A tizenhármas számhoz eddig nekem semmi, de semmi szerencsétlen esemény nem kötődött. Laktam már 13-as szám alatt - boldogan. Láttam a Tizenharmadik harcos című filmet - kibírtam. Megjátszottam a lottón is nyerőszámnak - nem nyertem...Mint ahogy most sem: a Bűnök és szerelmek 13. részének megtekintése után arra vágyom (a múltkori népies kitérő után), hogy posztmodern posztszerző lehessek. Mert akkor ennyit írnék a mai részről, ami persze azóta szikkadt tegnapi : a <öncenzúra> ismétlés borzolja az agyamat, majd <öncenzúra> Fruzsi elmeséli a <öncenzúra> Zsóka néninek, hogy majdnem <öncenzúra> az Ámor (!) presszóban...De nem vagyok posztmodern, és a hagyományos ívű történetmesélést amúgy is jobban szeretem. Azaz szeretném, mert itt az sem megy: szerintem a vágó is amatőr, most tanulgatja a ritmust. Ha kicsit jobb kedvemben lennék, mondhatnám úgy is, hogy játékos: bedobja a jeleneteket egy kalapba, és véletlenszerűen kihúzza őket, most egy perc Fruzsi drámája, aztán másfél perc Lorenzo szájtépése, fél perc Bodzás kerekezése, megint Fruzsi, és így tovább, amíg tart az anyag. Ma meg különösen képben volt...
Felnőtt tartalom!
Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 évesA belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.