Egy felettébb szürreális képpel nyit az epizód. A kamera valami poros, mocskos belső szervben, barlangban vagy effélében hátrál, miközben egy torz hang a „daddy, yddad” (apu, upa) szöveget kántálja. Végül kiderül, hogy egy plafon apró szellőzőnyílásába kaptunk betekintést. (Todd Holland rendező így tisztelgett a hasonló jeleneteiről is ismert Lynch előtt.) A seriff, Cooper és a doki éppen Lelandet hallgatják ki. A férfi bevallja, hogy ő ölte meg Jacques-ot. Azzal védekezik, hogy csak bosszút állt a lánya gyilkosán. Megtudta, hogy a rendőrök letartóztatták Jacques-ot, ezt követően lépett akcióba. A jelenlevők többé-kevésbé együtt éreznek a gyászoló apával, felmerül, hogy átmeneti beszámíthatatlansággal védekezhet majd.
Amikor a doki távozna az őrsről, Andy félrehívja. Halkan beszél a már ismert problémájáról, történetesen, hogy „megbukott az ondóvizsgálaton”. Szeretné megismételni, „mint egy jogosítvány alkalmasságit”. A doki ad neki egy tégelyt. Andy, hogy a kínos találkozásokat elkerülje, óvatosan oson ajtótól ajtóig egy pornólappal a kezében, persze „sikeresen” fellöki a kávészacskókat cipelő barátnőjét, Lucyt. A nő ki is szúrja az elejtett lapot, és sértetten nyújtja vissza Andynek, akinek a mellékelt ábra szerint ő nem elég. Az előtérben Cooper és a seriff az ügyészről, a terepjárós bíróról és Leland esetleges óvadékáról beszélgetnek. Aztán áttérnek Sólyom jelentésére, miszerint az emlegetett házban nem lakott Robertson nevű ember, viszont megvan az első bérlő címe. Andy ekkor rohan ki a vécéből, és persze mindenki előtt elejti a tégelyt. Ég, mint a Reichstag, Cooper pedig (félreérthetően, ami jó helyzetkomikumot szül) a bakancsáról kérdezi. Kiderül, hogy a félkarú Gerardtól származik, és ugyanolyan, mint Leóé. Cooper szerint a kokain helyett bakancs volt Leónál a hasznos nyom. Emlékeztetőül, ez volt az óriás ide vonatkozó mondata: „A rejtély egyik kulcsa Leo házában van.”