Kilencedik hét. Eddig vártak a készítők a már elején elhangzott fogyókúra-szállal, és ideje volt már, hiszen a fogadásban ez is benne foglaltatott. Artúr indítja el Lucát a fogyókúra keserves útján, és rendkívül kegyetlen: a megkezdett tábla csokit sem fejezheti be a lány: ,,Luca, kérem a csokit!’’ szólítja fel ellentmondást nem tűrő hangon Artúr Lucát, aki engedelmeskedik. Elhatározása hazáig is kitart, sőt, a rádióban Kriszti ad neki diéta-tippeket, hiszen régen állítása szerint kövér volt, mint egy disznó, úgyhogy profi a témában. (Nocsak, csak nem utalás arra a titokzatos dologra, ami a takarító lánnyal van?) Luca a szín-diéta mellett dönt, s ennek értelmében első nap csak zöldet ehet-ihat. Nekem ez esetben az ételszínezék lenne a legjobb barátom, megfesteném azt, amit megkívánok, de szerencsére Luca önfegyelme leveri az enyémet. Még az egyetemes csoporttársaival rendezett bulin is sikerül tartania magát a zöld szín fogyasztásához – na meg persze a semleges átlátszóhoz, amit vodka formájában vesz magához. Elhivatottságát csak erősíti, amikor az egyik csaj megkérdezi tőle, hányadik hónapban van épp. A bulin egyébként szóba kerülnek a randik, és az egyik csaj a tévénél dolgozik, ahol kollégája az egyik legmenőbb tévésnek. ,,Mekkora lenne már összehozni vele téged, Luca!” így hát elintézik, hogy a srác a rádióban kössön ki egy interjún. A tévés atyaúristen nem vacakol sokat, élő adásban dobja be Lucának az ,,eljössz velem randizni?” bombát. Lucával ellentétben Márk nincs elragadtatva a dologtól, tekintve, hogy a fickó az egyetemi csoporttársa volt, és annak idején elszerette Márk nőjét. A tévés lenyugtatja:+ nem fog kárt tenni Lucában, mert csak szívességből vállalta el a randit, az ő szíve már foglalt, de ahogy látja, Márké is. Luca sejti, hogy egy ilyen szintű pasi nem az ő súlycsoportja, és rá is jön arra, hogy a férfinak Luca tévés barátnője tetszik, aki összehozta ezt az egészet. Luca nem késlekedik, kideríti, hogy a barátnője is hasonlóképpen érez, ezért összehozza a feleket, akik boldogan élhetnek tovább.