Szerencsére a tv2 felfüggesztette a nyolcórás sorozatokat, és helyette minden este szelebritifőzőcskézik. A „mert miért nézné minden este ugyanazt?” szlogent a primetime meetingen nyilván egy "ne" szócskával update-elték.

De azért én örülök, mert három hét elmaradásban vagyok Citizen Cane-nel, úgyhogy van egy kis időm, hogy utolérjem magam. (Már ha valaha visszatér még a Cukorbáró a tv2-re, amely, 12 epizód után, a hírek szerint cancelt kapott.)

Ott nyitunk, hogy Frank és Alex már megint az etanolon vitáznak, úgy látszik csak addig volt egységfront, amíg a gépesítést át nem vitték a papán. Frank szerint nagy investment nagy rizikóval, Alex szerint viszont nagy investment nagy profittal, mert szenátor haverja áttolja a bizottságon. Valaki közben nagyon megfigyeli őket.

Mostantól ott lesz a hajlított kanál (falun kana) a bal felső sarokban, míg ki nem derül, ki a legnagyobb barom az országban. (Update: úgy láccik, mégse lesz. Mármint kanál.)

Biztos Alex asszonykája is ezért nyűgös. De nem, azon akadt ki, hogy Alexnek fegyvere van. „Hiányzik a seregbeli lőgyakorlat”, magyarázkodik Alex, de hiába, az asszony már berágott, hogy titkolózik. Samuelsék is így gondolják, nyilván azért figyeltetik magánnyomival. PE viszont nem szállít kellően szaftos infót Vegáról: eszik, alszik, dolgozik. Ellis elégedetlen, hogy kötjük így a gyilkossághoz? Milyen gyilkossághoz, nincs hulla, jegyzi meg PE. Ja, tényleg. Azért van három javaslata: maradjunk rajta Vegán, hátha elárulja magát, vegyük elő a sofőrt, de ettől Ellis húzza a száját: kemény csávó, bandatag, börtöntöltelék, nem törne meg. És a kiváló dramaturgiát jelző harmadik opció: a mázli. Reggeli után Duque-papa a zültetvényen szembesíti Alexet és Franket a köztük lévő feszkóval.

Alex meaculpázik: nem vontam be Franket a döntéseimbe. Valahogy nem áll jól ez neki, nem hat őszintének. Frank dettó MC: én meg haragudtam rá, mert elnök lett. A család hűség és bizalom, leckéztet a papa, fidelidad e confianza, fiúk. Alex bíz, Frank hű. Ellis nem állhat közéjük. Ebben a nagy egyetértésben találkoznak a fiúk a szenátor munkatársával, aki az etanol megvalósíthatósági terve kapcsán felveti a vetésterület növelését. Márpedig ez csak gépesítéssel fog menni. Végre valami, amiben Alex és Frank egyetért. Roppant kínos hívás közben, bejátszik a mázli-faktor (mármint Samuelsék szempontjából): a krodilok közé vetett hulla partra vetődött. Ráadásul Alexnek kéne azonosítani, mondván „ő látta utoljára élve”. Szerintem bőven a munkaadóit (aka Samuels) kellett volna értesíteni.

Legutóbb ottan hajítottuk el a távirányítót, hogy Santo béborította a sötét múltat a krokodillok közibe, úgyhogy most a jól végzett munka nyugalmával pucolhat ablakot a kubán hiphop rigmusára. Annál is inkább, mert munkaadója is elégedett vele, elő is lépteti. Lám, elég egy főbelövés, mán is sofőr vagy. Tiszta ing, borotvált arcél, 44-es magnum. Esta bien! Enrique dugással apasztja rumkészleteit a klubjában, hol máshol vágna falhoz egy ribit, mint a tömény italok között. Megint egy reáliákban jártas cica: a VIP-szárny tervezőjét keféli a legkisebb fiú ily vadul, jó lenne discountot szerezni abból a félmilás tervezői díjból!

Egy érthetetlen mód a cukornád közibe helyezett jelenet, Ellis-Atia, apucija és magánkopójuk folytatnak megbeszélést, a Múltbéli Árny után immár Miguel is eltűnt. Ellis ráállítja a PE-t a jó Mr Vegára, ottan szimatolja a Samuels család a megoldást. Értjük már a helyszínt is, Alexünknek rajta kell kapnia öcsit Ellisszel, aki, btw, vagy húsz kilót fogyott a pilot óta, egyre jobban áll neki a párducminta. Alex érzi, hogy szét kéne robbantani ezt az idillt, megy is Duque-papához, hogy aszongya el kék mondani Franknek, hogy Samuelsék ölték meg a húgukat. Hátha akkor nem csípné annyira a csőrét, hogy Alex vezeti a céget. Szerintem inkább azt emészthetné könnyebben, hogy nem adták el nekik a zültetvényt. Duque-papa lebeszéli. Información es hatalom, fiam. Santo megborotválkozva érkez főnökért, pironkodva simítgatja patyolat ingét, mint egy szűzlány, míg a büszke Vega-lurkó elújságolja a lobbyban, hogy apu nyitja a Dolphins-meccset vasárnap. Kár, hogy az egész szezonban egy meccset nyertek. A család nőtagjai közben Santo CV-jét kérik aputól. Legütősebb sora, hogy „ő is hajón érkezett”.

A Duque-házban nem telik légkondira, úgyhogy rusztikus ventillátorok keverik a levegőt, míg a szerelmes asszonyka gratulál urának a vezérigazgatói poszthoz. Elektromos fogkefére és Armani-öltönyre viszont telik, úgyhogy Alex Vega már úton is van a rumgyárba, ahol dolgozóinak már megint van oka az ünneplésre: a főnök, naná. Frank persze nem örül, de úgy tesz, mintha, úgyhogy Alex is úgy tesz, mintha, és elhívja a szenátori meghallgatásra, ahol a százmilliós etanol-finomító lesz a téma.

A Duque-gyárnak csak 50-et kéne leperkálni, a másik felét az állam adja. Már ha nyernek. A kilátások tehát szépek, de Alex Miguel nevű végrehajtója belepiszkít az ünnepbe: ellovizta a pénzét, és nem átallja megzsarolni a Múltbéli Árnnyal, hogy aszongya kilapátolom a hullát, dude, ha nem adsz zsét. Alex nem az a fajta, akit zsarolgatni lehet, úgyhogy szigorú nézéssel és anyanyelvén, nunca, comprende?!, elküldi a francba. Aztán meglátogatja a lejmolós kubánót, aki megnyugtatja, hogy ő nem olyan, mint Miguel haverja, benne lehet bízni, és mi Alexszel együtt el is hisszük ezt neki.

Két napja tologatom ezt a csalódást, már el is mosogattam, ami nálam az időhúzás biztos jele, de most már nincs mit tenni, bele kell vágni. Azzal terveztem kezdeni, hogy a Cukorbáró végre felülírja azt a habos-babos emléket, amit az Izaura hatására az „ültetvény” szó előhív, de a pilot alapján ez az elvárás egyelőre nem teljesült. A Cane, úgy tűnik, a Vad angyal találkozása a Guldenburgok örökségével, egyelőre nem több, mint egy közhelyparádé, amelyben az ősatya a vér szerint gyerekkel szemben a fogadott fiút helyezi előtérbe, a fiúnak az ősellenség a szeretője, a fattyúnak meg a mostohatestvére a felesége. De nézzük.

A helyszín: Playa Azul, Florida, a Duque család cukornádültetvénye és rumgyára. A Duque rum 30. születésnapjára készült igen trére sikerült reklámmal nyitunk (amibe az igénytelen alkotók nem átallottak a későbbi diszkójelenetből bevágni képeket): a boldog szakszervezeti tagok a futószalag mellett csapnak spontán fiestát. Az öreg Pancho Duque és fia, Frank, le is kap pár üveggel a gyártósorról, hogy bemojitózhasson a társaság (kommentben veszekedhettek a legjobb mojitó recepten), míg fogadott fia, Alex Vega épp telefonon tárgyal Barnes szenátorral az etanol-gyártás kérdéseiről meg a július 4-i partiról, úgyhogy egyszerre érezzük, milyen nagyhatalmú és mennyire okos ember.