Rendhagyó szerkezetű részhez érkeztünk, ugyanis az eddig megszokottal ellentétben nem két szereplő szemszögéből nézzük végig az eseményeket, hanem egy napot tekintünk át aszerint, hogy ki mit csinált. Március hónap van, az nem derül ki melyik napja. Délben kapcsolódunk az eseményekbe, és azonnal megtudjuk, hogy időjárás szempontjából sem lesz éppen sima nap: hurrikán érkezése várható. Mindez az információ a rádióból hangzik el, miközben Alison a hűtőszekrényt takarítja.

Egy órával később Helen bárban ücsörög, és hiába várja a Tinderen megbeszélt randipartnerét. A pincérnő szóba elegyedik vele, megsajnálja, aztán ajánl egy, a korához jobban illő online társkeresőt. Már a fizetésnél tart, amikor megszólítja a bárpultnál ücsörgő helyes pasi azzal, hogy ismeri valahonnan. Nem, ez nem az ócska ismerkedős duma, némi gondolkodás után rájönnek a közös pontra: ő műtötte Martint. Neve is van, Dr. Ullah.

Beszélgetni kezdenek, az asszony nagyon hálás neki, megköszönné valahogy – a férfi először hárít, végül viszkiben egyeznek meg. Na persze ez nem olyasmi, amivel valaki csak úgy besétál a kórházba, ezért rögtön készségesen diktálja az otthoni címét, oda küldheti bátran. Végig olyan érzésem van, hogy csak viccel, de nem, hótt komoly. Most is telefonügyeletben van, de ez nem zavarja abban, hogy viszkivel bélelje a gyomrát, bár Helennek némileg felszalad a szemöldöke. Nem néz ki épp részegnek, meg műtenie sem kell, de azért furi.

Persze meghallotta, hogy a nőnek Tinderes randija lett volna, és lazán elbeszélget vele erről, majd elkéri a számát. A bárból kirakják őket, mert nemsokára leáll a tömegközlekedés és a dolgozók is hazamennének, úgyhogy az utcán sétálva folytatják a beszélgetést. Az asszony hezitál, hogy megadja-e a számát, nem biztos benne, hogy randizni akar. Az amúgyis csak egy interjú a szex előtt. Milyen találó! Dokinak sem kell több, egyenesen rákérdez: lefeküdne velem? Igen.

Anyu hazajött, megnézi a porontyokat, majd miután konstatálta, hogy mindenki bevackolt, kamu ürüggyel lemegy az alagsorba. Beengedi a hátsó ajtón a dokit, és ott helyben, az alagsorban dugnak is egy kiadósat. Végül is, minek teketóriázni... Utána felmennek a konyhába, közben a férfinak megszólal a mobilja, egy beteg édesanyja hívja kissé aggodalmasan. Próbálja megnyugtatni, majd miután leteszi a telefont „hülye picsának” titulálja a telefonálót. Milyen kedves. Ettől anyunak is összeszalad a szemöldöke, de ebben a pillanatban belép Martin.

A felnőttek előadják, hogy a doki csak a srác állapota miatt jött érdeklődni, de annyira suták, hogy a hülye is átlátna rajtuk (ahogy elnézem a gyereknek nem tűnik fel a dolog). Amikor az állapotáról beszélgetnek kiderül, hogy minden nap injekciót kellene kapnia, de anyja nem tudja jól beadni neki, csak eléggé fájdalmasan, ezért leálltak a dologgal. A doki rögtön kedvesen felajánlja, hogy mutat egy trükköt, amitől elviselhető lesz. Martin nem igazán akar ráállni a dologra, de kap egy fél órát átgondolni, aztán eldöntheti kipróbálja-e.

Na most aztán igazán fel van adva a lecke, Helen rá is kérdez amint maguk maradnak: doktorunk egy rendes ember csak faszként viselkedik, vagy egy fasz, aki többnyire normálisan viselkedik? Én az utóbbira tippelek, de a férfi azt válaszolja, hogy szerinte a kettő között nincs különbség. Oké, akkor át kell fogalmazni: szereti az embereket, vagy utálja és csak megjátssza magát? Mit érez a szívében, legbelül? Dr. Ullahnak erre is van flegma válasza: a szív csak egy szerv, ott nincsenek érzések. Ez kiborítja a bilit, Helen felrohan a hálószobájába kibőgni magát.

Mikor a férfi utána megy levág egy nagy monológot, hogy mennyire nehéz most neki a válás után, egyedül a gyerekekkel. Dokink próbál megértő lenni, de kap egy Tinder üzenetet, amin elvigyorogja magát. Helennek itt lesz végképp elege, kizavarja a faszba.

Eltelt a fél óra, Martin vállalja az injekciót. Az újfajta módszerrel, amit Dr. Ullah mutat már nem is fáj annyira. A porontyok leülnek a tv elé, a férfi pedig távozni készül. Az asszony marasztalná, de ő végignéz a gyerekhalmon és köszöni, de inkább a viharba kitrappolást választja. Azért még gyengéden megcsókolja a nő kezét, aztán már ott sincs.

Alisonnál megindultak a szülési fájdalmak, viszont Noah sehol, ezért egyedül kénytelen a kórházba menni. A vihar miatt saját orvosa nem tud odamenni, ezért számára ismeretlen, és nagyon fiatal doktornő fog segédkezni a szülésnél. Ami amúgy is öt hét múlva lenne esedékes, szóval eléggé rémisztőnek érzi a helyzetet.

Este hét óra van, Noah és Eden excluzív partyra érkezett. A férfinak ugyan csörög a telefonja, de elgórta valahol a kocsiban, nem tudja előkotorni. Plusz asszisztense is nyaggatja, hogy menjenek be, ne várassák meg a vendégeket, akik közé még George Clooneyt is várják – igen, Noah könyvének megfilmesítése a téma. Bemennek, és azonnal Rodney Callahan elé vezetik őket, ő akarja elkészíteni a filmet.

Beszélgetés közben kokainnal kínálja hősünket, aki szemrebbenés nélkül elfogadja; úgy szívja fel a csíkot, mintha szimplán oxigén lenne. A producer máshogy fejezné be a filmet, mint ahogy a könyv végződik – nem ölné meg a főhőst –, és amikor Noah elmondja, hogy mi lett volna az eredeti befejezés, na az már tetszik neki. Ekkor Max zavarja meg a bulit, valami biznisz okán van itt, és ismeretlenül seggfejnek nevezi a tulajt. Aki amúgy Rodney, de azért nincs harag.

Ha már csatlakozott hozzájuk rá is veti magát az anyagra, Noah-nak úgy kell elrángatnia onnan: itt most biznisz van, te pedig megzavartad. Max sem megy át a szomszédba, ha gyökérségről van szó, rögtön cimborája orra alá dörgöli, hogy most játssza a nagy bizniszment, nemrég meg ő segítette ki ötvenezer dolcsival, amit vissza sem adott. Az ajándék volt, döbben le Noah, de úgy néz ki haverja nem így gondolta.

Az egyik szervező bejelenti, hogy a rendőrség hamarosan lezárja az utakat, aki akar most induljon haza. Hőseink a fülük botját nem mozgatják, Noah visszamegy tovább tárgyalni a producerrel. Később Edennel kettesben piálnak ipari mennyiségben, aztán táncolnak összetapadva, mintha egymáshoz lennének kötve. Ekkor jön a hír, hogy Mr. Clooney nem teszi tiszteletét, mire hősünk nyomna egy hátraarcot. Eden marasztalja, és a meggyőzés kedvéért még a farkára is rámarkol – a buli java még csak most jön.

Elrebegi, hogy az emeleten van vendégszoba, ott találkoznak 15 perc múlva, és el is indul oda. Noah a várakozás közben tovább dülöngél a házban – már eléggé készen van –, mikor a belső medencéhez ér, ahol mindenki meztelenül fürdőzik. Néhány fedetlen csöcs látványa annyira beindítja, hogy lehajigálja a ruháit és megmártózik.

Kicsit pacsál, aztán a másik, kisebb medencében megtetszik neki a női pár, akik egymást nyalják-falják. Becsobban melléjük, elterpeszkedik, ám amikor a lányok felé fordulnak megrázó élményben lesz része: egyikük ugyanis Whitney, baszki! A kiscsaj veszettül üvölteni kezd, hogy húzzon onnan, ő erre szabályosan elmenekül. Felszedi a ruháit, kirohan az esőbe, és az alkalmazott tiltakozása ellenére magához veszi BMW-je kulcsát, és beugrik a volán mögé.

Ismét hallja, hogy üzenet érkezett a telefonjára, most már veszi a fáradtságot, hogy előtúrja. Totál ideges lesz amikor átnézi: rengeteg nem fogadott hívás Alisontól, meg üzenetek, beindult a szülés ő pedig itt dekkol. Vadul a gázra lép, tekeri a kormányt ezerrel, de az első útakadály megállítja. Nem sokat tököl, kikerüli, ám ezzel olyan mocsárba hajt, amiből már nem tud kikászálódni. Akárhogy küzd, innen nincs tovább, nem lesz ebből apás szülés, az már biztos. Kétségbeesésében elsírja magát.

Miközben Alison párja támogatása nélkül küzd a szülőszobán, mi átpillantunk Cole-ékhoz, már este 11 van. Luisa épp vicces gyerekkori történeteivel szórakoztatná párját, már ha sikerülne a figyelmét lekötni, mert a férfi jobbára üres tekintettel bámul ki a fejéből. Az a baja, hogy össze kellett pakolni minden cuccot – köztük Alisonét –, és pár nap múlva el kell hagynia a házat.

Ha már dumálni nincs érkezése, inkább szeretkeznek egyet, csak az a gond, hogy utána is beszélgetni kell. Cole még nem igazán gondolkodott el azon, hol fog lakni három nap múlva, ha ki kell költöznie, ettől Luisa nem túl lelkes – neki új munkahelye lesz, nem fog tudni olyan gyakran ide szaladgálni. A férfi nyugtatja, majd keres megoldást, de nem azt, hogy a városba költözik.

Szóba kerül a gyerek kérdés, mire a lány bevallja, amit már rég el kellett volna mondania: neki nem lehet gyereke. Merthogy huszonéves korában miómát távolítottak el a méhéből, és a visszamaradt hegek miatt nem tud teherbe esni (basszus!). Cole megrendül, aztán elvakogja, hogy most már igazat ad az anyjának, aki a családi átokkal traktálta még hálaadáskor: valóban nem lesz több Lockhart gyerek, ez a konklúzió.

Luisa meglehetősen zokon veszi a kifakadást, és párja szemére veti, hogy saját gyermeke halála miatt drámázik, pedig a világ nemcsak az ő fájdalmáról szól. Mondjuk ezt elég moslék dolog így az orra alá dörgölni, de haladjunk. Szerinte a férfi mindig valaki mást hibáztat, ha vele valami rossz történik, és már előre látja, ha együtt lennének mindenért ő lenne a bűnbak. Márpedig ebből nem kér, inkább most továbbáll. Csendesedett a vihar kicsit, ki is használja a helyzetet, és lelép.

Miután egyedül marad, a férfi két kezével próbálja kiszedni a ház vázából azt a lécet, amin évente kétszer kisfia magasságát jelölte be – ha mást nem is, ezt elvinné emlékbe. Persze puszta kézzel nekiesni reménytelen vállalkozás.

Hajnali kettő van, amikor Alison vajúdása a végéhez közeledik, a kisbaba indulna kifelé, de ő még nem áll készen, egyedül úgy érzi képtelen rá. Márpedig Noah nem terem itt hirtelen, úgyhogy a doktornő kéri, hogy ne álljon ellen, inkább működjön együtt, a gyerek érdekében.

Ezalatt exférje előkaparta Silas nagypapa pancsolt szeszét, és mérték nélkül dönti magába. Egyre részegebb, és közben egyre tehetetlenebb. Fog egy hatalmas csavarhúzót, hogy annak segítségével szedje ki a már említett lécet, de ilyen állapotban akkor sem tudná megmozdítani, ha papírsárkány lenne. Végül magába roskad, és könnyei közül egyszer csak arra lesz figyelmes, hogy az ablakon túl halott kisfiát látja. Gabriel pár másodpercig némán néz rá, majd megszólal: „Apa, gyere be velem a vízbe!”.

A végletekig elkeseredett férfi végül fogja, az összes pancsolt szeszes üveget földhöz vágja, vagy csak szimplán szétlocsolja a tartalmukat, majd mikor mindezzel megvan meggyújtja az öngyújtóját, és már kész is a tűzvész. Ugyanekkor Alison nem kis nyűglődés árán megszüli kislányát a kórházban.

Másnap hősnőnk boldogan szorítja magához babáját, mikor a doktornő jelenti, hogy megérkezett a férje, beengedi, ha lehet. Még ne, jön a tömör, határozott válasz.