Aki DVD-n vagy a neten nézi az opuszt, az tudja, hogy a második rész elején rövid összefoglaló hangzik el az eddig történtekről a tündéri Csákányi László narrációjában. Aki viszont csak itt a blogon olvassa, az rosszabbul jár, mert írásbeli összefoglaló nem készül, arra ott az előző poszt, máris nyomulunk tovább a második részre. Jelzem, ez is hosszú lesz.

Szövetségesek szerzésében a szigetlakók is sikeresek, a bevásárlás után a komp felé haladva Cseppcsányi be is mutat két kiskorút, akiket ő szervezett be. A főparancsnok nem túl lelkes, szerinte még túl kicsik, de Cseppcsányi bízik bennük, elvégre tudnak olvasni és számolni. Egy másik beszélgetésben a kompos véletlenül elszólja magát Ábris bácsi előtt, de aztán megnyugodva tisztázzák, hogy mindkettőjük védence szigetlakó, így tehát ők ketten azonos oldalon állnak.

Valamivel több, mint 2 éve szakadt meg a Spartacus hogyvoltja, itt az ideje a folytatásnak. Elől járóban pár információ:  mint azt bizonyára mindenki (vagy legalábbis sokan) tudja, tudják, sajnálatos dolgok sújtották a forgatás során a stábot. Alig hogy befejezték az első évadot (Vér és homok) a főszereplőt alakító Andy Whitfieldnél non-Hodgkin limfómát diagnosztizáltak. A gyógykezelések ideje alatt a Starz csatorna elkészíttetett egy 6 részből álló előzménysorozatot (Az aréna istenei) amelyhez Andynek csak a hangját kellett kölcsönöznie, azt is csak pár mondat erejéig. Kéthónapnyi kezelés után úgy tűnt minden rendben van a színész egészségi állapotával, azonban a Spartacus 2. évadját mégsem tudta vállalni, ezért az ausztrál Liam McIntyre kapta meg Spartacus szerepét. S ha ez nem lett volna már így is elég fájó a rajongók számára, a felvételek megkezdése után nem sokkal Andy állapota újra visszaesett és másodszorra már nem tudta szervezete leküzdeni a rákot.  40 éves korában hunyt el. R.I.P

Az utóbbi résznek ott lett vége, hogy Spartacus az arénában véres harc után megölte Theokolést, a Halál árnyékát, ja és nem mellesleg elhozta a rég várt esőt Capuába, ezért természetesen azonnali közönség kedvenc lett, az egykori bajnok, a haldokló Crixus meg hát nagy ívbe le van most ejtve, csupán a két szerelmes nő, Naevia és Lucretia torkába került gombóc a gall elterülő látványára. A csodás győzelem után Batiatus háza népe visszatér a ludusba és ott ünnepli Capua új bajnokát és a szárazság végét jelentő esőt. Közben vágó képet kapunk Crixusról, tényleg borzalmas látványt nyújt, legalább 5 embernyi vér borítja szét kaszabolt testét és látomások kínozzák a csatával kapcsolatban, közben a Medicus tüzes vassal próbálja összeforrasztani sebeit. Úgy tűnik, Spartacus győzelmének tényleg mindenki örül, még Doctore is mosolyog (há mi lesz még itt), csak Lucretia méregeti megvetően az újdonsült bajnokot és sietve emlékezteti férjét, hogy Spartacus nem egyedül győzött ám, Quintus megnyugtatja feleségét, hogy Crixusnak mindig helye lesz házában és viccelődve hozzá teszi, „ha életben marad". Hahahha ez tényleg marha vicces.

A Clancy család nagy erőkkel készülődik a Halloweenre, mindenfelé tökök, fények és jelmezek. Melinda azért kicsit aggódik, mert Aiden nem csak zombijelmezben akar halloweenezni, hanem olyan barátokkal beszélget, akiket még az anyja sem lát. Jim szerint tuti, hogy csak a képzeletbeli barát korszak az oka annak, hogy gyerek magában beszélget, de Mel nem érzi azt, hogy ez ilyen egyszerű lenne. Aggódó anya beszél Aiden tanárnőjével, aki nem vett észre semmi extrát, de figyelni fogja a gyereket, és ha már beszélgetnek, megemlíti, hogy van egy pár poros régisége, amitől megválna. Mel vevő rá, ha érdekesek. Az érdekesen telt nap után az éjszaka sem telik eseménytelenül, mert Mel találkozik a fej nélküli lovassal. Érdekes és szellemesnek ígérkezik a dolog.

Másnap Mel és Eli elmennek a kórházba vért adni, és közben megbeszélik az előző éjszaka fura eseményeit. Később megérkezik Aiden tanárnője, Caroline Mayhew néhány doboz régi jelmezzel és tárggyal, amit Delia nagy elánnal kezd szortírozni. Miközben Delia tartja a frontot az üzletben, Melinda elmegy a tanárnő otthonába egy kicsit körülnézni, mert amikor a dobozokhoz nyúlt, bevillant neki valami, aminek köze van a lovakhoz, ezért muszáj egy kicsit utánanézni a dolgoknak. Melinda megérkezik a Mayhew farmra, ahol Caroline húgával találkozik. A lányok édesapja nemrég meghalt, az anyjuk pedig elköltözött a farmról, ezért a lányok kipakolják a házat.

Aaron Sorkin új sorozata. Az új Elnök emberei? Sistereg a Hábéó. Csapjunk bele.

Bele is csapunk, mivel nincs főcím. Jeff Daniels somolyog két vitatkozó gondolom politikus között ülve egy egyetemen. Hallgatja a felirat nélkül számomra követhetetlen vitájukat. Sejtelmes zene elindul, emberünk még mindig ül és bambul. Távolba révedve régi ismerős női alakot lát az őket néző tömegben, vagy mégsem, vagy mégis, vagy mégsem. A vita vezetője kiszakítja alfából. Innentől kezdve minden felé intézett válaszra semmitmondó válaszokat ad emberünk, aki most már tudjuk, hogy Will. Másodéves szöszi kérdése érkezik a tömegből: Miért Amerika a világ legnagyszerűbb országa? Két vitatkozó emberünk sablonválasza után Will próbál kibújni a kérdés alól. A tömegben az odaképzelt nőnek nem tetszenek a válaszok. A riporternek sem. Papírost mutat fel a női alak, és Will-t unszolja őszinte válaszra. Innentől kezdődik 4 perc monológ főhősünktől, amivel kiegészülve a sorozat első 8 perce kihagyhatatlan. Ha nem is nézed a sorozatot, az elejét nézd meg. Mesterien összerakott nyitás, és engedtessék meg, hogy ne álljak senki oldalára az amerikai politikát tekintve.

Ó, azok a 70-es évek, amikor térdig gázoltunk a gyerekfilmekben! Az olvasó tömegek kérését meghallgatva ezúttal a korszak egyik legjobban sikerült alkotását vizsgájuk meg, ami Bánhidi László kapcsán akár a Tüskevár spinoffjának is tekinthető. Hosszú lesz, előre szólok. Első rész.

1975 nyarán a budapesti Széna téri buszvégállomáson iskolás srácok csapata gyülekezik: elsőnek Bádogos érkezik, fején harci bográccsal, és amíg a többiekre várakozik, csak az a miénk, amit megeszünk felkiáltással nekilát az egyik magával hozott kolbászos szendvicsnek. Nemsokára befut Szinyák, az osztály vagánya, majd Cseppcsányi érkezik, hóna alatt hegedűvel. Barátai megdöbbent arcát látva kijelenti, hogy anyukája csak azzal a feltétellel engedte el vakációzni, ha minden nap gyakorol. Következik az ezermester Kece, zsebe mindig tele mindenféle vágó-, ragasztó- és kötözőeszközzel, most mindezt megtetézve valódi svédacél fűrészt is hozott magával, és átszellemülten mutogatja a többieknek: Hallgassátok csak a pöngését! Aztán megérkeznek a csapat maradék tagjai: Tuka, az igazi vezéregyéniség, utána Palánk, az orvoscsemete taxival, nyilván zsebpénzzel is ő van a legjobban eleresztve, hordozható kempingszékben ücsörögve várja, amíg végre a hangosanbeszélő bejelenti, hogy beállt az Alsótörökverőn át Pasaházára induló busz. Beszállás!

Ami eddig volt: Mérit továbbra sem sikerült kiházasítani, ellenben Kulcsárné majdnem férjhez ment az előző részben. Halszem Nagyi és Matyianyu még nem ásta el a csatabárdot, de egy jóképű Politikus Sofőrrel gazdagodott a cselédség.

Méri szobájában indul az új reggel, a szobalányok sertepertélnek, miközben Daisy-t a kandallót pucolva is a hideg leli. Nekem is a halál hideg lehelete futkosna a hátamon, ha láttam volna, hogy ebből a szobából egy hullát cipeltek ki nemrég az éj leple alatt. Eközben a család komótosan reggelizik odalenn, miközben a Házura nénjének Rosamundnak levelét olvasgatja a Nagy Londonból. Átsuhanó felhőket látok a Lord homlokán. Sybil szinte sajnálja az egyedül élő rokont, míg Méri egyenesen irigykedik a hatalmas csillogással nehezített magányra. Ketteske nem is átallja odadöfni Mérinek, hogy bizony lehet hogy örökös magány lesz a nővére sorsa, ki tudja. De nem csak az apa, hanem Hamvaska is kap levelet, amivel azonnal Gwenhez megy, ugyanis egy állást pályázott meg a szobalánynak, s lám, interjúra invitálták! Továbbra is kitartóan buzdítja a szolgálót, hogy próbáljon meg állást váltani, hiszen változik a nők helyzete!

Egy olcsó reklámmal nyitunk, Mike a délelőtti hatodik redbullját szürcsölve nézi, ahogyan mindenki körülötte énekli a harvadi diákok hivatalos theme songját, ő meg csak mered ki a nyakkendője mögül, és próbálja előadni, hogy az egyetemen Eddára tanult mindvégig. Mielőtt még komolyra fordulna a szitu, Harvey megjelenik és a mentoráltjának készített névjegykártyák átnyújtásával párhuzamosan oltja rommá a nagy riválisát, Louist.

- Most kaptam egy 100 millió dolláros visszatérítést.
- Nekem még sosem kellett visszatéríteni, mert eleve nem veszítettem egy ügyet sem.
- Mit érzek? Új kölni, vagy csak a féltékenység illata?
- Meglep, hogy nem ismered fel a feleséged parfümjét. Tudom, nem vagy nős. Akkor is vicces.

Emlékszünk még Trevorra? Mike drága drogdíler haverja, akivel nemrégiben össze is verekedtek. Na, tőle nem szabadulunk könnyen, hiszen felhívja Mike-ot, hogy börtönben van, óvadék és ügyvéd kéne neki. Na meg kis gerinc sem ártana, de mi merüljünk is bele a főcímbe.

A Nő megvolt, akkor vágjunk bele Sherlock második kalandjába ebben az évadban, A sátán kutyájának feldolgozása lesz, lássuk, ezt hogy sikerül egyéni ízzel fűszerezni. Sherlcok talpig véresen és egy disznóvértől csöpögő szigonnyal állít haza, mire John unottan felvonja a szemöldökét, mi tartott eddig? Ja, hogy metróval kellett jönni, mert a taxisok nem szeretik, ha összevérezik a kárpitot? Ez valahol érthető. Az eset amúgy pipa, nem is tudjuk meg, mi volt az, amit egy disznó felnyársalásával kellett megoldani- talán jobb is így mindenkinek- jöhet a következő, de gyorsan, mert Sherlock már az elvonási tünetektől szenvedve módszeresen amortizálja le a lakást. Vagy nyomozás vagy cigaretta, esetleg a kettő együtt, ami nélkül már nem bírja tovább, a lényeg, hogy John az egyikről letiltotta, a másikkal meg nem tud mit csinálni, ha nem jön. Nézzünk rá a honlapra, semmi érdekes? Á, csak egy eltűnt világító nyúl, és pár szomorú sor egy kétségbeesett kislánytól, kevés ez ahhoz, hogy Sherlock adrenalinszintje megemelkedjen, jöjjön már valami rejtélyes öngyilkosság-sorozat minimum.

Elérkeztünk az évadzáró epizódhoz, az NBC sajnos csak ennyire találta érdemesnek a sorozatot.  A mai részben Phil és Teddy egyaránt mesélni fog. New York-ban kezdünk az MR jótékonysági bálján, a helyi elit teljes pompájában vonul fel a cég gálavacsoráján. Egy férfi az előételről kérdezi a pincért, de sajnos az most nem lesz. Furcsállja egy kicsit, de issza tovább az italát. Közben Teddy egy gyerekkori emlékéről mesél, mikor megnyert valami szerencsejátékot még tizenegy éves korában. Szerencsés kissrác lehetett. De ennyi elég is az emlékekből, valaki megkérdezi, hogy miért is jöttek össze ma este. A válasz Haiti. Teddy egy Bill nevű gazdagembertől kérdezi, hogy járt-e már ott, bár lehet nem is tetszene neki, mert nagy a sorban állás. Meg is nézhetjük ezt a sort, a helyiek tényleg hosszú sorban állnak, türelmetlenül kiabálnak, bár ettől még nem fognak  előrébb jutni. Ételosztás van, rizst osztanak szét, mindenki adott mennyiséget kaphat csak. Ebben a sorban várakozik egy 11 éves Clelia nevű kislány. Minden egyes nap ki kell jönnie egy adag rizsért, ha anélkül menne haza, megvernék. Mert ő egy rabszolga.  Nem olyan cselédféle, mint ami a gazdagoknál van, hanem az igazi keményvonalas szolgáló. Sajnos az országban rengeteg a hozzáhasonló gyerek él ilyen körülmények között. Clelia napja elég átlagosan telt, amíg nem találkozott Teddy-vel.  Aki micsoda véletlen, egy nővel rohan néhány fegyveres fickó elől, és fellöki a kislányt a nagy menekülésben. Clelia rizse kiömlik, gyilkos pillantással néz Teddy-re, miközben a férfi alig győz bocsánatot kérni tőle, de menekülnie kell tovább. Teddy nem is sejtette, hogy ezzel a tettével, milyen rosszat tett a kislánnyal, miután rizs nélkül hazatért, a gazdája megverte. De a kislány arca örökre megmaradt Teddy emlékeiben. Főcím.

Adam Richmannek nem kell a szomszédba mennie a hülyeségért, egészen Bostonig kell utaznia hozzá.