Anikó a mai állatkerti vezetőnk, aki minden alkalmat megragad, hogy ránk tukmálja az ápplikációt, (amit egyébként nekem a telefonom valamiért vírusként érzékelt, de nyilván nem az), majd szélesre tárja a ketrecajtót, hogy megnézhessük, milyen ügyesen ugrálnak bent a majmok.

A hét elején Félix élő adásban is bejelenti a rádiótól való távozását. Hallgatók tömegei telefonálnak be szinte zokogva, s kérlelik imádottjukat: ne tegye. Félix azonban hajthatatlan, még Adél próbálkozásait is csírájában fojtja el anélkül, hogy megnézné az összeget, amit a rádió tudna ajánlani. Hát igen, valószínű, hogy közelében sincs az egymilliós gázsinak, amit a tévé ígér. Csak nehogy két szék között a pad alá ess, Félix! Luca nehezen viseli a tényt, hogy Félix ott hagyja a rádiót, a terápiás csoportban sem tudja hosszútávon az érdektelenség látszatát kelteni, így végül könnyek közt fogyasztja el a csoportnak szánt csokis kekszet.

A világnak szüksége van Rick Grimesra, ugye, de az új világnak már nincs, úgyhogy csapjunk is bele a lecsóba. Michonne talál egy seriff figurát egy kocsiban, ezzel a zsebében Rickhez beszél magában a hídnál, amit megesküdtem volna hogy újjáépítenek és a Rick Grimes Bridge nevet kapja, de csak a romok vannak ott. 6 év telt el, mióta a seriff meghalt elrepült Jadissal Isten tudja, hová, ez alatt a csajának és Carolnak király új frizurája lett, Maggie vagy kicsekkolt vagy lelécelt, Daryl meg hobbitköpenyben járja a közeli helyeket, dombokat-hegyeket – de lényeg a lényeg hogy a társaság még mindig úgy várja a szebb jövőt, mint a magyarok minden negyedik év áprilisában.

Egész héten az Instán azt néztem, ahogy Luca és a SWAT telenyomja képekkel az üzenőfalamat, mert annyira, de annyira király rész fog következni. Nos, hát ez sem volt az, sajnálom, srácok, egy ugyanolyan részt láttunk, mint mindig.

Gyakorlatozik az elit nyolcas, Jimmy odaadja a gázmaszkját a társának, de Luca tetszését ezzel sem nyeri el, Chris is végignézte a gyakorlatot. Hondo hétvégézik Niával, egy menő vörös kocsival hasítanak az elhagyatott úton, Hondo volt már Berlinben is, munka miatt persze. Motor rendőr éri utol őket, nyilván túllépték a sebességhatárt, kéri is a jogsit és forgalmit, mindkettejüktől. Hondo érdeklődik, hogy mégis miért. Agresszív sávváltás miatt. Hondo csak azért is köti az ebet a karóhoz, még akkor sem, ha tényleg nem szállít drogot, és kinyitja a csomagtartót. Nia szeretné, ha túlesnének a kötelezőkön, amúgy Arizonában járnak, egy órája érkeztek, majd az államügyész megunja a dolgot, és előkapja a jelvényét (nem is tudtam, hogy nekik is van ilyen), majd Hondo is duzzogva előhúzza a kabátzsebéből. Probléma megoldva, azért vigyázzanak a továbbiakban.

Csapjunk bele a lecsóba gyorsan a tegnapi agyzsibbasztás után, és ígérem, megpróbálom majd a tegnapiból kivágott részlet problematikáját is kibogozni. Ma Bajusz a porondmester, aki valami ismeretlen okból még mindig azt gondolja, hogy az. a. jó. műsor. vezető. aki. szép. szaggatott. tőmondatokban. képes. csak. megnyilvánulni. Rosszul gondolja. Azt mondja, hogy annyira kifürkészhetetlenek itt már a villaviszonyok, hogy a szerkesztők most majd egy barátságkarkötő ajándékozó szeánsszal igyekeznek a nézők számára világossá tenni, hogy melyik lemming melyikhez dörgölőzik éppen. Persze itt még a vasárnapi kiesős, beköltözős, kiválasztós apokalipszis előtt vagyunk kronológiailag, tehát mondanám, hogy mindez nem oszt nem szoroz, de mégis, mert az az érzelmi szarcunami, amit ez a látszólag jelentéktelen faszság felkavart, kicsit meglepett.

Élő adással nyitunk, és engedtessék meg nekem, hogy mint a szépre és esztétikumra érzékeny nő, néhány szót rögtön ejtsek arról, ami ma itt történt a színpadon. A sztájliszt vagy rádurrantott a crackpipára adás előtt, vagy kibaszottul rühelli Anikót és Pornóbajuszt, mert előbbi egy ikeás szatyrot visel szoknyaként maga köré penderítve, melyhez egy fehér sportcipő tűnt a leglogikusabb választásnak, míg utóbbi felül ünneplős cigányvajda, alul piacozós melegítő vonalon lett feldíszítve a nagy napra, hát ez prájszlessz gyerekek. AZ első néhány másodpercben már szpojlerezik is a közönség, mert egy fiatalember VV Lacika transzparenst lobogtat a kamerába, és mivel a crackpipa nekem majd csak az írás jön, ezért biztosan tudom, hogy még nincs ilyen nevű lakó odabent, de feltételezem, ezek után lesz. Ünnepi ebédbként a mai adás során kapunk az égvilágon mindent, vörösboros baconbe göngyölt szimpátia-szavazás eredményt, konfitált fokhagymás párbaj nélküli hazamenetelt, zsírszalonnával megtűzdelt újabb beköltözést, illetve már ma előkerül a villa tejszínhabos desszertje, az első kiválasztás is. Hát lássuk.

Itt az ideje a sorozat lezárásának, sajnálom, hogy nem folytatják, mert a két jó barát kalandjai mindig élvezetesek voltak. Akkor nézzük a mindent eldöntő lezárást, az előző rész végén egy szövetségest vesztettünk, a Főnököt Reynolds rendőrnő lőtte fejbe. Kezdjünk itt, a Főnök holttestét már zsákba rakták, és micsoda véletlen, pont Reynolds irányítja a helyszínelést. Mielőtt elvinnék a Főnököt, az öreg mellé rakja a kalapját, hadd menjen az is. Ezek után gyorsan leszedi az öreg seriff-jelvényét és a sajátja helyére illeszti, hamar kinevezte magát. Menjünk el egy roncstelepre, a szakadó esőben álldogálnak a kocsik, és az egyik csomagtartójában ott ébred Florida is, és segítségért kiabál.

Boston, 1956. Frank Randall, a Harvard történész professzora igazi angol reggelit készít kicsi családjának. Az ok, hogy Brianna, a lánya túlságosan elamerikanizálódik az iskolában, így itt az ideje valami angolságot is vinni az életébe. Míg a házastársak kettesben vannak, Claire bedobja az ötletet, hogy este elmehetnének moziba. Frank azonban mindkét ajánlott filmet látta már. Értelemszerűen nem egyedül. Claire kicsit megrökönyödik, de Frank biztosítja arról, hogy nagyon diszkréten intézi a dolgot. Kibeszélni mindezt, ha egyáltalán akarnák, sincs sok idejük, mert Brianna fut be egy rajzzal a kezében, s rögtön asztalhoz ül.