Az epizód ez előző utáni reggelen kezdődik. Audrey Cooper ügynökre les, rá akar hajtani. Cooper leszólítja, és miután megbizonyosodik róla, hogy valóban a lány írta neki a „Félszemű Jackes” üzenetet, kifaggatja a részletekről. Ő ugyanis eddig nem volt képben, hogy Laura prostiként is keresett némi mellékest az említett szórakozóhelyen. Ez érdekes nyom, igaz Audrey is csak következtetett, nem teljesen biztos az infóban. Mindenesetre könnyen elképzelhető, hogy egy erőszakos, szadista kuncsaft többre vágyott, mint amit az étlapról választhatott. Audrey ez után, hogy Cooper szívébe és ágyába belopja magát, magánnyomozásba kezd.

Truman seriff és Lucy csatlakozik a reggeliző FBI-ügynökhöz, epekedve várják, hogy az előző rész végén beígért titkot megtudhassák, azaz, hogy „ki ölte meg Laura Palmert”. Sajnos Cooper időközben elfelejtette (jó vicc, vége is lett volna a sorozatnak, hiszen látszólag ez a nyomozás a mozgatórugója), de megoszt velük egy mély bölcsességet: „a legnagyobb gasztronómiai élmény a juharszörp, ha sonkával esszük”. Aztán hosszan végigmeséli az álmát, furcsamód néhány olyan dolgot is említ, amit mi sem láttunk. Szóba kerül minden és mindenki: Bob és a félkarú Mike (Lucy rá is mutat, hogy véletlenül egyezik a nevük a két tinédzserével), akik „a vegyesbolt felett laktak”. Az, hogy Mike nem bírta tovább a gyilkolást, levágta a saját, „tűz, jöjj velem” tetoválással ékesített karját, aztán lelőtte Bobot. Továbbá megemlíti még, hogy az álmában Sarah látta Bobot, Sólyom el is készítette Bob fantomképét, őt, Coopert pedig felhívta egy Mike nevű, félkarú ember. Ügynökünk véleménye szerint ezeket a sejtelmes álomképeket kell megfejteniük az ügy felgöngyölítéséhez.

Minden katonai sorozatba kell egy olyan epizód, amelyben az altisztekről meg a mellékszereplőkről is kiderül, hogy emberek, és ezalól a BSG sem lehet kivétel. Az első jelenetekben Helót láthatjuk, akit a capricai kényszerszabadsága után nem fogadnak kitörő örömmel a régi bajtársak: Starbuckot kivéve mindenki a cylonszeretőt látja benne, aki felcsinálta az ellenség egyik tagját.

Egy alkalmas pillanatban Helo megkeresi Tyrolt, hogy bocsánatot kérjen, amiért metaforikus értelemben elszerette előle Sharont, amire a főnök azzal replikázik, hogy kifejezetten örül, hogy nem az ő félvér gyerekével terhes a cylon. A beszélgetésük annyira dokumentarista jellegű verekedésben tör ki, hogy még az operatőrök is látszanak a háttérben. Tyrol majdnem megöli csavarkulccsal a pilótát, közben a vezérlőben pedig újra felbukkan a cylonok nyolc résszel ezelőtti vírusa, és okoz néhány Star Trek-es konzolrobbanást.

Justin álmával kezdjük a történetet. Szöszike Chris Hobbs-szal álmodik, ami annyira felzaklatja, hogy még a mama is meghallja, és sietve érkezik kisfia megnyugtatására. Justin viszont nem engedi még Jennifernek sem, hogy hozzáérjen, majd keserves sírásban tör ki. A fiúk mit sem tudva szöszike éjszakájáról a Babylonban múlatják az időt. Emmett kitalálta, hogy új segget akar. Oké, ez komoly ám, nem vicc! Emmett úgy érzi, hogy a régi segge lestrapált már, és újat akar. Mindenki indulna haza, mert másnap dolgoznak, de Mikey egyrészt be van tépve, másrészt bulizik orrvérzésig, majd megejt egy beszólást Justinról, amivel alaposan beletapos Brian lelkébe, így magára marad a féktelenségével.

Másnap Mikey nincs túl jól, ami anyucinak is feltűnik. Természetesen kaja helyett anyai tanács érkezik, aminek az első mondata az, hogy menjen vissza dolgozni. Mikey viszont nem tudja, hogy hol dolgozzon. Közben Brian és Lindsay egy kerti hintát próbál összerakni kisebb-nagyobb sikerrel. Konkrétan Mel nélkül teljesen el vannak veszve a hinta elemei között. Gus első szülinapjára készül a nagy mű, de ha Brianen múlik, akkor nem fog hintázni szegény gyerek. A nagy szerelgetés közben Linds azt javasolja Briannek, hogy hívja fel Justint, de ő inkább betartja a „ne keresd a fiam többé” szabályt.

Emlékeztek? Pár hete Sam és Dean összevesztek, mire Sam nagy durcásan faképnél hagyta jóképű bátyját. Miközben duzzogott, az országút szélén összefutott Meg-gel, egy kedvesnek tűnő szőke lánnyal, aki először nem akart szóba állni Sam-mel, hátha őrült sorozatgyilkos – aztán kiderült, hogy valójában ő az, aki hidegvérrel vágja át gyanútlan emberek torkát, hogy aztán egy kehelybe gyűjtse vérüket, amin keresztül valami földöntúli lénnyel beszélget arról, hogy elkaphatta volna a testvéreket, de mégsem. Csúnya gonosz lány. Na de térjünk vissza a femilibiznisszhez. Chicago-ban vagyunk, egy fiatal lány hazafelé igyekszik. Gyanús hogy lesz itt valami, a csaj ipod-ja bekrepál és különös szél kezd fújni a szeméttel teli sikátorban (nyilván nincs más út hazafelé…). Valami hatalmas árnyék követi hetiáldozatunkat, és tök úgy hallani, mintha a szélben valaki a nevét suttogná. Elég para. De Meredith egy rövid sprint után épségben hazaér, ajtó bezár, riasztó bekapcs. Csakhogy a gonoszt ez nem tartja kint: néhány pillanat múlva egy Nosferatu-t idéző árnyalak széttépi a szerencsétlen csajt.

A különleges gyilkosság hírére természetesen a Winchester fiúk is megérkeznek a városba. Hogy terepszemlét tarthassanak riasztószerelő hacukába bújnak, ami szemtelenül jól áll Dean-nek és édesen perverz gondolatfolyamot indít meg bennem… :) Na szóval a házinéni beengedi őket a lány lakásába, miközben kedélyesen elmeséli, hogy több nap után ő talált rá a hullára. Meredith ekkor már szaglott, de nem ez volt a legfurcsább, hanem az hogy cafatokban hevert szerte szét a lakásban. A hölgy szerint csak egy vadállat lehet képes ilyesmire, bár ez ugye képtelenség, lévén minden ablak és ajtó zárva volt belülről. De nem találtak se fegyvert, se ujjlenyomatot, se semmit sem. Az eset érthetetlen.

A Bennet-házban pakolás van, hiszen Klermackó köcsögsége miatt most megint lehet költözni, de persze a Lázadó És Meg Nem Értett Tinilánynak van a legnagyobb pofája, és csírlídör ruciban parádézik fel s alá, nem megyek én innen sehová, bekaphatod fater, mondja. Ilyen esetekre találták ki az ún. makarenkói pofont, csak annak idején a traktorra kellett felzavarni a renitens Natasát. Klermackó továbbra is szájal, fater, elraboltad Vesztet, amikor még csak ILYEN kicsi volt, micsoda geciember vagy te! A SZE próbál észérvekkel élni, ha esetleg nem rendeztek cirkuszi mutatványt a kis repülő haveroddal, akkor most nyugalom lenne, de nem, neked nincs eszed, te kis gyökér. Klermackó balra el. Japán, Hiro a fater temetésén. Andóval azon polemizálnak, hogy ha visszamegy az időben, akkor megmentheti az öreget, vagy ha azt nem, akkor legalább megtudja, ki nyírta ki. Így is lesz, a tetőn landol, ahol PetrelliMuter az apjával dumcsizik.

Parkman nyomozó és Molly boldog családi életet élnek, és a szenior híró csapatról dumálnak. Molly felajánlja, hogy segít Mattnek megtalálni a hiányzó nyuggerhírókat, de az nem kér belőle, légy inkább gyerek, mondja, majd rájön, hogy tudja befolyásolni az embereket, Molly is megeszi a zabkását menten, ahogy agyban rászól. A szétvert orrú Mohi és Bob, a Cég aranycsinálója megérkezik a Bennet-család lakhelyére, azzal a felkiáltással, hogy ad egy: kell nekünk a sebezhetetlen csírlídör és ad kettő: az apját fejbe kell lőni egy pisztollyal (lásd még: Izsák összes, 2007). Mohi idealizmusa idegesítő, Elle fürdőruhája látványos, merthogy ő is itt mulat, kell egy hóhér is a csapatba (Mohi mondta róla, nem én). Klermackó próbálja rendbetenni a dolgokat Veszttel, valaki közben elmagyarázhatná, mi a faszért jár ez a rövidlábú csaj miniszoknyában és csírlídör ruhában állandóan? Klermackó elmondja, hogy bizony a család költözik, de ő nem, mert a Veszt szája fölötti anyajegy annyira vonzó, hogy nem tud kikerülni a bűvköréből.

Egy férfi zaklatottan menekül valaki vagy valami elől, nagy lendülettel igyekszik az iskola felé és kérdezgeti, hogy merre találja Rupert Giles-t. A valami (egy zombinő) viszont utoléri, mielőtt bejutna a könyvtárba, odabent ugyanis Buffy hangos zenére tornázik, így nem hallja se ő, se Giles, hogy a férfi segítségért kiabál. A zombinő megöli a férfit, majd ő is összeesik és kék pocsolyává válik a halott fickó mellett. Másnap reggel Giles rémálomból riad fel, a tinik viszont a suli előtt „bárhol jobb, mint itt” játékot játszanak. Giles is megérkezik, elég harapós kedvében van, és felhívja Buffy figyelmét arra, hogy ma este érkezik a vérszállítmány a kórházba, így nem kéne késnie.

Miss Calendar is feltűnik, és azt hazudja Giles-nak, hogy lekávézta az egyik értékes könyvét, amire Giles úgy reagál, ahogy vártuk tőle, majd Miss Calendar megcsókolja a nagyon angolt. Mikor Giles visszatér a könyvtárba, két egyenruhás rendőr és egy nyomozónő várja őt, mert megtalálták a halott fickót a sulinál, és iratok nem voltak nála, csak egy cetli Giles nevével. Azonosítania kéne a halottat. A hullaházban Giles azonosította a halott fickót, akivel 20 éve nem beszélt, és régen a barátja volt, de többet nem mond a rendőrnőnek. Buffy a kórháznál van és szemmel tartja a vérszállítmányt, bár elég gyanús, hogy Giles nincs sehol, és hogy a szállítmányt két orvos veszi át.

Egy színházi próbán nyitjuk az epizódot, valami túlbuzgó Shakespeare-előd egyengeti a sok önjelölt színészpalántát, és hát mit is mondjak, nem épp egy Tony-díj jelöltes a gárda... Amikor ráadásul az egyik puska el is sül, és 3 centivel a „rendező” füle mellett zúg a falba, már kezd betelni a pohár nála is. Hülyék, miért nem használnak vaktöltényt, nézzék meg a Tűzvonalbant, ott is milyen élethű és hiteles a dolog... No de ki is derül az idegesség oka: Őfelsége egy kisebb vagyont áldozott arra, hogy az előadással le tudja nyűgözni a császár követeit, szóval jó lenne nem kilyuggatni őket a tárgyalásokig.

Míg újrapróbálják a jelenetet, Őfelségéhez kapcsolunk, aki egy vadászatból tér vissza kíséretével. És hát Henriknek hatalmas megbízatása van Brandon számára: Margit hercegnő, a király nővére hozzámegy a portugál királyhoz, ám mivel Henrik épp a császári követekkel lesz elfoglalva, ezért Charlest találja a legalkalmasabbnak, hogy elkísérje a hercegnőt és hozományát. Brandon szeme felcsillan, 2 hét közös utazás egy jócsajjal, ki a fenének ne kéne? Még akkor is, hogyha a király elevenen megnyúvasztaná, hogyha hozzáérne... No de, lényeg a lényeg, ahhoz, hogy Brandont érhesse a megtiszteltetés, nemesi oklevélre van szüksége, és ennek Henrik áll is elébe: Charles Brandon, a neved mostantól Lord Suffolk, na, hogy tetszik?

Érdekes képpel kezdünk: Sam, Cooper és Pete egy játékvulkánt próbálnak beindítani. Hogy miért? A vulkán Mayának kell, ha sikerül megcsinálni, akkor boldog lesz, és ha Maya boldog, akkor Naomi is az. És hogy miért kell Samnek boldoggá tenni Naomit, ha már elvált tőle? Ezt csak ő tudja, meg mi, a többieknek viszont marad a találgatás, bár úgy tűnik, Cooper sokat tud. És ráadásul elfoglalt is, egy kis hajnali szex van kilátásban. Bizony, az egyéjszakás kaland Charlotte-tal többéjszakás, persze ismerve őket érzelemről szó sincs. De legalább meg tudjuk, hogy a dokinéni az ágyban is határozott és céltudatos, nem csak a kórházában, ebből következik, hogy Coop nem lehet rossz zsaru a kis játékukban. Cserébe titokban még annál is rosszabb lesz: ellopja Charlotte apaoktatásról szóló anyagát.

Addison és Naomi érkeznek reggel, természetesen Sam és Naomi viszonyáról társalognak. Violet lemaradt a beszélgetés elejéről, de így is szívesen hozzászól a témához, csak éppen azt nem tudja, mi a téma. A fiúk együtt érkeznek, és egész vidámak, úgy tűnik, sikerült a vulkánnal dűlőre jutni. Addison azonnal letámadja Pete-et azzal, hogy legyenek barátok. Persze nem kell azonnal elkezdeni, de legalább már előrébb vannak valamivel. Sam megkéri Naomit, hogy ne mondja el senkinek, amit ők művelnek, amiből még lesznek bonyodalmak, mert titkolózásból más nem születik. Közben más problémák is felmerülnek: az irodákban hideg van, az akták nincsenek a helyükön, a szemetet sem vitte ki senki, mi történt? Jön is a válasz: Dell nincs az irodában.

Ebben a részben egy kicsit visszafelé fogunk nyomozgatni, mert egy tulajdonképpen már lezárt bűnügy kerül Grissom kezei közé. A történet elején egy kis csomag útját követhetjük, amit a Las Vegasi Bűntetésvégrehajtási Intézetben ad fel egy rab Grissomnak. Brass éppen ott vacsorálgat Grissom mellett és kicsit aggódik, amikor kollegája felelőtlenül csak úgy kibont egy rejtélyes csomagot, amit egy böriből küldtek neki. Szerencsére semmi különös nincsen benne, csak egy videokazetta, de hiába reménykedik benne Brass, nem tangabugyis lányok vannak a felvételen, hanem egy fekete srác (nem tangában, hanem rabruhában), aki ilyen körmönfont módon próbálja Grissom segítségét kérni abban, hogy fény derüljön ártatlanságára. Állítólag a perére vár, azzal vádolják, hogy megölte a feleségét és a fiát. Brass bólogat, ismerős neki az arc, egy gyújtogatási üggyel állunk szemben, ráadásul az ügyész halálbüntetéssel szeretné jutalmaztatni a bűncselekményt. A faszi azt állítja, hogy ő ugyan nem ölte meg a családját, az ügyvédje viszont azzal bíztatta, hogy a bizonyíték ellene szól, úgyhogy úgy véli, hogy már csak Grissom segítségében bízhat. Főcím.

Kezdjük a szokásos adminisztrációval, Nick és Cathrine egy autóban fejbe lőtt srácot kap, aki az egyik kaszinó sportfogadási részlegének parkolójában lehelte ki lelkét, Warrick, Sara és Grissom meg együtt fog dolgozni a gyújtogatási ügyön, nagyon kevés idejük van, mert három nap múlva kezdődik a tárgyalás. Cathrine kedvesen megérdeklődi, hogy nem-e lesz ebből probléma, mert ebben az ügyben Ecklie nyomozott, de a naiv Grissom szerint senkinek sem fontos itt a reputációja, hiszen mindenkit csak és kizárólag a bizonyítékoknak él és hal. Úgy látszik Brass is így gondolkodhat, mert amikor összefut a távozni készülő Grissommal, elmondja neki, hogy nyomozgatott a srác után, egy szemtanú látta kiszaladni az égő házából és ráadásul anyagi problémái is voltak, mert a felesége nagyon szeretet költekezni, úgyhogy már a házuk részletével is csúszásban voltak, szóval Brass szerint lehet, hogy csak egy rosszul elsült biztosítási csalásról van szó, de Grissom ugye nem szeret spekulálgatni. Viszont az kiderül, hogy a hálószobában benzint találtak, a fickó meg egy héttel a gyújtogatás előtt vett egy kannával. Brass szerint semmi nem utal arra, hogy jogosulatlanul vádolták meg a srácot.

Michael Scott nem mindennapi meglepetést tartogat részlegének. Az éves motivációs-csapatépítő céllal megrendezett vállalati kirándulás jegyében egy Rum-túrára viszi őket, ami alatt egy bulihajót kell érteni, ahol tetszőleges piamennyiséggel tehetik az alkalmazottak maguknak elviselhetőbbé a főnök motivációs szónoklatait. Erről a tervről a csapat egyelőre még nem tud, Michael csak annyit volt, hajlandó elárulni neki, hogy életük legnagyobb élményében lesz részük és hozzanak magukkal fogkefét, fürdőruhát ÉS símaszkot. Ígéretes, ez Jim és Pam szerint egy dolgot jelenthet csak, nevezetesen azt, hogy testületileg kipakolnak egy nagyobb bankot, a csatornán át menekülnek, majd közösen megmossák a fogukat a csapatépítés jegyében.

Amikor Michael előáll a farbával, nem arat a dolog osztatlan lelkesedést, Ryannek pl. vizsgája van másnap, Kelly már vett egy vadonatúj fürdőruhát (a fürdőruhát amúgy csak félrevezetésnek szánta a főnökök gyöngye), Stanley felesége pedig szabadságot vett ki, mert hogy ottalvós buli lesz. Michael szerint az efféle apró-cseprő áldozatok a minimumok, amiket alkalmazottai meg kell, hogy hozzanak az év bulija oltárán, és nem is érti, hogy panaszkodhat bárki is, amikor egy piálós-bulizós-motiválós hajótúrára viszi őket január kellős közepén.