Na.
Az atomháború után vagyunk, a 36. században, az emberiség szívós munkával eljutott a kőbaltától a feudalizmusig, aminek persze az lett az eredménye, hogy kiskirályok és kiskirálynők uralták a vidéket, és annak volt a legnagyobb pöcse, aki rég elfeledett, de a XXI. századi mérnöki munkának köszönhetően még mindig működőképes tömegpusztító fegyvereket birtokolt, illetve melléjük a Tudást, amivel használni lehetett ezeket. És ez a Tudás sem feltétlenül organikus, leginkább önként jelentkező szerencsétlenek kellettek hozzá, akik a családjukról való gondoskodásért cserébe kísérleti nyúlként püfölték, nyomogatták, buherálták az ősöreg szerkezeteket addig, míg egyszer csak meg nem semmisült velük együtt a fél megye.
Az egyik ilyen kiskirálynő, a beltenyészet (értsd: közvetlen rokon kúrja a másikat) végett legendásan félhülye Taligás-klán éppen soros szőkenője, Kalészi, ráadásul a megbuherált acélhengereket felszerelte a kor legextrémebb közlekedési eszközének számító, mutáns kárókatonára, Kloppra, és afféle statuálási célból elrepült a korábban Manchesterként emlegetett vár fölé, ahol a feléje a kezét rázó (tudósok sokáig vitatni fogják még, hogy az ökölbe szorított kéz kinyújtott középső ujja, és a kéz üvöltve rázása az _valóban_ ellenséges gesztus-e vagy csak nagyon örül a gazdája) lakosság láttán zabos lett, és a fejükre dobta a M47A1 Napalm Incendiary feliratú tartályokat.
Erre a fenti faszságra azért van idő, mer' ez jutott eszembe a nyitójelenetről, amiben Tyrion, Havas és Ser Davos bóklászik Királyvár, vagyis inkább a Vörös Torony melletti kerület üszkös romjai között, és igen, van szénné égett kisgyerek és sokkos állapotú túlélő is, utóbbinak a hátáról nyúzta le a bőrt Drogon leheletének a széle, jajmár. A három, nagyjából normális szereplő olyan arcot vág mindeközben, mint akik nem tudják eldönteni, hogy akkor most a székrekedés miatt van görcsben a belük, vagy a seggükbe feldugott húskampó okoz váratlan(?) komplikációkat. Ez a mászkálás egyébként rém látványos a maga horrorpornó mivoltában, és továbbra sem vagyunk híján a hirosimai párhuzamoknak sem.