Brian az irodájában van és a két talpnyalója mutatja be éppen az új termékkel kapcsolatos ötleteit, mikor érkezik egy új fiú. Az új fiúnak jobb reklámötlete van, mint a két szokásosnak, így Brian neki adja a munkát. Mel és Linds összejövetelt tart, de Melanie nem érzi valami jól magát a csupa kismama és anyuka között, így megismerkedik egy lánnyal, Mariannenel, aki szintén olyan jól mulat, mint ő. A fiúk a Babylonban vannak és tervezgetik a Rhodes Island-i bulit, amire minden évben elmennek.

Mikey megkapja, hogy nem mehet velük, mert ő most már kapcsolatban él, de David elengedte, ha jól viselkedik. Emm nem lelkes az utazástól, konkrétan csak Brian meg Ted van feldobva tőle. Emmett kezd furán viselkedni, nincs feldobva az utazástól, nem táncol, és magához képest igencsak hétköznapian van felöltözve. Hamarosan megtudjuk, hogy Emm fura viselkedése a megvilágosodási ceremónia része. Hívja is a tanácsadóját, mert egyre csak gyűlik a kísértés és lassan nehezen tud ellenállni neki. Emm elmeséli, milyen kísértéseket kellett kiállnia az utóbbi napokban és már nehezen bírja ki.

Bordás Zsuzsát ápolgatja. Demsa türelmetlenül hívja, már amennyire türelmetlenséget sugallhat egy telefoncsörgés. Demsa azzal kezdi, hogy tudja, hogy Bordás rejtegeti Denise-t, üzletet akar ajánlani a kiscsajért cserébe. Ha Denise és Demsa szabadon elszökhetnek, akkor átpasszolja a heroint. Közben Zsuzsa fölébredt és odalopózik hallgatózni. Ha viszont nem áll az alku, akkor teríti a herkát (a mi Oszama bin Ladenünk csak ilyen sokszorosan áttételes tömeggyilkossággal tud fenyegetőzni), plusz elárulja a sajtónak a Kocsis-ügyet, amit ugye a belügy eddig gondosan titkolt. 24 órát ad. Szóval Zsuzsa mindent hall, azt is, hogy Bordást lehallgatják, ettől teljesen bekattan, azt hiszi, őt is lehallgatják, aztán rohamot kap és elviszik a mentők. Úgy látszik, Zsuzsa még mindig nincs túl jól.

Johnny és Kriszta járőrkocsiban, hirtelen két kisgyerek nő ki a földből előttük. Kiderül, hogy elvesztették a muterjukat, azért ugrottak a rendőrkocsi elé, hogy megállítsák. Sikerült. Az anyjuk valószínűleg begyógyszerezett valami plázának a klotyójában. A gyógyszert meg úgy kapta egy ismerősétől, nem a doki írta föl, tehát ez egy nyom az illegális gyógyszerészhez. Egyből elkezdik keresni az anyát, ahol csak lehet, a két gyereket meg beviszik az őrsre.

Visszatekintés, lényegtelen. Théta diákszövetség, az iowai egyetemen. Riadt arcú lány, aki Lori, randira készül, de nagyon jókislányosan öltözködik, szerencséjére van egy szobatársa, aki meg pont, hogy nem jókislány, új ruhát javasol, ami pedig egy piros cicivillantós felső. Randipasi egy híd alá viszi a buli helyett Lorit, vajon milyen szándékkal? De megcsörren a lány telefonja, apuci hívja. Persze nem veszi fel, hanem visszamászik fiú szájába. És hoppá! A fák mögött megjelenik egy kampókezű alak, pont mikor a srác már tapogatja, húha… Lori hiába szól, csak nyúlkál tovább, hát kampókezű barátunk végighúzza kacsóját egy táblán. És a srác elköveti a klasszikus hibát, kiszáll a kocsiból, kampókéz pedig először a kocsit amortizálja le, aztán a fiút aggatja fel a hídra, vérbe fagyva. Ijedtarcú lány is kiszáll, és sikít.

Kedvenc vadászainkra ugrunk, akik most nem kocsmában vannak, hanem kávézóban, éles váltás. Sam még kicsit szomorkodik, hogy apuci nem akarja, hogy rátaláljanak, de Dean rábeszéli, hogy menjenek és nézzék meg a hídraakasztott fiú esetét. És már ott is vannak. Diákszövetségieknek adják ki magukat, hogy bemehessenek a kollégiumba. Ott először Sam egy srác hátát kenegeti kék festékkel, míg kikérdezi. Kiderül, hogy Lori jó csaj, és egy pap lánya. Hoppá. Tehát a tesók templomba mennek, ahol produkálnak néhány vicces jelenetet. Ráadásul pont a srácról emlékeznek meg, amikor sikerül betoppanniuk. És Lori ki is szúrja magának Sam-et! Végre egy lány, aki nem Deanre van ráizgulva. Egyébként, még jó, hogy pont a pasiját siratja, de a fiatalabbik Winchester fiút nézegeti.

Alex egy kishavannai nagykutyához tart. Először azt hisszük, valami üzletemberről lesz szó, de mivel Santo Las Madres tetkója a belépő, ez a vélekedésünk hamar eloszlik. Közben valaki ramatyra törve-zúzva fekszik a miami hospital intenzívén, és mivel e két jelenetsor crosscutban megy, hát azonnal sejtjük, hogy a kettő között összefüggés van. Mikor kiderül, hogy a beteg Enrique, Alex meg a nagykutya bizonyos „szolgáltatásait” szeretné igénybe venni, nem álljuk meg a feddő gondolatot: most húztad ki a nyakad egy hurokból, hombre, mért dugod a másikba?

Talán megértjük, ha kiderül, mi történt 24 órával korábban. Flashback.

A támadások óta most először fog újra ülésezni a kolóniák tanácsa. Roslin a nagy eseményt a helyi október huszonharmadikára, azaz a kolóniák napjára szervezi. Természetesen a tizenkét fős testület összes tagja odaveszett a cylonok húszmilliárd másik áldozatával együtt, ezért épp mennek a találgatások, hogy melyik világ milyen képviselőt fog küldeni a luxushajóra, ahol a gyűlést rendezik.

Az elnök és a kabinetje megdöbbenésére Saggitaron népe nem mást, mint Tom Zareket delegálja a tanácsba. Zarek az az ember, aki másfél hónappal ezelőtt a börtönhajón szított lázadást a komplett flotta és Laura Roslin ellen. Egyedül Apollo közreműködésével sikerült akkor rendet tenni a rabok között, azóta viszont Roslin mindenkinek kegyelmet adott, és a bolygója törvényei értelmében Zarek így visszakapta minden jogát a közügyekhez. Most egy kommünikét intéz a rádión a flottához, amelyben kifogásolja az elnöknő elitista, a szegényekkel nem törődő politikáját, és meghirdeti a változás programját.

A túl hosszúra nyúlt hatásszünet előtt (amiért elnézést kérek) ott hagytuk abba, hogy hőseink egy tijuanai sikátorban próbálják életre kelteni Marissát, egy viccesnek induló, de aztán drámába torkolló kiruccanás végén. Jimmy Cooper véletlenül szájjal előre belecsúszott Kirsten szájába, Sandy pedig eladta a lelkét és ezentúl sajnos nagyon sok dohányt fog keresni.

Cohenék konyhájában szemmel láthatóan mindenkit szétbasz az ideg, pedig fel kéne venni a ritmust, kezdődik az iskola, illetve Sandynek az új meló. Csörög a telefon, ettől aztán pláne kikészül mindenki. De mint kiderül, Jimmy hívta be őket a kórházba, mert Marissa túl van az életveszélyen. Juhé, illetve ahogy Ford Fairlane kb. mondaná: "Csak nem képzelted, hogy a film kedvéért kinyiffantunk egy ilyen méregdrága koalát?!"

Legutóbb volt szó a sorozat egyik legemlékezetesebb epizódjáról (táncmaraton rulez), most az ott történtek következményeivel folytatjuk. A ’Let The Games Begin’ című epizódban két főszál fut végig, az egyik Rory és Jess kapcsolatának első fejezete. A táncmaratonon ugye lehullt a lepel pár dologról, többek közt kiderült, hogy ezek ketten csak arra vártak, hogy végre összegabalyodhassanak, és hiába küzdött ez ellen Dean, Lorelai, meg szinte a fél város, az elkerülhetetlen csak megtörtént, vonzalom útjába állni mindig hiábavaló. Most már Lorelai is képes lesz talán elfogadni Rory döntését, ami pedig a fiatalokat illeti, éppen a korukat és intelligenciájukat erősen meghazudtoló „alig merünk egymásra nézni, és egy szónál többet képtelenek vagyunk kinyögni” –fázisban tartanak éppen, ami azért valahol aranyos.

Éppen amikor már sikerülne egyről a kettőre jutni, nevezetesen a kávézó fölötti lakásban sikeresen megközelítik egymást egy méternél közelebbről is, világbajnok időzítéssel rájuk nyit Luke bácsi. Rory pánikszerűen iszkol, Jess viszont maradni kényszerül, és semmi nem menti meg az ilyenkor szokásos hegyibeszédtől. „Mindig legyen köztetek minimum 3 méter, és minimum egy feddhetetlen jellemű felnőtt felügyelő”, stb, Jess csak mosolyog, Luke viszont baromira elégedett magával. Na igen, a tizenévesek az ilyen ésszerű szabályokat csuklás nélkül be szokták tartani.

Már az első képsorokban egy bűncselekménnyel találkozhatunk. Két símaszkos férfi elrabol (ahogy ők mondják, kölcsön vesznek) egy tizenéves kiskölyköt Maxet. De a rosszfiúk megígérik a megrettent apának, hogy hétfőn visszakapja a fiát, ha jól viselkedik. Max különleges képességekkel rendelkezik az elektronika terén. Nem, nem áramköröket tervez, épít, hanem képes a gondolatával riasztókat, és egyéb elektromos kütyüket ki/be kapcsolgatni. A kissrác végső elkeseredésében segítséget kér, a gondolatait felhasználva. A lányok szellemtáblájával kapcsolódik, még szerencse, hogy Prue a tábla mellett volt, és fel tudta jegyezni a segélykérést.

Otthon a lányok próbálkoznak, hogy hogyan jussanak el a segélykérő kissráchoz, közben Piper meg munkahelyi gondokkal küzd. Új séfjük van, aki nem igazán úgy gondolkodik mint Séfboszi. Gyorsan be is rongyol, és kérdőre vonja a pasit. Még mielőtt kilépne az ajtón feltűnik Leo. Ha már a lányoknál van, akkor ismét munkába is áll, nomeg a Piperrel kis időre szüneteltetett kapcsolatát is folytatja. Piper a rendőrségen kezd nyomozni, a név alapján. Kicsit néz csak furcsán rá Trudo, hogy egy olyan gyereket keres, akit nem ismer, soha nem látta, a nevét sem tudja. Prue kitalál egy mesét, ebben már nagy tapasztalata van, Trudo ellenőrzi a rendszerben, de nincs eredmény.

George-dzsal nyitunk, éppen tömegközlekedik, de már látom, hogy nem ez lesz a kedvence, mert egy gyerek éppen narancslével önti le. A Gofriházban meg is vitatják a tömegközlekedés előnyeit és hátrányait, majd Mason és Daisy megkapja a maga kis cetlijét, Roxy nem tudni hol van, vécéslánynak meg nem jutott. Egyelőre. George még elmélázik kicsit a régi dolgokon, mint pl. az első önálló biciklizés a kis piros bringáján, majd váltunk a Lass családhoz, akik a család új kedvencét, JD-t pátyolgatják már-már gusztustalan módon.

Vissza George-hoz, aki munkaidejét kihasználva szorgalmasan nézegeti a neten az eladó bringákat, de rájön, hogy ennyi pénze sose lesz itt a Happy Time-nál. Josh, a munkatársa, már ajánl is neki egy frankó melót több keresettel, amit megpályáz és még aznap meg is kap. Közli Delores-szel a „jó” hírt, mire az gyakorlatilag kiakad és csalódottságát egy búcsúbuli szervezésébe fojtja.

A múlt heti pihenés után végre itt van az újabb adag NCIS-ünk, azonban fel kell hívnom a figyelmet, hogy az epizód csak a hardcore rajongóknak lesz nagy kedvence, ugyanis az eset megoldása eléggé háttérbe szorul az emberi kapcsolatok és dialógusok dominanciája miatt. De aggodalomra semmi ok, néha szükség van ilyen részekre is. Egy iskolai építkezésen nyitunk, a jómunkásemberek egy kazáncserén dolgoznak, és jó látni, hogy a távoli Ámerikában is mindennel foglalkoznak a dolgozók, csak azzal nem, ami a feladatuk lenne. No de sokáig elmélkedni nincs idő, ugyanis a kémény dugulás-elhárítása során a korom és por mellett egy mumifikálódott hulla is lezuhan a padlóra. Epizód címe megmagyarázva, bele is vethetjük magunkat a nyomozásba.

Megjön a hír a múmiáról a központba, amit nem nagyon értünk: mióta vannak az amerikai középiskolák tengerészbázisokon? Az eheti epizód első nagy rejtélye, de nyugi, lesz még itt több is. A helyszínre történő kivonulás azonban nem megy valami zökkenőmentesen. Az elmúlt egy hétben ugyanis kicsit megromlottak a munkatársi viszonyok, tekintve hogy mindenki a Thom E. Gemcity sikerregényt olvassa, és koránt sincsenek elragadtatva a benne szereplő dolgoktól. Nem tudom, mire számított McGee, amikor megírta ezt a remekművet, talán hogy Tony és Ziva lelkesen pacsiznak majd vele, Gibbs pedig nagylelkűen fizetésemelést ajánl a Zöldfülűnek a művészi képességeiért? Hát nagyon nem, Ziva máris Timmy meggyilkolását tervezi (erre legalább 30 különböző módot tud, nem lennék a Zöldfülű helyében), DiNozzo pedig még rá is tesz egy lapáttal, minden második mondatában felelevenítve „Lisa ügynök” fojtott szexuális vonzódását Tommyhoz.