Megint megvarrtam a macit, ami már egyáltalán nem emlékeztet macira, kész az embervacsora és ki is vasaltam, ragyog a fejem fölött a glória, megérdemlek egy jó összefoglalót. Jerzsi és Gigi csókkal ébred, lábaznak is. Jerzsi mint erőtől duzzadó telivér csődör vágtat át a kerten, aztán olyat tesz, amit később valószínűleg maga is megbán, mint a kutya aki hatot kölykezett, odaszól a Kócosnak. Drága Éva, ma is pozitív vagy. Ne drágázzál, nem kelek fel. Pár perccel később mégis, sok köszönet nincs benne, megkezdi a tajtékzást. Szandikát nem tudod felébreszteni, nekem ugatsz csak folyamatosan?! Kiviszlek azt’ kinn hagylak! Nem, nem olyan hangnemben mondtad, ami pozitív. Azt hitte, hogy vasárnap pihenhet. Amikor Évát látom tombolni, mindig hálás vagyok, hogy nem engedélyezik a szabad fegyverviselést.
A kerti asztalnál veszekednek, Jerzsi azon van kiakadva, hogy a háta mögött olyan szinten kibeszéli őt is meg Gigit is. Meg naív fiúnak hívta. Nekem mondod bazmeg, hogy milyen a kapcsolatunk, meglátjuk milyen lesz! Két órát alszok, én még egyszer sem aludtam a nyugiszobában! Mire felnézek, már benn folytatja az ámokfutást, csapkod is, engem nem lehet hagyni aludni azért, mert más vagyok? Haza lehet menni aludni, ez nem egy alvótábor! Itt az ideje, hogy kivigye a szépfiút. Oli a szobában fekszik Alekosszal, az ilyen megnyilvánulásaiért fogná és belefojtaná Évát a dzsakuba. Anikó is megkapja a magáét, pedig nem Évát kiabál, hanem Bélát. Mi? Elfogyott a kávé? Én a pánikbetegségem óta nem kávézom! Te az elmúlt héten hányszor fordultál pálfordulást? Na ezt most fejezd be és kussoljál, csitítgatja kedvesen Anikó. Olyan van, mint egy napraforgó, hallja, ne aggódjál, hallja, üvölt Éva újra a kertben. Sminkelés közben is dühöng, betelt a pohár. Neki ez volt az utolsó csepp a pohárban. Faszom kivan, én is tudok idegbeteg lenni. De te nem ettől vagy idegbeteg, de, ettől is. Olivér kiröhögi és otthagyja, ahelyett, hogy bevágná a mosókonyhába, a szeme láttára lehúzná a vécén az alapozóját, darabokra törné a szemcerkáját és rázárná az ajtót. A dühroham egyébként nem az alkoholnak, hanem a feszültségnek volt köszönhető. Éva már nem akar vitába bonyolódni, azért nem voltak mostanában konfliktusai mert visszafogta magát, most előjött a régi énje. Azt hiszem, felülbírálom a véleményem a középkori boszorkányüldözésekről.