A villalakók még nem sejtik, hogy hamarosan békaemberekkel fognak találkozni, akarom mondani, hogy vasárnap nemcsak párbaj, hanem újabb kiválasztás is lesz. Így valószínű, hogy a következő mártírjelöltnek már nem marad ideje magára rakatni a jeleket, ehelyett (te jó ég!), önálló döntések születnek majd. Lám, a rossz rendszer magától nem dől meg, abba bele kell nyúlnia felsőbb hatalmaknak, például az Egyesült Államoknak vagy az RTL Klubnak.

Szóval a játékosok gyanútlanok, egyelőre leköti őket Reni  villamesteri debütálása. A győztes köszönőbeszédében leszögezi, hogy nem szállt el magától, mint luxusfeleség, amikor megkapja karira az első három céget. Tudja, hogy ettől nem emelkedett a többiek fölé, csupán első az egyenlők közt, egy igazságos, bölcs vezető, aki ha kell, népével együtt ragad partvist. Majd elköveti az első hibát is, amikor sorshúzás helyett kívánságműsort rendez a takarítandó helyiségekről. Ha én lennék a terasz, elérzékenyülnék, hogy ilyen sokan gondolnak rám, terasz, terasz, terasz, zengi a tömeg, mintha legalábbis egy közepesen kegyetlen dél-amerikai diktátort éltetnének ( pl. José Diego Terrast). 

Nos drága gyermekeim, elérkezett ez a mesés pillanat is, indulhat a döntő, kiderül kik  csatlakoznak a győztesek rendkívül illusztris táborához. ( Tenyát csókoltatjuk). Aurelio chocapicből kirakott „Berki” feliratával indul a reggel, ez aztán a hagyaték barátom, gratulálok.

A nyitó jelenetekben váltakozva mutatják, mi történik Ray és Sam Winslow ágyában. Ray ugyebár az előző rész végén még a konyhapulton ügyködött Anita Novakon, most az ágyban folytatják. De közben Főnökasszonynak is akad egy éjszakai látogatója, egy síkmaszkos fazon, aki rögtön megfenyegeti a nőt, hogy ő is és a polák picsa (értsd Anita) is nyughassanak már el, különben nagy baj lesz, Sam nem ijed meg, beleharap a pasas kezébe, aki ezek után leüti a pisztollyal. Ray reggel már csak hűlt helyét találja éjszakai látogatójának. Ekkor hívja a közben magához tért Sam, rögtön a tárgyra tér: valaki betört a házába. És nem, baromira nincs jó, mert hát valaki betört a házába. 

Igen, Baukó Éva ma este cougernek öltözve vonza be az elkerülhetetlen jövőjét. Mostmár tudjuk: PUA vagy Ánusz. A döntésünk megkönnyítésére VV Soma a vendég, akinek örülök, mert Ő tényleg szórakoztató. Amikor Soma próbálja bajtársiból bevédeni Ánuszt, Éva csípőböl leköcsögözi, lássuk be nem ok nélkül. Elhangzik a kérdés, mi Adri erőssége, Soma tömör és lényegretörő: szar. A megoldás az lesz kb. mint Radicsnál, nem Erát szerették, hanem ezt az önelégült pojácát rühellték nagyon. Felmerül a kérdés továbbá, hogy tattikailag jó-e, ha magára pakoltatja a jelet az egyszeri villalakó, Éva szerint nem, mert nem szórakoztató. (Ő sem az, mégis nézzük)

Az első anyag nem várt izgalommal szolgál, Lacika elméjébe nyerhetünk bepillantást, ahol mintegy megmagyarázva fantom mivoltát kifejti, "amíg ti bohóckodtok, én haladok tovább az utamon és kiestek". Hát kéremszépen, itt a 36 milliós tanítás a ferencvárosi Oshotól! Mostmár értem, hogy Lacika valami emberfeletti önuralommal tartja vissza a humorbombáit és a morális igazságot is csak azért hagyja KrisztiÁnusz lábszagú cipője mellett heverni, mert nem akar kiesni a szerepéből. 

Hosszabb eszmecsere következik Éva és Soma között, ki az esélyes (Zsuzsu), ki van eltűnve (Lacika), ki miért nyerte meg az eddigi szériákat. Soma Csokoládénak drukkol, hamár a spanjáról kiderült, hogy a pocokba oltott primitív homár. Zsuzsu is az esélyesek között van, mivel jóindulatú. Itt egy picit megakad a téma fonala, mert Évának eszébe jut, hogy nem csak jószívű ember nyerheti meg a VV-t, mert Alekosz aki megitta más piáját. (Éva meg mindenkiét IS).

Amikor megláttam, hogy ma Éva a porondmester az állatkertben, fellélegeztem, ma nem kell Győző dalolászását hallgatom. Sajnos bejátszás következik, amelyben Roli ad elő egy kis menüettet Kozsó életművéből. Azt kell mondjam nem lett jobb mint az eredeti, de rosszabb sem. Még szerencse, hogy Lacika segitségére érkezett és együtt lovagolták meg a '90-es évek érzelmes techno hullámait.

Somáról kiderül, hogy nem ismeri Kozsót (szerencsés gyermek), Éváról pedig, hogy úgy gondolja az alaptanterv része, így érettségi nincs szomorú szamuráj nélkül. Jó műsorvezetőként párszor lekussoltatja Somát, aki ezt jovális egykedvűséggel nyugtázza, nincsenek elvárása (jó indítás, hogy felszedje Évát?).

Anyag a villából, amiben egymás szájáról próbálnak leolvasni dolgokat. Nyilván a szopás és egyéb tevékenységek kerülnek azonnal leolvasásra. A szopásnál egy közelit kapunk a villa négeréről, valaki nyugtasson meg, hogy az ott a szája szélén nem egy kis Pánszexuálé Sellőgreg. Szegény Zsuzsu próbálkozik egy dobossal, ez nem az a társaság, majd rájön. A Rúdlény meglepően jól artikulál, gondolom a striptíz bárban fejlesztette ki a technikáját, ahol az öltánc ötezer szófordulatokkal próbálta előteremteni a betevőt. 

A nagyobb baj, hogy ezután Éva próbálja ezt a játékot játszani Somával, végülis csak a lényegét véti el, mert teli torokból üvölti, hogy CSICSKALÁNGOS. Soma menti, imádom, hogy folyamatosan fel akarja szedni. Legutóbbi műsorban még hárította Éva a közeledést amolyan Vivisen "van pasim bocccsss" -al, de azóta köszönhetően pár fenyegetős belájvolásnak az instán (holnap majd úgy kiteregetem a magánéletem, hogy még a Havas is elégedetten csettint majd a nyelvével) valószínűleg már múltidőbe tette a nyomorult flótást. 

Újabb csapás érkezik az érzékszervekre, vérző fülünk után a látóidegeink kapják az offenzívát. A tankhadosztály nem más mint Reni, terepmintás alufóliában "edz" a vellagyepen. 

Kapcsolás vissza a stúdióban elbúcsúzási célzattal, melyet Soma még megpróbál a farka javára fordítani. Esküszöm, én örülnék ha összejönne neki az Éva, csak nehogy megmetoo-za őt is. Ennyi volt mára, holnap Győzőt kapjuk vissza masinisztának a pokol felé száguldó vonaton.

Ma ismét Péter fogad minket, és a jóisten bocsássa meg nekem, de egyszerűen nem tudok túllépni azon, hogy őt és Anikót közös ruhatárból öltöztetik, a mai szett egy mintás rövid ujjú ing gyöngyös karkötővel, hát a faszomatmár. Ezúton kihasználnám az alkalmat, és a Hogy Volt online magazin által rám ruházott hatalomnál fogva szeretnék megkérni minden kedves jóérzésű hímnemű olvasót, hogy ne viseljen rövid ujjú inget, mert ízléstelen. Köszönöm. 

Eredeti cím: Aut Concilio Aut Ense

1989-ben járunk, a berlini fal ledöntése idején. Titokzatos figura halad a kamerának háttal az utcán, mivel Daniel ekkor még a homokozóban lelkesen szórta a fejére a homokot, gondolom, Stevie az, legalábbis a szemüveg is ezt sugallja. J37, mondja neki egy rendőr, aki máris indul nyugatra, de vissza semmiképp se megy. Titokzatos figuránk a Stasi főhadiszállására igyekszik, ahol szintén káosz van, így senki sem kérdez tőle semmit. Megtalálja a J37-es cellát, ahol egy férfi imádkozik kék melegítőben. Titokzatosnak még van egy kis dolga, mielőtt mennek, így egy szobába zárja, amit egy létrával barikádoz el. Az irattárban a Diver nevű mappát nyúlja le, ez gondolom ő, közben profilból is mutatják nekünk, elég erős a gyanúm, hogy Stevie az. Mire visszaér a kékruhásért, azt már egy orosz viszi el, de Titokzatos/Diver/Stevie lelövi. Kifelé menet meg még a tűzre dobja a mappát. Átjutva a falon kékruhás az örömtől/szabadságtól a földre roskad és sír, miközben egy fotós dokumentálja az eseményeket.

Heppi börzéj - vonyít bele az éjszakába a goth diszkógömbnek öltözött Győző, négy nemet érő dalos performanszával, merthogy PUA Adrinak szülinapja van. Ezután, mintegy ajándékként Hozé ledagadtozza, ráolvassa az energiaitalt és a cukros üdítőket. Bezzeg Ő, reggelente éhgyomros kardióval indít, ezzel is garantálva magának a nap többi részére a tartós agyhalált. Így:

A Kszi, Simon azért fontos film, mert egy olyan oldalról (tinik) közelít meg egy olyan problémát (coming out), amivel, bármilyen furcsa is de nagy stúdiófilmek úgy még soha nem foglalkoztak, hogy a film főszereplője meleg lett volna. És épp ezért volt iszonyú nehéz helyzetben is, hiszen ha túlságosan is elmegy a melodráma irányába, ha csöpögős-sírós tanmese lesz belőle, az évekre visszavetette volna az ilyen filmek nagy stúdiós támogatását.

Könyvadaptációról van szó, egy 2015-ös Becky Albertalli regény az alapja, a rendezője pedig a melegségét nyíltan vállaló Greg Berlanti, aki a tévében az egyik kisebb istennek számít a maga 14 (!!!) egyidőben képernyőn levő sorozatával. A Kszi, Simon egy Simon (Nick Robinson) nevű srác története, aki kellemes családi környezetben, szülőkkel, testvérrel, kutyával él, van kocsija, a háza itthon a felső tízezer méretminimumát üti, és hát meleg.

És ezt csak ő tudja.