Parkernek akad egy kis gondja. Kivételesen nem Rick szerencsétlenkedik valamivel, hanem az új terület tulajdonosa jött kellemeltlenkedni. Az a helyzet ugyanis, hogy a szezon elején megkötött szerződésbe sikeresen megfogalmazták, hogy mekkora az a földterület, amit FEL KELL TÁRNI azon a helyen. És hát persze, hogy egy játékvödörnyi kis földet se mostak még át tisztességesen, mert emberhiány van. Plusz a többi területeken is akadt egy-két szopóroller, amit ha köllött, ha nem, de csapágyasra kellett hajtani. Szerencse, a tulajdonos faszinak dózer volt a jele az oviban, így felajánlja, hogy besegít Parkernek. Ez eddig nagy királyság, de Parker egyik D10-es dózerének lánctalpa eltörik/leszakad/megmurdel. Akár meg is lehetne javítani, hisz pont dolgozik neki egy non-stop készenlétben álló szaki, de jobb lesz, ha hagyják a francba, amíg Parker , miközben egy másik gépből dolgozva a permafroszt réteget, rá nem jön, el nem kezdi piszkálni a szemét, hogy ott áll az a monstrum. Hát ne álljon ott! Szól az öregnek, hogy feszüljön neki a másik dózerral és tolja a le a dombról. Ezzel Parker sikeresen eltörte a dózer láncfeszító elemét. Szerencsére Mitch mégis simán visszapattintja egy másik többtonnás géppel. Aztán a parkoló pályán maradt dózert is sikerül két gép összehangolt munkájával letolni a dombról. Mivel a veterán dózeres bácsi is besegített, ezért egész héten kapott aranyban gazdag földet a Mosátán, sőt, Rick is gondmentes hetet tudhat mögött, így félidőnél sikerül kettejüknek 240 unciát összeszedniük, amivel így 1850 unciájuk van összesen. Még Ricket se küldi el a sündörgős segglukba a heti 60 unciás teljesítményéért, csak annyit mond, hogy majd a szezon második felét jobban megnyomják.

Ez egy nagy főhajtás lesz az ebben a szezonban elhunyt aranyásó emlékére. Parker már az évad elején megkönnyezte a nagyapját, neki szentelte az idei bevételt, satöbbi, de ez most más. John Schnabel elég fiatalon vágott bele az aranyásásba. 19 évesen már javában ebből élt. Az idők során pedig rengeteg tapasztalatot szerzett, és hamar lett is egy saját bányája, a Big Nuget. Kábé 19 évesen kezdte, de még 95-96 évesen is ásott aranyat. Igaz, utóbbinál csak nézte, ahogy fia és két unokája az ő bányájában átmozgatják azt a földet, amivel már oly régóta szemezett. Ez egy búcsúásás volt, mert betegsége miatt többé már nem volt rá lehetősége.

Emberek! Ez a nap is eljött! Azaranyásók fél éven át kotortak, dömpereztek, mostak, mi meg fél éven át hogyvoltoztuk minden ügyes-bajos kis dolgukat. De ahogy Neo süti sütő mamája is megmondta a Mátrixban: aminek kezdete van, véget is ér egyszer. Illetve a jóból is megárt a sok, és más ehhez hasonló okosságok örvén elérkeztünk az évadzáróhoz, mivel Parker, Hoffman és Tony egy időre lehúzza a rolót, mivel Alaszkába megérkezett tél tábornok, így befagyott minden víz, plusz a munkások segge is.

Szerbusztok, drága hogyvótosok! Lassan, de biztosan véget ér erre az évre, a január 13, mondom, JANUÁR 13 (DZSÍZÖSZ!!!!!) óta tartó arnayba mártott kéjutazás Hoffmanékkal, Prakerékkel és Tonyékkal. Az aranylövés majd jövő héten jön, addig még nem fagy be Alaszka földje, tehát lehet bányászni...

Kezdjük Tonyékkal. Mondjuk akármelyik brigáddal kezdhetnénk, mert lényegében sehol se történt semmi olyan, hogy egy jó hogyvoltos cliffhangert lehessen vele durrantani. Szóval Tony, aki egész szezonban szívta a harci brét, most végre leutaztathatná a folyón a kettes számú kotrójának legfőbb elemét. Mondjuk már így is tökre jeges a folyó, annyira, hogy a hajó konkrétan a kikötő menti sekély vízbe belefagyott, de mindegy. Hajókapitánya sincs, nettó 10 percig, aztán pont beugrik egy faszi, egy régi cimbi, aki elhajtotta a besárgult bajsza alatt érthetetlen akcentussal beszélő Tonyt, hogy túristaszezonban nem tud kiállni a műszakból. De már nincsenek túristák, ugye, ő meg pont ráér. Hát másnap útra is kelnek. Majdnem zátonyra futnak, és végül úgy is lesz, csak nem katasztrófaként, hanem tudatos tervezésként könyvelik el, hogy éjszakára megpihenjenek, és hajnalban frissen, kipihenten indulhassanak megint útra. Csak azt kell eldönteni, hogy melyik büdös szájú férfi aludjon hol. Másnap, 18 órával az indulás után minden gond nélkül megérkeznek. ENNYIKE.

Elérkeztünk a fináléhoz. Végre kiderül, hogy ki szakította a legtöbb pénzt az idén. Nem is ragozom tovább, nézzük a végeredményt, illetve az odáig vezető utolsó küzdést.

Hoffmanék betáraztak egy Monster Reddel egyenlő teljesítményen muzsikáló mosóval, így dupla annyi földet moshatnak át. Így nem lehetetlen, hogy ráverjenek Parkerre. Csak a Monster Red már lassan 20 hete húzza az igét. Még megy, de minden baja van. A futószalag több helyen is lyukas, a kavics minden felhalmozódik alatta és egyéb ilyen apró bosszantó kis hülyeségek. A nagyobb baj, hogy a Fort Knox egy nap alatt túlforrósodik. A szivattyúnál van valami gond egy alkatrészzel. Meg lehet javítani? Nem. Rendelni kell alkatrészt, igen? Hálistennek megérkezik Hoffman szerelője, aki ránézésre megmondja, hogy pont ilyen bizgentyű van az ő kamionjában (amit eddig egy kósza vágóképen se láthattunk) szívesen kikapja és kicseréli ezzel a retekkel ideiglenesen. Így is lesz. Megérte Hoffmannak a kezdeti nehézségek után mindenkit elküldenie a zimankós harci brébe, mert most már minden flottul megy. Egy valami van hátra, hogy Hoffman apja lemérje a termést. Három púpozott tányér arany mellett szotyizik az öreg. Lehet, hogy leverték Parkert? Egyelőre nem tudni, de 300 meg valamennyi uncia jött össze, ezzel elérték a 3000 unciás álomhatárt, de annyira, hogy még 20 unciát rá is vertek a 21 éves kölökre. Tök mindegy, hogy ki nyer, Hoffman büszke a kis csapatára.

A nagy finálé előtt a srácoknak még meg kell hajtaniuk a munka szekerét. Hiába tette be tél tábornok a lábát és havazik már szeptember végén, amíg megmunkálható föld van és a gépek működnek, addig aranyat kell ásni. Ennyike. Mivel semmi sem megy ilyen könnyen, ezért most is lesz galuskás szentségelés Tony részéről, de a többiek sem malmozhatnak ám a legnagyobb nyugalomban.

Az IMDb szerint nem ez a rész jött volna soron, de a Discovery ugrott egyet. Engem aztán nem zavar, mert a rész ismertetője szerint csak Tony piszmogott volna valamit, hogy akkor most miből is lesz aranya a szezon végére. Így viszont felpörögnek az események, kiéleződik a harc, mert három hetük van a bányásázra. Mocskos szájú Tony nincs benne a Parker és Hoffman közt zajló pisáló versenyben, de azért neki is össze kellene még kaparnia fél milkát, hogy meglegyen a kotró ára.

Mindjárt itt a szezon vége, így egyre nagyobb a nyomás, a főnökög odalépnek a munkások tökeire, mert ezt a maradék egy hónapot cudarul meg kell húzni, mint a kisgyerekeknek a hívatlanul is vendégségbe érkező alkoholista nagybácsi ujját, hogy így humorba csomagolva finghasson egy recsegőset. De nézzük inkább, hogy mi történt Alaszkában.

Tony fia leadja a melót, mert kezdődik az egyetem, Parker Snábel újabb tonnás terhet pakol munkásai vállára, Hoffmanék meg arany hiányában masszívan eszik a kefét, mint a reggeli műzlit. Ezek történtek az Aranyláz Alaszkában legutóbbi epizódjában.

Az múltkor már kiderült, hogy párker Snábel nagyon jó taktikát és nagyon jó területet választott. A kérdés, hogy folytatódik-e a sikerszéria. Tony-nál a helyzet olyanra fordul, hogy indokoltá válik a sípológép használata. Hoffmanék meg egymás szakállát zabálhatják idegességükben.