Az előző részben, Dean időutazása előtt azt láttuk, hogy Sammy otthagyta Deant és lelépett Rubyval, Castiel pedig beköpte őt, hogy milyen rossz kisfiú. Most nézzük Sammyt, Rubyval elkaptak egy random démont, Lilithről kérdezik, de nem tud az semmit. Nagy a szája, arcoskodik egy kicsit Sammyvel, ő a nagy hős, de csak egy démon csaj kurvája lett. Nem kellett volna, Sammy beveti a szupererejét, a démon fekete füstként távozik a testből, Ruby és Sammy elégedettek. Néhány méterrel arrébb, egy rejtekhelyről mindezt Dean is látta, na ő máris ideges lett.

Sammyvel kezdünk, meglóg a szállodából,  a kis lógós Rubyval találkozik, míg Dean édesdeden alszik. Eközben Dean szegénykém azokról a szörnyűségekről álmodik, amik a Pokolban történtek vele. Felriad és ott találja maga mellett Castielt. Az angyal figyelmezteti, nem mehet így tovább, majd a mutató és a középső ujját ráteszi Dean homlokára, aki ezek után egy padon ébred, egy rendőr kelti fel, el kell mennie. Deannek kell pár pillanat mire észhez tér, kiveszi a dzsekije zsebéből a mobilját, de hiába van egy város kellős közepén, semmilyen jelet nem fog. Beül egy kis étterembe, mellette ül egy jóképű, sötét hajú fiatal srác (Matt Cohen alakításában), tőle kérdi meg, hol van. A srác az étterem nevét mondja, ám Deant az állam és a város érdekli. Lawrence, Kansas, hoppá, a szülővárosa. A srác látja rajta, hogy nem teljesen tiszta fejben, nehéz éjszaka állhat az asztaltárs mögött, így meghívja őt egy kávéra. Dean előveszi a mobilját, az asztaltárs jót nevet, talán az Enterprise-on használhatja a fura eszközt... A pultos, egy hippi alak, úgy öltözik mint a '70-es években, erre Dean elsüti a Sonny és Cher szakítottak dumát. A srác csodálkozik, ezt nem is tudta, Dean erre már körülnéz, minden vendég nagyon retro külsejű, az újság ott van a szomszédjánál, a főcím Nixon elnököt említi, a dátum pedig 1973. április 30. Bejön egy idősebb úr, barátságosan üdvözli a fiatalembert, akit John Winchesternek szólít és nemrég jött haza Vietnámból. Dean rájön, hogy az apját látja, John se igazán tudja hova tenni, hogy így megbámulják, elbúcsúzik a fura szomszédjától és elmegy. Dean pedig kezdheti törni a fejét, hogy hova került.

Egy fiatal nőnél kezdünk, egy angyalokról szóló könyv olvasása közben aludt el a kanapén. Megy a tévé is, de hamarosan zizegni kezd a kép, fura zajokat hallani, és a lámpa is villog. A nő felébred, és lám, hideg lett, látszik a lehelete, szellem kószál nála. Megszólal a telefon, rögtön a rögzítőre mondja a hívó fél a mondanivalóját. A hívó Bobby, hívja vissza őt, fontos lenne. A nőt Oliviának hívják és vadász, szedi elő az EMF-mérőjét, ami kiakadva villog, és a sótölténnyel töltött fegyverét is készíti. Oliviának nagyobb gondja is lesz, feltűnik a szellem, egy férfi, majd egy nő. Olivia ki se tudja szórni a sókört maga köré és alig győz tőlük bocsánatot kérni, de a nő végül megöli őt.

Az évad, amelyben kiderül, hogy a legtöbb angyal igazi seggfej. Bizony, az angyalok léteznek, és ha akarják, nagyon megtudják keseríteni az emberek életét. Ennyit a Biblia jóságos, szárnyas cukiságairól. Ráadásul azt is találgathatjuk, hogy Sam/Jared Padalecki és Ruby 2.0/Genevieve Cortese, mai nevén Mrs. Padalecki szerelmi jelenetei vajon mennyire voltak igaziak, hiszen az évad forgatása során jöttek össze. Az előző évados emlékeztetőt AC/DC You Shook Me All Night Long dalára nézhetjük végig, az biztos, hogy rendesen felrázta a nézőket Dean pokoli kalandja, de most jön még csak a java. Drága Deannel kezdünk, minden csupa vér, kiáltoznak körülötte, majd egyszer csak, mint a fuldokló vesz egy mély levegőt és egy koporsóban ébred fel. Nyekergő hangon kiáltozik segítségért, de ezt most magának kell megoldania, kifeszegeti a doboz tetejét, ráhullik egy csomó föld, majd szép lassan kimászik onnan. A saját sírjából bújik elő a feltámadt Dean, nem, nem zombi, ez tényleg ő, ép és egészséges, de fogalma sincsen, hol van, csak egy letarolt erdő veszi körül.

Elérkeztünk az évadzáróhoz, annak idején 2007-2008-ban volt a nagy hollywoodi írósztrájk, emiatt rövidebb az évad a megszokottnál. A Carry on my Wayward Son-ra felidézzük az évad legjobb pillanatait, ami ugye arról szólt, hogy Dean Winchester szó szerint a Pokolra fog jutni. Ha nem találnak ki valamit, az örök kárhozat birodalma lesz az otthona. Deannel kezdünk az erdőben, menekül a srác, de sajnos a pokolkutyák láthatatlan falkája utoléri őt. Szerencsére ez csak egy rossz álom,  Dean a könyvek felett görnyedve aludt el, épp a pokolkutyákról olvasott, nem csoda, hogy ilyenekről álmodik. Jön Sammy, neki legalább jó hírei vannak, Bobby rájött, hogyan találhatják meg Lilithet. Dean számolt, már csak 30 órája van hátra, ő inkább egy tijuanai bulizós kikapcsolódást választana. Sammy egy mosollyal reagál a poénra, de ő a tesója megmentését választja, és kiskutyaszemekkel megígéri, hogy mindent meg fog tenni érte! Dean viszont már rémeket lát, Sammy arca csúnyára torzul, hiába, még a képzeletét is megfertőzte a Pokol súlya.

Ebben a részben megismerünk egy jó barátot, morcos lesz ugyan, de ő mindig az. És végre valahára lerendezzük Belát. Erie, Pennsylvania, két 40-es jó barát búcsúzik egymástól a sportklub előtt. Egyiküknek nyugalmas lesz az estéje, hiszen eljutott a kocsijáig és hazament. A másikra viszont csúnya dolgok várnak, ugyanis valaki betuszkolja őt a kocsija csomagtartójába. Később szerencsétlen betántorog a kórházba, csak egy kabát van rajta, és csöpög a vére. A kedves nővér segíteni akar neki, nyugodtan mutassa mi a gond, látott ő már mindent. Ilyet úgy látszik nem, ugyanis amikor a pasas széthúzza a kabátot, a nő hangosan sikolt fel.

Viharos estén kezdünk egy nagyon menő családi háznál. A háziúr egy finom itallal segít magán, mert úgy néz ki, mintha fejben nagyon messze járna. Megszólal a telefon, a férfi mintha számított volna erre a hívásra, szinte összeugrott a gyomra a csengéstől. SHA33 a hívásazonosító szerint. Egy Linda nevű nővel beszél, a nő már sokadik alkalommal hívja őt,  könyörög neki, Bennek, hogy jöjjön el hozzá. Ben kéri, hogy ne hívja többé, ráadásul van egy felesége is. Leteszi a telefont, de az újra cseng, Ben ismét felveszi, ez a Linda egy zaklató szeretőnek tűnik, Ben pedig a kétségbeesett férjnek, aki nem tudja, mit csináljon. Ismét lerakja a telefont, de megint cseng, Ben szétveri a készüléket olyan dühös. Hiába tépte ki még a falból is a kábelt, a telefon ismét cseng. Ben némi hezitálás után előveszi a pisztolyát a fiókból, majd elismeri, hogy Linda nyert, indul hozzá, majd főbe lövi magát.

Visszatérnek a régi ismerőseink, a legamatőrebb, ám legviccesebb szellemvadászok, a Ghostfacers csapat. Feltűnik a SupNat logó, de azt hirtelen leváltja egy nappali. Harry Spangler és Ed Zeddmore műsorvezetőként mutatkoznak be. Ajánlgatják magukat a stúdiók fejeseinek, mint új reality show hősök. Csapatuk is lett, Ed húga, Maggie, az operatőr Spruce és Corbett, a kifutófiú. Ez a rész most róluk fog szólni, a legrémisztőbb kalandok következnek! Harry és Ed kezdésképp arról mesélnek, hogy még a régi szép időkben, csak ők ketten voltak, magányos farkasként járták az országot kalandokat keresve, de rájöttek, hogy szükségük van egy falkára.

Bela, Bela, Bela, ez a nő a zabszem a tesók fenekében, amit talán sose fognak onnan kihúzni. Monument, Colorado, a tesók egy hotelszobába törnek be, fegyverrel a kezükben, a szoba sajnos üres, nincs már itt senki. Megszólal a szobatelefon, Dean felveszi, őt Bela üdvözli, a csaj már 2 állammal messzebb jár. A srácok a Coltot követelik vissza, ám Bela épp az ügyfelének viszi. Elhangzanak a szokásos fenyegetőzések, és sajnos Bela ismét túljárt a tesók eszén, ugyanis az FBI töri rájuk az ajtót, Bela megnyugodva teheti le a telefonját, egy ideig nyugodtan alhat. A tesókat pedig végre bilincsben viheti el az FBI menőjenője, Victor Henriksen.

Elérkeztünk a SupNat egyik „Leg” epizódjához. Ezt a részt még az átlagos nézők is emlegetik, ha a legjobb pillanatokat kell felidézni. A hardcore fanok egyenesen sikítófrászt kapnak, ha ez a rész szóba kerül, mindjárt ki is derül, hogy miért. Egy átlagos reggelen kezdünk, az ébresztős rádióból megszólal az a dal, ami a rémségek kezdetét jelzi. Asia: Heat of the Moment című klasszikusra riad fel Sammy. Dean már öltözik, de ő legalább bevallja, hogy tetszik a dal, Sammy is tegye ezt. Ugyan, ha megint meghallja, inkább megöli magát. És Deannek igaza van, felhangosítja a rádiót, és énekelgetni kezdi a dalt, ami amúgy egy tök jó szám, ha nem kapcsolódna hozzá ennyi borzalom.