Közkívánatra csak folytatom a legidegesítőbb kórházsorozat hogyvoltját, legyen nektek, de amint jelentkezik valaki, hogy átvenné, azonnal odaadom neki. Az előző évadban nagyon sokat sírt mindenki, George először hozzáment Torres dokinőhöz aztán megdugta Izzie-t, a végén megbukott a vizsgáján és jön vissza szopni medikusként, Meredith nem tudja mit akar, pedig a manusa még a húgát sem vitte el egy kanyarra, annyira rendes csávó, Alex szerelmes lett egy amnéziás paciensébe, de erőt vett magán, Addison lelépett egy magánklinikára, Burke meg az oltár előtt hagyta ott Cristinát, mint Szent Pál az oláhokat. Ez utóbbi volt az évad egyetlen értékelhető momentuma Kyle Chandler kétrészes vendégszerepe mellett.

George az első gyökér a képernyőn, megy beöltözni bohócnak, hogy megismételje az előző elbaszott évét, azt, aminek kézzelfogható eredménye egy nej és egy szerető. Közben az új gyakornokok vagy mik idegesen közelítenek Yang felé, aki nem lett sem szebb, sem kedvesebb a nyári szünetben. Meredith álmos narrátorhangja a változásról beszél, és heló, Izzie, a Gyilkos Asszony továbbra is orvos, sőt, kap maga mellé medikákat ő is, ez kiváló ötlet. Alexnek is jut egy adag, a fejére meg egy nevetséges szakállkezdemény, muhaha, Alex, muhaha. Szóval ez a rész arról fog szólni, hogy jönnek a kopaszok, az öregek meg szopatják őket, nagyon jó. Meredith az orientációs turén azt is elmondja, hogy orvossal nem dugunk, mert az szar. Édes Istenem, két perce megy az évad, és már rühellem az egészet.

Belecsapunk az új évadba, már nincs is körmünk szinte a sok rágástól, hogy mi van Neelával, akit megtapostak a tüntetésen az előző évad végén. Ennek a résznek azt a címet is adhatták volna, hogy "Mindenki aggódjon Neeláért! Most!", mert erről szól az egész epizód tulajdonképpen. Kezdődjön a globális aggódás. Moretti kávézik a kórházban, körbenéz mindenhol. Abby, Morris, Pratt igyekszik ki a kórházból, vége a műszaknak, elégedetlenkednek Moretti miatt. Morris sörözni hívja őket Pratt kontójára. Kórházban Sam és egy új rezidens, aki még nagyon friss hús, hülyeségeket beszél. Mentő érkezik, benne egy nagyon kiabáló fiúval, akinek kiáll a melléből egy husáng, mellette Tony, aki Neeláért aggódik, mi is reméljük, hogy nem írták ki a sorozatból. Morrisék söröznek a kórházzal szembeni csehóban, mindhármukat megcsipogtatják, mikor beérkeznek a mentők. Rendkívül lelkesek. A tüntetésről áramlanak a sérültek, mellkas sérült csaj, akire rázuhant egy hangszóró, husángos fiú és még sokan mások. Egyik mentőből sem kerül elő Neela. Tony tovább aggódik.

Moretti és Pratt belvillonganak a beteg fölött, Morris a háttérben tátja a száját. Senki sem ért egyet Morettivel, aki nem enged a mellkasos tüntetős csajnak beadni morfint, de ő a főnök, így nincs mit tenni. Sikerül Tonyt és Abbyt is magára haragítania, leteszi a telefont, amikor épp Neeláról próbálnak információt szerezni a mentősök diszpécserétől. Moretti tulajdonképpen csak azt szeretné, ha a dokik a dolgukat látnák el, nem vonná el semmi a betegről a figyelmüket, csak épp érdekes stílusban adja elő. De már ő is sík ideg, még a kávéját is kiönti. A srácot, akinek kiáll a fa a melléből, Tony és Abby látja el, Moretti beviharzik, csapkod egy kis szart mindenkihez, Tonyt elküldi, mert ma neki nem is kéne bent lennie, majd balra el, Morrishoz és Pratthez. Itt az ő kezükből veszi ki a mellkasos lányt. Miközben rohadt nagy tűt döfnek a gerincébe, a csaj a nagyapjával diskurál a demokráciáról. Épp jókor. Mikor befejezi a csajon a befejezni valót, Moretti rákérdez Morrisnál és Prattnél, hogy mit is csináltak mielőtt megcsipogtatták őket, aztán kiderül ugye a fél pohár sör amit megittak, amire hazaküldi őket. Morris és Pratt el van hűlve és nem igazán érti a dolgot, mert Moretti volt az, aki visszahívta őket. Moretti túlságosan szabálykövetőnek tűnik nekünk is, de igazából értjük mit miért csinál. Nem olyan egyértelmű paraszt mint Romano doki volt, nem annyira zsigerből utálni való figura, nekem tetszik.

A kommandó fegyveres főpróbát tart a Pénzvonat jelenleg kihalt helyszínén. „Többet ésszel, mint erővel” - jelenti ki Mackey, miközben egy M-16 rohamfegyvert lóbál kezében. Remélem átjött az irónia. Most Ronnie fut be késve, bocsesz, szabadkozik, de egy mexikói követte a kocsimat. Akár Armadillo embere is lehet.

Aceveda és Wagenbach beszélgetésébe csöppenünk. Marcy, a kézlevágós pszichopata vádalkut kötött. Nyolc évvel megússza, hogy férjére vall, mielőtt Dutch öcsi felháborodna, Aceveda közli, az ügyészségnek kezet csókolni tessék még ma. Ha emlékszünk, Claudette és Wagenbach elfelejtett szétnézni a házaspár kocsijában, miközben a megkínzott áldozat a kapitányság parkolójában haldoklott a csomagtartóban. Wagenbach ráadásul elengedte ártatlan báránykaként sírdogáló gyanúsítottját.

Békés amerikai kertváros, pont olyan, mint az összes többi, csupa orvos, ügyvéd, üzletember, füvet árusító anyuci, valami azonban mégse stimmel. Igen, tűzoltóautó vinnyogása szakítja meg a néma csendet, egy házból ugyanis sűrű füst száll fölfelé, biztos egy-két jólnevelt kisgyermek próbált ily módon megszabadulni a matekkönyvétől. Gyors ajtóbetörés, körülnézés, szerencsére nincs komoly baj, valaki csak szétszolizott pulykát készült sütni magának, az keltette a nagy zűrzavart. Viszont ha már bent vagyunk a házban, nézzünk egy kicsit körül, bútorok mindenfelé feldöntve, padló közepén egy vérfolt, ezek szerint a madarat a lakásban sikerült levágni is? No, majd a jó öreg Gibbs ügynök kideríti.

De előtte Starbucks, ahol komoly vendég van jelen, Thom E. Gemcity, aki írói válságba került, biztos rájött, hogy mostanában csak terroristás ügyeken dolgoznak, így pedig nyilván nem elég érdekesek L. J. Tibbs, Tommy és Lisa ügynökök történetei a kiadónak. A pincér, bizonyos Landon, jóarc, miután felismeri a könyv hátuljáról az írót még segíteni is próbál,  (McGee meg amatőr, még Stephen King is a biztosítási ügynöke fényképét tette a Bachman-könyvek hátlapjára). Még szerencse, hogy McGeenek nem kell sokáig szenvednie, jön is a hívás a vidéki vérfoltról,  és azt is megtudjuk, miért volt olyan érdekes az írói válság: a házikó tulajdonosa ugyanis azon kívül, hogy egy tengerésztiszt, nagy könyvmoly is, szobája tele van a tollforgatás mesterségét űző személyek plakátjaival. Hej, ha ezek véletlenül összetalálkoznának McGeevel, a kis Timmy megmutathatná neki még az elektromos birkáját is.  De egyelőre ezt a programot halasztani kell, ugyanis Darren Cove altiszt felszívódott. Hogy hova? Jó kérdés.

„Csak maga programozhatta be a téves útirányt!” - bizonygatja Tamara a zavar Hasso hadnagynak (tényleg így volt, láttuk) - „Ez árulás!”. McLane is közbeordítozik néha navigátora védelmében, de a tények magukért beszélnek. Tamara letartóztatja az asztrogátort „űrszabotázs” gyanújával. Pajeszok harca következik, ahogy Helga jócskán beolvas a Hasso lebénítására készülő biztonsági tisztnek.

Szó esik komplexusokról, éppen csak le nem kurvázzák egymást. Helga is jó nő, ha nem mondtam volna eddig, van benne egy kis macskanős vadság. Szerinte akár Tamara is lehetett a szabotőr, hiszen őt váltotta Hasso. Naná, hogy a legénység egy emberként bizonygatja, jé, tényleg. Kérik, hogy McLane tartóztassa le Tamarát. Az orvos békítőleg közbelép, közben Mario hátul matat a koordináta-komputernél.

Az iskola jelentős része a parton ünnepli meg az úszócsapat sikeres szereplését, így a vámpírvadász csapat nagy része is bulizik. Pontosabban Will, Cordi és Xander a bulizó tömegben tartózkodik, viszont a vadász csak a parton ücsörög, és nem rúgja ki a ház oldalát jókedvében. Egy Cameron nevű fiú - aki megnyerte az állami elődöntőt - ki akar kezdeni Buffyval, és ő még aránylag szimpi is a vadásznak. Az ilyen bulikon általában a nagyobb fiúk bántják a gyengébbeket, ami most sem marad el, így a vadásznak akad egy kis elintézni való, de nem kap érte köszönetet.

A két nagyobb fiú sértetten odébb is áll, de az egyikőjük hirtelen eltűnik és a fiúnak csak a bőre marad a parton, mint egy levehető kezeslábas. Másnap a suliban Willow nagy feladatot kap az igazgatótól, konkrétan azt, hogy vigye végig az évet informatika tanárként. Will örömmel vállalja. Az igazgató azért elvár Willtől némi lojalitást, és megjegyzést tesz arra, hogy nem buktathatja meg az egyik diákot, aki az úszócsapat tagja. Buffy sincs jó passzban, mert kiderült, hogy az úszóbajnok srác egy bunkó, és amikor Buffy kiosztja őt, az igazgatónál szerez egy újabb rosszpontot.

Vajon mi lehet egy mérföld mély és egy láb széles? Naná, hogy a gödör (sírgödör..), amit Nancy ásott magának és most nem igazán tudja, hogy másszon ki belőle. Kezdetnek Heyliával van találkozója, akit ugyan figyelmeztetett a razziáról, de elvette a megélhetését, és aki ezért követeli tőle, hogy oldja meg Peter helyzetet. A rész Heylia játszótéri bölcselmeivel indul, miszerint a kövér fehér kissrác megszerzi a játékot a másik fekete kissráctól, hacsak az meg nem harapja. Heyliát ugyan nem csukták le, de ráállítottak napi 24 órában két kedves DEA ügynököt, így számára létkérdés, hogy Nancy rávegye valahogy a férjurát, hogy leszálljon róla az ügynökség. Ha pedig Nancy nem tesz semmit, akkor ő lesz az a kövér fehér kissrác, akibe beleharap a fekete kiskölyök. Ezután Petert látjuk az őrsön, amit épp lebassza a főnöke, amiért nem kapta el Heyliát és így nem jutott közelebb U-turnhöz.

Friss piritós, egy csésze kávé, némi desszert és egy szál sárga tulipán. Ezzel kezdünk, Don ugyanis kedveskedni akar a nejének, s miután a reggeli ajándékot tálcára zsúfolta, elindul az emeletre. Nem jut azonban túl messzire, a lépcsőn ugyanis útját állja egy ott felejtett gyerekjáték, így a férfi visszazuhan a földszintre, a meglepetés-reggeli pedig mehet a kukába. Miközben Don a földön fekszik, egy rövid flash-back betét jóvoltából megtudhatjuk, nem ez az első ilyen eset. Visszaugrunk, egészen a kis Dick gyerekkoráig, s láthatjuk, amint nagyjából hatévesen ugyanígy fekszik lépcsőfeljáró előtt, a földön. Akkor nem egy gyerekjáték, hanem a gyereksírás volt a ludas, épp azon a napon született meg ugyanis Dick kistestvére, Adam. A kissrác láthatóan nem örült a tesónak, mert azon nyomban kijelentette, hogy a kislurkó bizony nem lesz az ő testvére. A révedezést azonban gyorsan félbeszakítja egy újabb gyerekhang, Don gyerekei rohannak le a lépcsőn, nyomukban Mrs. Draperrel. Boldog anyák napját!

Később már ott tartunk, hogy a Draper família hazatér egy egész napos lazulásból. Tartalmas nap lehetett, mert a gyerekek már a szüleik vállán benyomták a szunyát. A gyerekek után a felnőttek is ágyba bújnak, s miután elméláznak kicsit a sztárság, majd az öregedés nehézségein, Betty előbb az anyukájáról mesél, hogy mennyire szeretne ő is olyanná válni, majd váratlanul kifejti, hogy egész nap csak arra gondol. Mindig. Most is, ergo jöhet a lámpakapcsolós anyák-napi szex.

Az előző rész végéhez képest pár órával később járunk időben, Angel testileg-lelkileg még mindig a történtek hatása alatt van. Lelkizésre szerencsére nincs idő, mert az átváltoztatás ugyan megtörtént, és Darla technikai értelemben véve halott, de a „feltámadásig” még van pár óra. Angel keres magának egy szimpatikus karót, és elindul megkeresni Darlát, elszántabban, mint valaha.

Mivel a W&H épületébe vámpíroknak még mindig tilos a bejárás, az első útja Lindsey lakásához vezet. A lakás azonban töküres, se Lindsey, se Darla, se bútorok. Csak Lindsey ingatlanügynöke árválkodik ott egymagában. Angel szeretné megtudni, mi Lindsey új címe, egy közös barátjukra hivatkozva, akinek sürgős orvosi ellátásra van szüksége. A nőnek csak a W&H címét hagyták meg, ellenben a „közös barát” kifejezést hallva beugrik neki, hogy biztosan Lindsey kuzinja, a bájos, bár kicsit furcsa angol nő az a bizonyos barát. Aki terhes. És a csillagok alatt szeretné világra hozni a babáját. Ez csakis Drusilla lehet, a kulcsszó a furcsa.

Tavaly hosszú kihagyás után tért vissza Fudzsi/Fuji a száguldó cirkusz menetrendjébe – kinek mi tetszik, én maradok a magyar verziónál –, s szolgáltatott anno10 pontos győzelmet Lewis Hamiltonnak. A 2009-re kihirdetett, kissé megbolondított versenynaptár szerint a továbbiakban Szuzukával felváltva fognak versenyeket rendezni Japánban; tehát remélem mindenki jól megnézte a pályát, mert Fudzsi csak két év múlva bukkanik fel újra a varázsdobozban. Monzához, és Szingapúrhoz hasonlóan maradtam a ’majd meglátjuk mit dob a gép’ koncepciónál a befutót illetően, mivel nem csak az utolsó két futamra-, de az egész évre jellemző volt a lutri. A VB pontverseny állását tekintve megállapíthattuk, hogy reális esélye már csak két pilótának volt: Lewis Hamilton és Felipe Massa személyében. – igen, matematikailag 5-nek, de ugye senki nem gondolta komolyan, hogy Heidfeld feltámad hamvaiból, behúz 3 db 10 pontos győzelmet, miközben mindenki más nullázik, majd Braziliában pezsgőfürdős, cigánykerekekkel feltupírozott parádét rendez a dobogó felső fokán ?-. Ami érdekes, hogy Hamilton tavaly ugyanebben a cipőben vágott neki  a japán futamnak, annyi különbséggel, hogy akkor a másik piros overallos pilóta lihegett a nyakában (bár, akkor még Alonso is erőteljesen képben volt). A múlt szezonban nem sikerült brillíroznia az utolsó futamokon – nos idén... egyenlőre folytatódik a tendencia.