Az óévet lezáró családlátogatás, gyomorrontás, elkapott vírus és munkahelyi évértekések után ott folytatjuk, hogy Sarek, Michael vulkáni nevelője, egy kísérővel elindul a Cancri IV felé, de küldetésének céját nem mondja meg társának, így mi sem tudjuk meg, hogy egészen pontosan hova és miért mennek. A 8-as buszon hétfő reggel jobb hangulat szokott lenni, mint ezen az űrhajón, tehát vagy én utazok 218 Hofi Gézával munkába menet (nem), vagy a vulkániak tényleg fájdalmasan sótlanok. Azok. Mindenféle "mi van a gyerekekkel", vagy "hogy telt a hétvégéd" nélkül közelítenek a cél felé, de mielőtt megérkeznének, Sarek utazótársa valamit belő magának, és nem, nem óriási tojásfejű, lila sárkányokat lát tőle, hanem elkezdenek égni az erei, és szenvtelenül közli Sarekkel, hogy az alsóbb rendű emberek iránti "rajongása" vállalhatatlan, és olyan dolgokba megy miattuk bele, amibe nem kellene. Ezt ŐK nem hagyhatják, és azért hogy megállítsák ő feláldozza magát. Sarek rájön, hogy utazótársa a "fanatikusok" közül való, de eddigra a másik vulkáni a befecskendezett anyagtól égő fáklyává válik, és pukk, felrobban.