Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren is túl, volt egyszer egy henteslegény. Éldegélt ez a legény a falujában szép menyecskéjével, kettejük élete a hússal és minden földi jóval teli kamra ellenére sem volt felhőtlenül boldog. Az ifjú asszony elvágyódott a nyáron poros, télen havas faluból, maga sem tudta hová. Már-már mélakórságba esett szegény, mikor oly kalandokba keveredtek ezek ketten, hogy a hozzájuk néha ellátogató repülő csészealjak lakói is csak a fejeiket kapkodták. Néha talán több fejet is egyszerre. Ed és Peggy Blumquist élete ezzel mindörökre megváltozott, meséli nekünk Martin Freeman, folytatódjon hát a mese, lássuk, hogyvolt.

Nándi majdnem kórház tulajdonos lesz. Barbaráék talán mégis célba érnek, bár én még várok egy csavart. Kardos és Patrícia szerelme megmérgeződni látszik. Mariannt kirúgják onnan, ahova igazából még fel sem vették, majd visszaveszik oda, ahonnan igazából ki sem tudták rúgni. Mindez Bandiék hathatós közbenjárásával történik, akik meg mindenféle videó készítésre vállalnak kötelezettséget, pedig porcikájuk sem kívánja.

Elöljáróban annyit, hogy sejtettem én, hogy lehet ebből az alapanyagból kifejezetten fasza epizódokat is összerakni, ez például messze a legjobb volt eddig. Na, csujogassunk. Biztos velem van a baj, de már most unom a kibaszott Bohemian Betyarz zenekart vagy mi a pöcsömet, míg a VV alatt a Tóth Gabi-művek üvöltözése egy percig nem zavart. Dani távozása természetesen buliba torkollt, mondja Anikó zárt szájjal, mert valamiért nem nyitja ki a szervet az egyik rendeltetésszerű használathoz, érdekes lehet így töltött káposztát enni.

„A tudás hatalom.” - Scientia potentia est

A részt egy rövid összefoglalóval kezdjük, Nick már nem Grimm többé, Adalind Juliette alakját felvéve lefeküdt vele, Renard-ot szitává lőtték, innen folytatjuk.

A kórházban Renard életéért küzdenek, az autóban pedig a történteken merengnek, Hank is megtud végre mindent Adalind legújabb húzásáról. Hazaérve rendőrök garmadájával találkoznak, Trubel-nek mindent el kell mondania, kivéve persze a keveréklényről, Adalind-ről, a bájitalról…

Egy ház előtt férfi mereng el egy másik ember életéről, akit rögtön meg is láthatunk, épp mobilon beszélget valakivel. Henry bontja a vonalat, a kint figyelő kopogtat be, rossz hírt hozott, egy közös ismerősüknek súlyos balesete volt. Henry beengedi a házba a hírhozót, persze rossz döntés volt, idegenünk átváltozik egy polipfejű lénnyé, Henry agyát kezdi el szívogatni.

Nagyon találó az epizód címe, ezt minden kapcsolatban meg kell tanulni, pláne az olyanokban, ahol még alig ismerik egymást a párok, és kulturális különbségek is vannak bőven. És akkor az újabb problémákat felvető családtagokról még nem beszéltünk. Esküvőre váró párosaink többsége most van félidőnél, és szaporodnak a buktatók is, ezt meséljük el női és férfi szemszögből, Chat Géza kollégával.

Mark és Nikki a múltkori nézeteltérés miatt még mindig fasírtban vannak. Ilyenkor egy 19 éves lánynak a legjobb barátnőjére van szüksége, akinek elsírhatja a dolgot, de most be kell érnie az ehhez legközelebb eső személlyel, aki ebben az időzónában tartózkodik, az pedig Mark 21 éves lánya, Elise. El is mennek egy közös shoppingtúrára, ami Elise-nek is jön, mert végre megismerheti most kicsit jobban az apja jelenlétében folyamatosan feszengő leendő mostohaanyját. A gyerektémát illetően Elise azt tanácsolja, hogy először is szokjanak össze Markkal és ismerjék meg egymást jobban, mielőtt bármi komolyabb dologban végleges döntést hoznak.

Yang és Grey a - szokás szerint semmi érdekesről nem - csacsogó orvosfiókákat bámulják, de Steph dekoltázsáról pont lemaradnak. A villantó személy Murphy és Yang társaságában igyekszik a szívátültetésre váró babákkal rendelkező Noah-Laura pároshoz. Reese és Samantha nevű porontyaik a látszat ellenére nem közösek, az egyedülálló szülők csak a kórházban nőttek össze teljesen. Wilson későn rejti el Karev elől drága óráját, úgyhogy innentől kénytelen elviselni a Hercegnő becenevet, meg a doktor úr célozgatását kiváló(nak vélt) anyagi helyzetére. Mindehhez némi szívatás is társul, kezdésként Jo egy zsírkrétát nyelt gyerek ánuszában merülhet el. Ez alatt April lefaragni való dudorokkal töri le a rendellenesen pörgő Ross műlelkesedését. Yangék tovább vándorolnak a pacemakerre váró Mrs. Crossley-hoz és urához, aki csak a fél fülére nem hall, mégis szüntelenül üvöltöznek vele. Jo szerencsétlenségére épp az egyetlen sebész a környéken, amikor egy kőbunkó asszony tizenöt éves lánya, bizonyos Kimmy kipottyant egy élettelennek tűnő gyereket, úgyhogy gyorsan rá kéne jönnie, mi a búbánatot csináljon. Megkezdi az intubálást, miközben - a tökéletes koncentráció érdekében - sztereóban kapja a nővér instrukcióit és a "büszke" nagymama számonkérő hőbörgését.

Roper és Pine előbbi magángépén repülnek a fegyverszállítmány után, és útközben beszélgetnek. A góré megmutatja a kiszivárgott iratokat, még azt is tudja, hogy Angelához kerültek. Meggyőződése, hogy ezeket rajta és Sandyn kívül senki nem láthatta, mire Jonathan kijelenti, hogy szerinte Langbourne nem áruló. Hát, erre Roper nem venne mérget, de ő már csak ilyen, hivatalból mindenkire gyanakszik. Hősünk azt javasolja, fújják le a bizniszt, de a fegyvernepper legyint: a hatóságok pont erre játszanak, neki esze ágában sincs. Újdonsült strómanjának is nekiszegezi a kérdést: Te voltál? Ő szemrebbenés nélkül válaszol: nem! Na ja, hidegvér.

Törökország délkeleti részén landolnak, ahonnan terepjárón utaznak egy menekülttáborhoz – segélyt hoztak. Roper, mint nagy filantróp maga is osztogatja a csomagokat a rászorulóknak, közben lehet mosolyogni a kameráknak, eljátszani az őszinte segíteni akarást. Mint távozóban a dzsipben hősünknek kifejti, ez az alibijük, így senki nem firtatja miért vannak itt. Valódi úti céljuk pedig egy, a sivatag közepén fekvő – szögesdróttal gondosan elkerített és őrzött – katonai tábor, itt mutatják majd be a fegyvereket a leendő vevőknek.