi haverja, Max. A tag azonban ki sem száll a taxiból, inkább kéri, hogy üljön be mellé, és hajtsanak kicsit odébb. Mikor megtörténik kölcsön kér hősünktől 40 dolcsit, átadja a többivel a taxisofőrnek, akitől kap némi fehér port, amit ott helyben felszív a buksijába. És igen, a sofőr nem más, mint Caleb Lockhart, Alison sógora, baszki! Aztán bemennek a buliba és beszélgetnek kicsit, így tudjuk meg Maxról, hogy nemrég vált el, és egész jól elvan ebben az állapotban (legalábbis ezt állítja), csak a gyerekei hiányoznak, de nagyon.

Váratlanul (?) extrán csinosban Alison lép hozzájuk, és bemutatkozik, mintha egyiküket sem ismerné azzal a dumával, hogy nem érkezett még meg, akire vár, és addig beszélgessenek. Max odáig van meg vissza, ám a drog és a pia sok használhatót nem hagy belőle, Noah hamarosan bevarázsolja egy kocsiba ő maga pedig rohan vissza szeretője karjaiba.

Hát ez is eljött. Végre itt van a legsikeresebb zombis tévés adaptáció szerelemgyereke, a The Walking Dead előzménysorozata, ami szereplők szintjén sem kapcsolódik a már említett eredetihez, csak annyi az átfedés, hogy ugyanabban a zombis filmektől és irodalomtól mentes világban játszódik mind a kettő. Ezt a Fear Fórumból tudom, mert a Talking Dead mintájára már ilyen is van, sőt, Sixx volt az első sztárvendég. A felszopóból ennyi elég is, jöjjön a lényeg, szabaduljon el a zombiapokalipszis a napsütötte Los Angelesben végre!

Elérkeztünk a végkifejlethez, Spencer a legszebb öltönyében sétál be az ügynökségre. De valami nagyon nincs rendben, mert szét van verve a fél iroda, Spencer asztalát meg kipakolták. Hát persze, hogy Joe kapott dührohamot rejtélyes okok miatt, és bontotta le a berendezést. Felbukkan egy tök ismeretlen nő, Virginia, és közli, hogy mostantól ő lesz Spencer új asszisztense, és még új irodát is kap az emeleten. Mi az isten folyik itt? Spencer csak pislog, mert akkora irodát sóztak rá, mint két nappali. Megérkezik a góré, aki közli a tényállást: el van ragadtatva, mert Spencer egy igazi ász lett, Joe-tól meg nem éppen békésen, de megváltak. Igen ám, de Spencer nem olyan nagy fiú, hogy egyedül is menjen neki ez a meló: Joe-ra is szüksége van. A góré hallani sem akar erről, mert Spencerrel brandet akar építeni, úgyhogy inkább annyi pénzt ad, amennyi csak kell, és már készül a kampány is Spencer arcával, szóval jobb lesz, ha kussol. Spencer feszült és vezetni megy, közben bedob néhány fájdalomcsillapító-snacket. A helyzet csak fokozódik, miután beszél az ügynök Jasonnel: a hülye Vernon nem akarja aláírni az új szerződését.

Part One: Alison
Megfordítjuk az eddigi rendet, ezúttal először Alison szemszögéből nézzük végig az eseményeket. Reggel van, immár férje ébreszti, sejthetően az éjszaka után, mikor szeretőjével birtokba vették a hitvesi ágyat. Cole szörfözni hívná, de ő fáradt, alig aludt az éjjel (aham), ezért még szunyálna egy kört. Amint férje kiteszi a lábát máris vigyázzba ugrik, ruhát vesz magára, és épp a tegnap a szigeten vásárolt szoknyát nézegeti, mikor váratlanul Cole visszatér, mert itt felejtett valamit. Kínosan feszengve méregetik egymást a lebukás okán, aztán a férfi úgy dönt nem teszi szóvá a dolgot, futólag megdicséri a ruháját, aztán távozik.

Part One: Noah
A részt a jelenben kezdjük, hősünk telefonon át tanácsokat ad fiának (Trevornak), iskolai dolgozatával kapcsolatban a rendőrség udvarán állva; aztán le kell tennie, mert Jeffries nyomozónak további kérdései vannak hozzá. A rendőr hallotta a beszélgetést, meg is jegyzi rögtön, hogy neki ikerfiai vannak, de elváltak a feleségével, nem láthatja őket mindig.

A kezdeti kitérő után visszatérünk a múltba, Noah és Alison együtt hajóznak egyelőre ismeretlen úti cél felé. A férfi kávét vinne a korlátnál álló nőnek, mikor ismeretlen idős hölgy lép hozzá, így annak háta mögött egy biccentéssel jelzi a férfinak, hogy inkább ne csatlakozzon. Az mindenesetre jól viseli a szitut, némán várja a kikötőben, míg Alison taxiba ülteti az ismerőst, és végre vele is tud foglalkozni. Úgy nézem a könyvéhez jöttek anyagot gyűjteni, de előbb beugranak egy ruhaüzletbe, mert Noah leöntötte az ingét kávéval a hajón, azt kellene lecserélni. A boltban kapható helyi póló feliratáról tudjuk meg, hogy Block Island-ra hajóztak át körülnézni. Ha már ruhaüzletben járnak, a nő is választ magának egyet, bemegy a próbafülkébe, aztán behívja hősünket ’segíteni’. Vad csókolózásba kezdenek, de az eladó pár pillanat múlva bekopog, hogy segíthet-e valamit, így ebből most nem lesz öltözőszex. Ezután fagyiznak (ahogy elnézem mindketten meg- majd felvették a fülkében próbált ruhákat), aztán elmennek a világítótoronyhoz, ahol már tényleg anyagot gyűjtenek a férfi könyvéhez.