A tárgyalás – Noah ismertsége miatt – igazi médiacirkusznak ígérkezik. A férfit a tömeg nem zavarja igazán, nem akar a hátsó bejáraton besunnyogni a bíróságra, menjenek csak a főbejáraton, a nép meg le van tojva.

Part One: Noah
A múltban egy évvel Alisonék babájának születése utánra ugrunk, hősünk épp párját hívja telefonon, aki nem veszi fel, pedig közös időpontjuk van a pszichomókusukhoz párterápiára. Mi a manó! Mivel anyus nem érkezett meg időre, Noah és az agyturkásznő kettesben beszélgetnek. Utóbbinak amúgy csak a keresztnevét ismerjük meg – Marilyn – de a semminél azért ez is több információ. Megtudjuk, hogy Alison orvos akar lenni, suliba jár, ma is volt órája, holnap pedig vizsgálja – na azért ez család mellett nem semmi teljesítmény. A férfi sajnálja, hogy elmarad a mai konzultáció, mert amúgy nagyon várta, de nem mondja el, mégis miről akart beszélni.

Pszichodoki nem erőlteti a dolgot, nézzenek akkor új időpontot. Közben folyamatosan beszélgetnek, így derül ki, hogy Helen még mindig együtt van Dr. Ullah-val, most épp Afrikában szafariznak (!), a gyerekek meg apjuknál táboroznak. Végül Noah rászánja magát, és csak elmondja miért várta nagyon ezt a mai napot: két hete megkapta a papírokat, hogy hivatalosan is elvált, de még nem mutatta meg Alisonnak.

Elérkeztünk a hetedik részhez, ez már a sűrűje! Hogy is szoktuk kezdeni? – kérdezem a kedves olvasóközönségemet. Visszatekintés az előző részekbe és főcím! – vágja rá egy szemfüles kis copfos az első sorból. Ügyi vagy, tessék egy pirosponty! A többiek pedig a TOVÁBB gomb után megtudhatják, hogy …

Rendhagyó szerkezetű részhez érkeztünk, ugyanis az eddig megszokottal ellentétben nem két szereplő szemszögéből nézzük végig az eseményeket, hanem egy napot tekintünk át aszerint, hogy ki mit csinált. Március hónap van, az nem derül ki melyik napja. Délben kapcsolódunk az eseményekbe, és azonnal megtudjuk, hogy időjárás szempontjából sem lesz éppen sima nap: hurrikán érkezése várható. Mindez az információ a rádióból hangzik el, miközben Alison a hűtőszekrényt takarítja.

Egy órával később Helen bárban ücsörög, és hiába várja a Tinderen megbeszélt randipartnerét. A pincérnő szóba elegyedik vele, megsajnálja, aztán ajánl egy, a korához jobban illő online társkeresőt. Már a fizetésnél tart, amikor megszólítja a bárpultnál ücsörgő helyes pasi azzal, hogy ismeri valahonnan. Nem, ez nem az ócska ismerkedős duma, némi gondolkodás után rájönnek a közös pontra: ő műtötte Martint. Neve is van, Dr. Ullah.

Tengernyi izgalom, régebbi jelenetek, csúnya beszéd, főcím, hiányos öltözetű nők és kardélre hányás következik a harmadik évad hatodik részében. Jó lesz!

A jelenben Gottlief az asszisztensének adja elő elmeroggyant teóriáját arról, hogy Alison ölte meg Scottyt, mert el akarta titkolni, hogy a gyerekének Noah helyett Scotty az apja. A feltevés szerintem légből kapott – bár Alison ugyanúgy lehetett a gyilkos, de hogy a hülyegyerek lenne az apa… Ekkor megjelenik az irodában Helen, hogy beszéljen az ügyvéddel.

Part One: Helen
A múltban anyu épp Whitneyt hozta el az egyetemre, ahova valaha ő és Noah is járt; nyílt napon mutogatják nekik körbe a helyet. A tini nem túl lelkes, folyamatosan a telefonját nyomogatja, végül kiböki: igazából azzal foglalatoskodik, hogy anyja Tinder profilját elkészítse. Az asszony kiakad, de a gyerek szerint ideje túltennie magát a váláson, és továbblépnie, amíg még megteheti. Ezután becsekkolnak a motelszobájukba, majd elindulnak találkozni azzal a lánnyal, akinél ma Whitney alszik – gondolom kipróbálni az itteni létet.

Mielőtt eljutnának a találkozási pontra a kislány megállítja anyját és felvilágosítja a helyzetről: tulajdonképpen egyáltalán nem óhajt tovább tanulni, inkább New Yorkba költözne mert modell szeretne lenni. Buliban látta meg egy tag, aki fotós, és szerinte van rá esélye, szóval tanulás helyett modellkedne.

Part One: Alison
Pár hónappal az előző rész eseményei után folytatjuk a történetet, hősnőnk hasa már szépen gömbölyödik – párjával épp egy puccos partin vesznek részt, amit a férfi regényének promózására szerveztek. Alison kicsit nehézkesen veszi az akadályt: a vendégek némileg tolakodóak, plusz a cipője sem túl kényelmes. Nem mellesleg hálaadás van, és nekik az esti vendégségre kellene készülniük (amit ők rendeznek), de Noah nem tud elszabadulni (és ahogy elnézem nem is akar).

Az asszony félrevonul, ahol egy kedves nő találja meg, de persze ő is csak kérdez: hogyhogy ő van Noah-val, mikor az életrajza szerint a férfinak négy gyereke és felesége van, meg egyáltalán elvált-e már. Alison válaszolgat, míg Eden – Noah asszisztense – el nem rángatja onnan és egyben felhomályosítja: a kérdező újságíró, méghozzá a bulvár vonalról. Oppá!

Part One: Helen
Házuk hátsó udvarán Stacey és Trevor játszik, mikor anyjuk közéjük csördít: vége a bulinak, apu tíz perc múlva itt lesz. A kiskrapek rohadtul nem boldog, inkább maradna, minthogy az öregével tartson. Azt már nem, kontráz az anyja, hiába jelenik meg közben Margaret is arra biztatva, hogy hagyja a gyereket. Anya és lánya maguk között tovább vitatkoznak: míg előbbi folyamatosan győzködi, hogy Noahnak ne legyen köze a gyerekekhez, Helen ellenáll – az apjuknak joga van velük lenni.

Közben Stacey szól, hogy Martinnak megint fáj a gyomra, Margaret szerint ez is azt jelenti, hogy faterjára allergiás, mert az elmúlt napokban, amíg nem találkoztak, semmi baja nem volt. Mondjuk amilyen görcsökben szokott fetrengeni én kétlem, hogy szimplán pszichés gondja van, de mindegy. Mindenesetre anyja kérdésére közli, hogy a gyomra annyira nem gáz, elmegy a meccsre és kész. Közben Noah is megérkezik, akivel Margaret az ajtóban perel, megállás nélkül mocskolva és azt hangoztatva, hogy rossz hatással van a gyerekeire. Én itt fojtanám meg az öreglányt egy laza mozdulattal Noah, vagy akár Helen helyében is, de haladjunk.

Part One: Alison
Hősnőnk egyedül ébred a parti házban, hívja kedvesét, hogy Martin után érdeklődjék; majd szöcskeként kezd ugrálni, mert rájön, hogy késésben van a melóból. Felöltözik, átszalad és nem kis meglepődésére a rendkívül morcos Yvonne-ba fut. A nő az igazi fapina főnököt adja elő: undok képpel magyaráz, utasít, kérdésekre tőmondatokban vakkant, stb. Az olaj a tűzre, amikor megkérdezi, hogy tetszett neki Noah könyve (amit ugye Alison nem olvashat), mire Yvonne annyit nyög ki, hogy fantasztikus, aztán utálkozó képpel megmutatja, merre van az ajtó.

Kicsit később Robert lábát tornáztatja, közben tőle kérdezi meg, a felesége ugyan miért haragszik rá. Hát, erre nincs válasz, ő nem tud semmi okról. Témát váltanak – a kapcsolatokra terelődik a szó, mostanában úgyis mindig ilyesmiről beszélgettek, amikor kettesben voltak. Alison rákérdez, hogyan ismerkedtek meg a feleségével, mire az öreg bevallja: Yvonne az első felesége barátnője volt. Egyben elpöttyinti, hogy tudja, Alisonéknál is hasonló volt a helyzet. A lány kissé kellemetlenül érzi magát, hogy munkaadója rájött, hiszen nemrég hazudott nekik egy jókorát a megismerkedésükről; de Robert szerint nincs mit szégyellni, ha viszony volt, hát az volt.

A visszatekintés és a főcím vetítésének idejét szeretném egy közérdekű felhívásra fordítani. Arra kérek minden gyengébb idegzetűt, galamblelkűt, hogy takarják el szemüket ujjaikkal, de előtte távolítsák el a képernyő közeléből növésben lévő mimózájukat és érzékeny pontyukat akváriumostól, mert ami most jön …

Hát elérkezett a várva várt pillanat, a szívem hangosan zakatol, egész nap alig ettem valamit az izgatottságtól, reggel az öltözésnél pedig az ünnepi bugyimat vettem fel (amelyik nem lyukas), hiszen VÉGE. Pontosabban 40 percre vagyunk attól, hogy vége legyen. Nyitóban Buci próbál meg Zsófi száján keresztül a rekeszizmáig eljutni az esőben állva, Dávid orrát Patti doktornő nyalja, Joci meg Szonját csöcsörészi a kanapén.