Az évad utolsó része eredettörténettel indul. Az öreg Medici, a Török, Ogbai és a Zsidó gyűlést tart egy Konstantinápolyhoz képest meglehetősen zord időjárású sziklaszirten. A nagy négyesből történetünk idején már csak a Török van életben. Valamit nagyon tud ez a fickó! A rend jövőjéről tanácskoznak, és szóba kerül egy Vinciből származó fiú, akiben ott van minden reményük. Eldöntik, nem avatják be a rend dolgaiba, hadd jöjjön rá magától. Ogbai egy asztrolábiumot (gy.k. tengerész csillagóra) ad a Medicinek azzal, hogy egyszer majd valaki jelentkezni fog érte. A Török utasítására egy titokzatos csuklyás alak kibelez egy angolnát, és a vérét egy lapra csöpögteti, amiből a Bölcsek mindent értenek. Én nem, pedig már egy Rorschach-teszten is túl vagyok. A lényeg, hogy négyük közül azok járnak jól, akik meghalnak. Aki életben van, amikor ez a jel újra feltűnik, az nagyon meg fogja szívni. Na, Török barátom, a csudaszép színű kaftánodban! Jön még kutyára dér!

Kellett nekem tegnap ugatni, mint egy traktoros kutyának, hogy nem történik semmi, a 66. részre megemberelték magukat a készítők. A gimnazista wannabe menőcsávónak öltözött Istenes ugyan a frászt hozta rám a felkonfban, amikor izgalmas párbajról mesélt, mert ha azt szarul látja, akkor sok minden mást is, de menten egy csapatjátékkal kezdünk, ami persze üvöltözésbe fordul, mert amikor 501 és Debil csapattagokat választ magának, akkor sok minden szarni mehet.

Bostonban, 1775. április 18-án kezdünk, egy bizonyos Paul Revere éjjeli vágtáján. Ő a hírvivő: akit csak meglát, utasítja, hogy adja tovább: jönnek az angolok! A hír szájról szájra terjed a lakosság körében, míg Mr. Revere és a csapata újabb vidék felé vágtáznak. Őket azonban üldözi valaki: a most még nem Fejnélküli Lovas, vagyis a Halál. Revere csapata elhullik, mintha számítottak volna a Lovas jöttére. Ugorjunk a jelenbe: Crane a bőség zavarával küzd, ugyanis Abbie bevásárolt neki. Több karton konzervkaja, több liternyi ivóvíz. Crane-ből kibújt a környezetvédő énje, pazarlás amit manapság művelnek a kajával és a vízzel. A begyűjtésnek oka van: Crane megszabadult a Fej nélküli Lovastól, mint gonosz lélekbitorlójától, de így tisztán még védtelenebb. Corbin kis házikójában meghúzhatja magát baj esetére, ezért a készletezés. Nemsokára napnyugta, Abbie kidobja Crane-t a szabadkőműves csoportnál, ahol megbeszélhetik a Lovas elleni támadást. Abbie kimarad ebből, szimplán mert a Kőművesek nem kedvelik a nőket a soraikban.

Egy rövid kitérő után ott vesszük fel a történések fonalát, ahol abbahagytuk. Hogy az Aaronos one man showra szükség volt-e, vagy sem, azon lehetne vitatkozni, de most térjünk vissza a Willoughby melletti susnyásba, ahol épp a "ki lövi le a másik családtagját előbb" c. játékot játsszák a Mathesonok és a Nevillek. A központi kérdés, hogy beáldozzák-e Monroe-t Nevillné becses életéért. A válasz egyelőre nem, mert hirtelen megjelennek Doyle emberei, és a nagy lövöldözésben Miles és Rachel meglóg. Másnap kissé feszült a helyzet Doyle irodájában, Neville ugyanis nem átall újabb katonákat kérni a Monroe-hadművelethez. Miután Truman fölösleges jelenlététől megszabadulnak, Doyle tiszta vizet önt a pohárba. Ha rajta múlna a Neville családnak írmagja sem maradna, mert még a lélegzetvételük is személyes sértés számára. Azonban a drága elnök úrnak kell Monroe, szóval Doyle kénytelen eltűrni az őrnagy ténykedését, de biztosítja róla, hogy amint vége ennek, Tom és Julia fejét fogja könyvtámasznak használni. A fene a gusztusát.

Na, ez nem lett egy jó összefoglaló. Sőt, kifejezetten tré lett, és nemcsak azért, mert istenigazából SEMMI nem történt benne, hanem mert kibaszottul lehangolta a nézőt, márpedig ez egy szórakoztató tartalom. Ráadásul ez a skizó összefoglalók egyike, amiben egy olyan játékost is láthatunk, aki a szemünk előtt esett ki, így kurvára mindegy, mit tett, vagy nem tett a kiesése napjának reggelén, mert kit érdekel. Lilu bűrmellényben és papucscipőben nyitja a sót, sose lássam ez a kombót élő emberen többé, köszi.

Lallerék még mindig nem lettek kitoloncolva Österreichból, a srác pedig továbbra is a producert próbálja elérni telefonon. Szokás szerint szerencséje van, a csávó a fekete pálya alján van, Pumi mondja is, hogy várja meg, 5 perc és odacsúszik. De persze nem megy ez ilyen könnyen, mert kiderül, hogy Szotyi egyáltalán nem tud síelni és nem szeretne a pályán meghalni, ezért a hóban fetrengve könyörög Lallernak, hogy kímélje meg rongyos életét és segítsen rajta, aki így persze lekési a randit. Ám itt nem érnek véget a síelős kalandok, mert Gabent felcsábítja az egyik rajongó csaj a szobájára, a kulcsot meg nagyon okosan kidobja az ablakon, hiszen minek innen távozni, majd a testünk izzadtságával megolvasztjuk a zárat.

Kérem szépen, ha hiányoltuk volna a váratlan fordulatokat és a mázsás súllyal arcon csapó cliffhangereket ebből az évadból, akkor most ez a hiányérzet letudva, mert most olyat kaptunk, hogy a fal adta a másikat. Még most is remeg a kezem a klaviatúrán, pedig már túl vagyok némi szíverősítőn. A raktárban kezdünk, Artie a leltárban azt ellenőrzi, melyik fontos ereklyét nem sikerült Adrian atyának megszereznie, amikor a pap váratlanul megjelenik előtte. Artie nem hisz a szemének, hogy a frászba járkál maga ki-be ebbe a szuperbiztonságos épületbe? A pap lenéző mosollyal mutatja neki D.B. Cooper ejtőernyő-kioldó zsinórját, hát ezzel itt. Majd a leletek közül felkapja és eldobja Thomas Jeffries XIX. századi ausztrál sorozatgyilkos bumerángját, ami lever néhány cuccot a polcokról, mire a riasztó bekapcsol, a pár sorral odébb rendezgető Myka és Pete rohanva indul Artie felé. A pap még gonosz mosollyal súg valamit Artie fülébe és sietve eltűnik, még mielőtt Mykáék odaérhetnének. Pete remekbeszabott mozdulattal elkapja a gyilkos bumerángot, Artie pedig sápadt arccal magyaráz: Azt akarta, hogy újra használjam az asztrolábiumot, és megfenyegetett, hogy ha nem teszem meg, titeket fog megbüntetni. Főcím.