Will lassan, fegyverrel előre kommandózik Hannibal házában. Ez a véres éjszaka lesz, az előző évad utolsó része, amikor Lecter hasfelmetszőként nekiállt Will kibelezésének. Szóval, Will ott csoszog a házban, remegő térddel halad a konyha irányába, amikor meglátja a spájzból kifelé szivárgó vért. Aztán Abigailt is megpillantja, aki ott nyünyörög egymagában. Will álla nagyot koppan. Ő itt? Hogy? Nem tudta mit csináljon, így becsicskult és Hannibal utasításait követte, abból baj nem lehet, ugye. Hannibal is megérkezik, Willel letolnak egy kisebb féltékenykedős szerelmi nyüglődést, mire Hannibal magához öleli Willt és gyomorba szúrja. Minden múlt és jövőbeli esemény ide vezethető majd vissza, ide amikor eltört a nagyi teás csészéje, ide, amikor Will énje meghasadt, ide, amikor Hannibal is más ember lett, ide, amikor Abigail Will szeme láttára meghalt. Még akkor is, ha Will behaluzza Abigailt a kórházi ágyon nyöszörögve, mert Hannibal sebészi pontossággal vágott, hogy Will életben maradjon, de Abigail már ne, ezzel is arra kényszerítve Willt, hogy magához csalogassa.
Hannibal az elmepalotájáról hadovál miközben minden jegyzetet közösen a kandalló tüzébe vágnak Willel. Hogy miért érdekes ez a képzelgés, mert itt derül ki, hogy Dr. Lecter elmepalotája egy igen létező hely alapján készült. Máris a festői Palermoban és a Norman Chapelben vagyunk, ahol megtalálható az a bizonyos padlóra metszett koponya, ami a Hannibalt a halandóságra emlékezteti. Istennek is tetszene, mondja Abigailnek Will, erre a templom fala megreped.
Kis külső timelapse felvétel a templomról és máris látjuk, ahogy egy megcsonkított testből hajtogatott szív alakból lassítva csöpög a vér a palermói Norman Chapel padlójára, pont a koponya metszet mértani közepére. A helyi CSI Italy már teszi is a dolgát és egyből behívják Willt. Az őrsön találkozik is egy manusszal, aki meg egy firenzei kopó és megpendíti, hogy milyen gyanús, hogy Mr. Graham érkezése után szinte azonnal előbukkan egy ilyen groteszk alakzatba origamizott holttest. De a vádaskodás helyett csak egy tanmese jön egy bizonyos Il Mostroval a főszerepben. A firenzei szörnyeteg 20 éve Eey Boticelli festmény részletét kopizta le élőben. Lecter volt az, ez hót zicher, de anno még csak egy litván fiatal úriember volt, nem több. Kapunk is egy tabló képet az ifjú Hannibalról. Érdekes. Ja, várjunk csak, nem, nem az.
Will elképzeli, hogy Hannibal megalkotta a Norman Chapel közepére orientált torzót, ami a saját összetört szívét szimbolizálja. Kicsit rájön a para, mert a kifinomult képzelőerejének hála teljesen valóságosnak hat, ahogy a csonka test megmozdil, lemászik az őt tartó kardokról, patákat és agancsot növeszt, majd felé indul. Ebből a para állípotból csak Abigail tudja kihozni. A “Mi lett volna ha senki se hal meg akkor és elmennek hármasban a baltimore-i naplementébe?” téma alapos kivesézése után Will kijelenti, hogy ebben a világban csak Abigailnek van biztos helye, mégpedig az ő emlékezetében. Erre abigail nyakán a bőr kettéválik, elkezd belőle ömleni a patakvér, majd egy gyors távoli snittből látjuk is, hogy Will tök egyedül malmozik a palermo lépcsőjén. Őt meg Hannibal figyeli a karzat rejtekében.
Megint ugrunk az időben, Willt oxigén maszkkal az arcán viszik a kórházba, míg Abigailt bezsákolva szállítják korboncolni. Visszazökkenve a valóságba Willt a palermói templom lépcsőjén sziesztázva találja Pizzoli nyomozó, aki rövid, de velős zsebfilozofálgatásba kezd Istenről, imákról és a Hannibal-Will látens szerelemről. Jobb lesz, ha most elmegy, detektív, mondja Will, mert félő, hogy meghal az epizód végére. Mer? Mer Hannibal tutira itt van a templom alatti katakombában. Le is mennek lemeózni, de hiába a fogócska és a dohos pincében elkurjantott, hideg kőfalakról visszacsapódó Hannibalozások. Sok foganatja nincs az egésznek, Hannibal nem antrézik. Zárszóként Will csak annyit mond a semmibe: Hannibal, megbocsátok Neked.
Facebook kommentek