Part One: Helen
Egy évvel ugrunk vissza az időben az előző részbeli eseményekhez képest, Helen és Vic élik (és kefélik) mindennapjaikat. A férfi a családi ház alagsorában él, mint albérlő, anyunak legalább nem kell messzire mennie a szolgáltatásért.

Whitney már nem lakik itthon, a többi gyerek viszont épp a szokásos reggeli őrületben készül az iskolába. A porontyok lazán kezelik Vic jelenlétét, a kérdés már csak az, ismerik-e a státuszát. Helen ma exférjét készül meglátogatni a börtönben, tippre a gyerekei nélkül – Stacey ugyanis rajzot küld neki anyja által.

Part One: Noah
Három évet ugrottunk előre az időben az előző évad zárásához képest, Noah immár szabad ember, letöltötte a büntetését egy tettért, melyet el sem követett. A testvérénél és annak családjánál lakik, édesapjuk nemrég hunyt el, ma van a temetése.

A szertartásra eljött Helen is a gyerekekkel (mínusz Whitney), ám nagyfia, Trevor még csak köszönni sem hajlandó neki. Miközben a pap beszél, hősünk elkalandozik, és kibámul az ablakon: odakint egy baseball sapkás férfi sétál, látványa valamiért felkelti az érdeklődését. De csak pár pillanatra, mert a pap kéri, hogy mondjon pár szót édesapjáról megemlékezésként. A férfi rövid, zaklatott beszédet mond, amiből nem hiányzik a beismerés, miszerint nem voltak jó viszonyban.

Jeffries nyomozó visszajött Scotty halálának helyszínére, szerintem igazán maga sem tudja mit keres. Végül mégis rátalál, bár egyelőre nem tudjuk mi a jelentősége annak, hogy töprengő arccal egy sima, világos követ vesz fel az út szélén.

Part One: Noah
Hősünk Montaukba érkezett az asszonyért, aki épp a parton beszélget az egyik helyi halásszal. Hazaviszi, a „haza” pedig nem máshol van, mint a kajálda fölött; emlékszünk itt lakott anno Oscar is. Beszélgetésükből kiderül, hogy a nő a nyáron idelent volt heti három napot, azon dolgozott, hogy beindíthassák a helyet, aminek ma lesz a premierje, méghozzá Cole esküvőjén. Noah kijelenti, hogy estére szobát foglalt maguknak a „The End”-ben, hogy ne ebben a kicsi likban kelljen nyomorogniuk az esküvő után.

A jelenben zajlik a bírósági tárgyalás, épp Cole tesz vallomást arról, mikor Noah őrjöngve az öccsének ugrott és meg akarta ölni Whitney teherbe ejtése miatt. A vád ezt persze arra használja fel, hogy bizonyítsa, hősünk már régóta annyira gyűlölte Scottyt, hogy egyáltalán nem meglepő a későbbi szándékos gázolás. Gottliefnek csak egyetlen kérdése van: mit érez Noah iránt? Semmit – így Cole. Na persze, elszerette a feleségét, a könyvével tönkre tette a családja jó hírét… hihető.

Part One: Cole
A jegyesek úton vannak haza, hogy bemutatkozzanak a vőlegény édesanyjának, ami nem lesz egy egyszerű menet, lévén Cherry még a saját fiával szemben is rendkívül kritikus, szóval leendő menyét elsőre biztos nem fogja a tenyerén hordozni. A férfi azért ad pár tippet, amivel anyjánál jó pontot lehet szerezni. (Még egy beszélgetést sem tudnak anélkül végig vinni, hogy Luisa telefonja ne csörögne – mivel üzletvezető egy étteremben, főnöke folyton valami elintézni valóval hívja.) Oscar kajáldájánál térnek le, mielőtt behajtanának Montaukba, de az egykor telt házzal működő hely most le van zárva, épp árverezésre vár.

A tárgyalás – Noah ismertsége miatt – igazi médiacirkusznak ígérkezik. A férfit a tömeg nem zavarja igazán, nem akar a hátsó bejáraton besunnyogni a bíróságra, menjenek csak a főbejáraton, a nép meg le van tojva.

Part One: Noah
A múltban egy évvel Alisonék babájának születése utánra ugrunk, hősünk épp párját hívja telefonon, aki nem veszi fel, pedig közös időpontjuk van a pszichomókusukhoz párterápiára. Mi a manó! Mivel anyus nem érkezett meg időre, Noah és az agyturkásznő kettesben beszélgetnek. Utóbbinak amúgy csak a keresztnevét ismerjük meg – Marilyn – de a semminél azért ez is több információ. Megtudjuk, hogy Alison orvos akar lenni, suliba jár, ma is volt órája, holnap pedig vizsgálja – na azért ez család mellett nem semmi teljesítmény. A férfi sajnálja, hogy elmarad a mai konzultáció, mert amúgy nagyon várta, de nem mondja el, mégis miről akart beszélni.

Pszichodoki nem erőlteti a dolgot, nézzenek akkor új időpontot. Közben folyamatosan beszélgetnek, így derül ki, hogy Helen még mindig együtt van Dr. Ullah-val, most épp Afrikában szafariznak (!), a gyerekek meg apjuknál táboroznak. Végül Noah rászánja magát, és csak elmondja miért várta nagyon ezt a mai napot: két hete megkapta a papírokat, hogy hivatalosan is elvált, de még nem mutatta meg Alisonnak.

Rendhagyó szerkezetű részhez érkeztünk, ugyanis az eddig megszokottal ellentétben nem két szereplő szemszögéből nézzük végig az eseményeket, hanem egy napot tekintünk át aszerint, hogy ki mit csinált. Március hónap van, az nem derül ki melyik napja. Délben kapcsolódunk az eseményekbe, és azonnal megtudjuk, hogy időjárás szempontjából sem lesz éppen sima nap: hurrikán érkezése várható. Mindez az információ a rádióból hangzik el, miközben Alison a hűtőszekrényt takarítja.

Egy órával később Helen bárban ücsörög, és hiába várja a Tinderen megbeszélt randipartnerét. A pincérnő szóba elegyedik vele, megsajnálja, aztán ajánl egy, a korához jobban illő online társkeresőt. Már a fizetésnél tart, amikor megszólítja a bárpultnál ücsörgő helyes pasi azzal, hogy ismeri valahonnan. Nem, ez nem az ócska ismerkedős duma, némi gondolkodás után rájönnek a közös pontra: ő műtötte Martint. Neve is van, Dr. Ullah.

A jelenben Gottlief az asszisztensének adja elő elmeroggyant teóriáját arról, hogy Alison ölte meg Scottyt, mert el akarta titkolni, hogy a gyerekének Noah helyett Scotty az apja. A feltevés szerintem légből kapott – bár Alison ugyanúgy lehetett a gyilkos, de hogy a hülyegyerek lenne az apa… Ekkor megjelenik az irodában Helen, hogy beszéljen az ügyvéddel.

Part One: Helen
A múltban anyu épp Whitneyt hozta el az egyetemre, ahova valaha ő és Noah is járt; nyílt napon mutogatják nekik körbe a helyet. A tini nem túl lelkes, folyamatosan a telefonját nyomogatja, végül kiböki: igazából azzal foglalatoskodik, hogy anyja Tinder profilját elkészítse. Az asszony kiakad, de a gyerek szerint ideje túltennie magát a váláson, és továbblépnie, amíg még megteheti. Ezután becsekkolnak a motelszobájukba, majd elindulnak találkozni azzal a lánnyal, akinél ma Whitney alszik – gondolom kipróbálni az itteni létet.

Mielőtt eljutnának a találkozási pontra a kislány megállítja anyját és felvilágosítja a helyzetről: tulajdonképpen egyáltalán nem óhajt tovább tanulni, inkább New Yorkba költözne mert modell szeretne lenni. Buliban látta meg egy tag, aki fotós, és szerinte van rá esélye, szóval tanulás helyett modellkedne.

Part One: Alison
Pár hónappal az előző rész eseményei után folytatjuk a történetet, hősnőnk hasa már szépen gömbölyödik – párjával épp egy puccos partin vesznek részt, amit a férfi regényének promózására szerveztek. Alison kicsit nehézkesen veszi az akadályt: a vendégek némileg tolakodóak, plusz a cipője sem túl kényelmes. Nem mellesleg hálaadás van, és nekik az esti vendégségre kellene készülniük (amit ők rendeznek), de Noah nem tud elszabadulni (és ahogy elnézem nem is akar).

Az asszony félrevonul, ahol egy kedves nő találja meg, de persze ő is csak kérdez: hogyhogy ő van Noah-val, mikor az életrajza szerint a férfinak négy gyereke és felesége van, meg egyáltalán elvált-e már. Alison válaszolgat, míg Eden – Noah asszisztense – el nem rángatja onnan és egyben felhomályosítja: a kérdező újságíró, méghozzá a bulvár vonalról. Oppá!

Part One: Helen
Házuk hátsó udvarán Stacey és Trevor játszik, mikor anyjuk közéjük csördít: vége a bulinak, apu tíz perc múlva itt lesz. A kiskrapek rohadtul nem boldog, inkább maradna, minthogy az öregével tartson. Azt már nem, kontráz az anyja, hiába jelenik meg közben Margaret is arra biztatva, hogy hagyja a gyereket. Anya és lánya maguk között tovább vitatkoznak: míg előbbi folyamatosan győzködi, hogy Noahnak ne legyen köze a gyerekekhez, Helen ellenáll – az apjuknak joga van velük lenni.

Közben Stacey szól, hogy Martinnak megint fáj a gyomra, Margaret szerint ez is azt jelenti, hogy faterjára allergiás, mert az elmúlt napokban, amíg nem találkoztak, semmi baja nem volt. Mondjuk amilyen görcsökben szokott fetrengeni én kétlem, hogy szimplán pszichés gondja van, de mindegy. Mindenesetre anyja kérdésére közli, hogy a gyomra annyira nem gáz, elmegy a meccsre és kész. Közben Noah is megérkezik, akivel Margaret az ajtóban perel, megállás nélkül mocskolva és azt hangoztatva, hogy rossz hatással van a gyerekeire. Én itt fojtanám meg az öreglányt egy laza mozdulattal Noah, vagy akár Helen helyében is, de haladjunk.

Part One: Alison
Hősnőnk egyedül ébred a parti házban, hívja kedvesét, hogy Martin után érdeklődjék; majd szöcskeként kezd ugrálni, mert rájön, hogy késésben van a melóból. Felöltözik, átszalad és nem kis meglepődésére a rendkívül morcos Yvonne-ba fut. A nő az igazi fapina főnököt adja elő: undok képpel magyaráz, utasít, kérdésekre tőmondatokban vakkant, stb. Az olaj a tűzre, amikor megkérdezi, hogy tetszett neki Noah könyve (amit ugye Alison nem olvashat), mire Yvonne annyit nyög ki, hogy fantasztikus, aztán utálkozó képpel megmutatja, merre van az ajtó.

Kicsit később Robert lábát tornáztatja, közben tőle kérdezi meg, a felesége ugyan miért haragszik rá. Hát, erre nincs válasz, ő nem tud semmi okról. Témát váltanak – a kapcsolatokra terelődik a szó, mostanában úgyis mindig ilyesmiről beszélgettek, amikor kettesben voltak. Alison rákérdez, hogyan ismerkedtek meg a feleségével, mire az öreg bevallja: Yvonne az első felesége barátnője volt. Egyben elpöttyinti, hogy tudja, Alisonéknál is hasonló volt a helyzet. A lány kissé kellemetlenül érzi magát, hogy munkaadója rájött, hiszen nemrég hazudott nekik egy jókorát a megismerkedésükről; de Robert szerint nincs mit szégyellni, ha viszony volt, hát az volt.