Allison hazafelé kocsikázik a farkaskatakombákból; közben leperegnek előttünk a képek, Kate hogyan is vezette be a családi titokba unokahúgát. Igen, némi Főfarkas-sokkolást is tartalmazott a dolog, még mindig ez lehet a nagynéni kedvenc elfoglaltsága. Allisonnak láthatóan kevésbé jön be a dolog, habár Kate szerint ez remek alkalom, hogy végre erősebb legyen, így minden helyzetben megvédhesse magát (és leölhessen pár vérfarkast). Hamar lehetőséghez is jut, hogy önvédelemben brillírozzon: rendőrök kapcsolják le ugyanis. Pontosabban Zsaruapu, hát akkor ez így mégse lesz túl nagy kihívás, ráadásul Allison el is pityeredik. Zsaruapu már nézné is el a gyorshajtást (50 helyett 120-szal ment, az ilyesmi aligha nagy vétség), csak nem fog ő egy feldúlt lánykát megbüntetni. Allison azonban ragaszkodik hozzá, Zsaruapu meg érthető módon szabadulna a fura csajtól. Pedig nem is látja, amikor a gyorshajtó a következő snittben nyílpuskával lövöldözi Főfarkas most wanted-fantomképét (állásból, öt perces rákészüléssel még mindig nagyszerű a találati aránya mozdulatlan célpontokra). Főcím.

Melinda éppen a kórházban van, szeretné elvinni a férjét ebédelni, de sok a meló. Az asszony már éppen búcsúzna férjétől, amikor őrültnek tűnő fickó rohan be a kórház ajtaján, több sebből vérzik és azt mondja, hogy egy késes fickó öldös. Az őrült elkapja Mel kezét, aki látja a kést, azt is, hogy valaki hadonászik vele, és egy szőke nőt, akin több vágás is lehet már. Amikor az orvosok elviszik az őrülten viselkedő pácienst, egy szellem jelenik meg, aki azt mondja, hogy az őrült a fickónak vége, menthetetlen, már halott. Mel megkéri Jimet, hogy a rendőrök előtt beszéljen a fickóval, hogy kideríthessék, mi folyik itt.

Jim először azzal az orvossal beszél, aki ellátta az őrültet, és kiderül, hogy a fickó nincs a halálán, sőt a sebei csak hámsérülések. Ettől függetlenül Jim szeretne vele beszélni, mert még más is veszélyben lehet. Megint szükség van az egész csapatra, hogy megoldódjon a napi rejtély, ezért Eli és Ned is a kórházba megy. Eli az őrült fickóval, Roberttel beszélget, Ned pedig elkezd kutakodni az őrült után, hátha megtud valamit. Blaire nyomozó is végzi a dolgát, és a kikérdez egy szemtanút, aki azt mondja, hogy a fickó menekült valami elől.

Kivételesen nem csak a végeredményt, azaz a hullát látjuk, hanem azt is, ahogyan kihajítják egy emeleti ablakból. Sőt, azt is, hogy ki hajította ki, ugyanis enyhe homlokráncolással néz az áldozata után, nincs nagyon felzaklatva. Alexis ötvenhat gyakornoki munkát csinál egyszerre, mert keresi a leginkább testhezállót, Castle kezd aggódni. Iszonyú bunyó előzte meg az ablakon átrepülést, mai hullánkat meglőtték, megszúrták, fojtogatták, beledöftek a nyakába egy tollat, majd egyenként lenyúzták a lábujjairól a bőrt. Jó, ez utóbbit nem. Esposito öltönyben van, miért van öltönyben, sosincs öltönyben. Megjelenik Lanie új segítője is a színen, aki nem más, mint? Ki akar cukorkát? Persze, hogy Alexis. Castle lassan azt sem tudja majd, hogy mikor van otthon, mikor az őrsön. Az utcán vérnyomokat találnak, egy helyen nem vérpatak, hanem tócsa van, ott nyilván autóba szállt, és nyilván van egy kameránk is, ami pont arrafelé néz. Beszállt egy taxiba egy nővel együtt, akit túszként magával vitt. Hamar rájuk is rontanak a békés vacsorázókra, vagy legalábbis a faszi nagyon békésen és rezignáltan eszegeti a szendóját, még akkor is harap egy utolsót amikor ráparancsolnak, hogy kezeket fejre, lábakat térdre. Beckett úgy tanulmányozza mint valami fura bogarat.

Ott folytatjuk, ahol az előző rész véget ért. Sajnos Tara nem szívja ki Szuki csodálatos tündérvérét, csak egy picit megkóstolja. Ő meg persze nem érti, hogy ha éhes, akkor márpedig miért ne ehetne, amit akar? Igazságtalan egy világ ez, főleg az új vámpíroknak. Főcím után Bill, Eric és Eric vámpírtesója(Nora), akit az, az előző részben kutyapózban próbált ki, épp a celláikba tartanak, amik valószínűleg a vámpírhatóság épületében vannak, bár sokat nem tudtunk meg helyről, csak annyit, hogy az Apple-Samsung párharcban, az előbbit részesítik előnyben.

A magyar változat munkatársai nem finomkodtak. Semmi, az „R-betűs szó”, vagy ilyesmi. Tudjuk meg már azelőtt, hogy leülnénk a tv elé, ez a House epizód nagy részben Wilson rák elleni küzdelméről fog szólni. Robert Sean Leonard jutalomjátéka következik, Hugh Laurie rendezésében. Ez a második, és egyben utolsó olyan rész a House történetében, amelynél Hugh Laurie állt a kamera mögött is. Azt már most elmondhatom, hogy ezúttal a forgatókönyvírók is maradéktalanul jó munkát végeztek, nem úgy, mint a múltkor. A rendezésben természetesen most sem volt semmi hiba, most már csak azt kell megnéznünk, hogy volt.

Játszótéren nyitunk, apuka, aki hiper jófej akar lenni, megengedi a 6 éves kislányának, hogy egyedül fölüljön a kőrhintára, de anyának egy szót se. Ezek után a kislány, Emily persze, hogy jól leesik a félelmetes, köröző lovacskáról. Az orra meg durván el kezd vérezni, és elveszti az eszméletét. Apuka rohan érte, mint az őrült. Anya mérges lesz, az már biztos. Eközben egy másik városban Wilson éppen a csecsemőmirigy-daganatáról készült számos felvétel egyikét bámulja, és igyekszik fölfogni a fölfoghatatlant, hogy rákos. Érkezik House, teljes buli hangulatban. Utazáshoz tökéletes összecsukható pohár, cuki papírnapernyő és beláthatatlan mennyiségű pia. Éljen, Wilson, nyaralunk! House észrevétlenül követte országos cimboráját, hogy mellette legyen. Jimmy se ment el soha, amikor a segítségre szoruló House elküldte a fenébe. Hát most House sem mozdul, visszaadja a kölcsönt.

Az új nap reggelén Emily a teraszán üldögélve bámulja a napfelkeltét a Jack által felújított hintaágyból, és az apja óráját nézegeti, amit az Victoriától kapott. Daniel is kitámolyog két kávéval a kezében, és szóvá teszi Emily éjszakai sétáját, de hát az csak azért volt, mert még szokja az együttalvást. Délutáni terveket egyeztetnek, közben pedig Victoria féltékenyen pislog le a szerelmesekre hatalmas (és üres) háza erkélyéről. Lydia kimászna már az ágyból, Ashleyvel hozatja is a tolószéket, meg Conradot is fel szeretné hívni, de Victoria gyorsan közbelép, és visszatuszkolja az ágyba a beteget. Közben a parton Jack takarítja a hajóját, és Igazi Emily látogatja meg, aki nagyon örülne egy kis hajókázásnak. Jacknek sajnos ki kell nyitnia a bárt, így ez a program tolódik, de közben Nolan veszi észre őket, ami ugye csak annyiból gáz, hogy Igazi Emily elvileg már régen Párizsban van.

A Grayson vállalat dolgozói barátságos strandröplabda meccseket játszanak egymás ellen, Tyler csapatának Ashley szurkol, Danielének meg nyilván Emily. A fiúk egy kicsit komolyabban veszik a versenyt, a lányoknak kábé tök mindegy. Emily közben rossz hírt kap Nolantől: ördögi ikertestvére még a városban van, sőt, éppen az Amanda fedélzetén. Lydia felvilágosítja Victoriát, hogy pontosan emlékszik már a jótékonysági bál estéjére, meg főleg arra, hogy Victoria kijelentette, soha a büdös életben nem fog neki megbocsátani. A kibontakozó drámát rendőrök zavarják meg, akik házkutatási paranccsal érkeznek a Grayson házba, merthogy Frank telefonjának GPS adatai azt mutatják, a ház környékén érdemes szétnézni. Conrad mennyire féltékeny típus, Mrs. Grayson? És a lelkes rendfenntartók meg is találják a keresett készüléket.

Johnny ágyban, párnák közt… de elkapálni azért nem kell, annyira nem vészes a helyzet, sőt, még Elenát is tudja nyektetni, aki már rohadtul menne dolgozni, de azért közben még tud sopánkodni, hogy Jockey mekkora egy szaralak, bezzeg Bobby még engedte is volna a fúrást, csak azért, hogy ne cipőzzék halálra a sitkón a kicsi Johnnykát. A bűntudatkeltés az megy. Rebecca és Christopher egy mindenféle, nagyanyám által levedlett tarka-barka kötött pulóver- és sál tengerből összehorgolt és azzal a fák törzsét betakart sétányon dzsesszelnek és így nyugtatják egymást: minden rendben lesz. Ha életszagú lenne a sztori, akkor még csak-csak, de így teljesen vizesnyolcas, mivel hitegetik magukat. Szerencsére pont tudtak venni a játékboltban két plüss kismajmot – mert ikrek lesznek a legújabb Ewing fattyak, ha még nem égett volna bele az agyunkba teljesen –, amit Rebecca iszonyat nagy mellénnyel visz haza és rakja ki a konyhapultra (mint kurvák az árut), de Tommy is itt van ám, héló. Hát te? Hát nem kulccsal jött be az már tuti. Tommy kicsit a falnak taszigálja Rebeccát, hogy nyomatékot adjon hangjának, mire a csaj lekarmolja a figura arcát, na ezt nem kellett volna. Pfff… Tommy fenyegetőre veszi, ha nem lesz neki kenő, akkor neki sem lesz Ewingos tündérmese. Huhú, lesz itt még Magdi anyus féle ’véletlen legurulás a lépcsőfordulóból’ szintű performance, de nem most, mert a szimfonikusok már keményen zúzzák a főcímet.

Az idő pereg, valaki meg fekete kommandós szerkóba öltözködik. Kilétét homály fedi, annyi viszont biztos, hogy a fal tele van a jógyerekek fotóival. Tetőkönugrálós-szaltós mutatványai közben fiainkat látjuk. Alisha és Curtis édelegnek, Kelly Nathan szekrényénél sírja szét fekete szemfestékét, Simon meg még mindig a fagyasztóládában lakó halottfagyottSallyvel bandázik. Kommandóshíró a tetőről leküld egy papírrepülőt – ez valami új szuperhíró-trükk lehet – ami amellett, hogy majdnem kiszúrja a tetőn cigiző Kelly szemét, azt az üzenetet tartalmazza, hogy menjen Nathan sírjához. Főcím.

Ott hagytuk abba az albánmagyar buzukista és az ötezres kurvák kalandjait, hogy a Tünde nevűvel Dzsonesz műbalhézott, te engem szivatol, mondta, nem tiszták a szándékaid, pedig a festett fekete frizurát fegyverré faragó férfiarcú faluszája feszt fuvolázná facér faszink felálló férfiasságát fegyelmezett fővel, fehérje fejadagját fékezhetetlenül fejve félkész fejére. A luvnya elmegy sírni egy tetovált lábú ribancbáb társaságában a kertbe, aztán csak kap a Fényességesség Poliészter Láncábúl, és marad, ezen felbuzdulva levelet ír, és az édesen alvó Dzson szobájába csempészi.

Ott maradtunk félbe két héttel ezelőtt, hogy Lordék úgy döntöttek, hogy Downtonból lábadozót alakítanak ki a kórházból kikerülő tiszteknek. Ennek megfelelően pakolászós képpel nyitunk, a családtagok és nővérek cipelik a kórházi ágyakat a díszes szobákba; Matyianyu lelkes, legszívesebben még a csillárokra is sebesülteket aggatna... Nagyi beviharzik, nem tetszik neki, hogy ellenlábasa felforgatja a kastélyt, méghogy mindenféle osztályokból való tiszteket fektessen egymás hegyére-hátára a könyvtárban. De nem csak ő, hanem Carson papa is nagyon rosszul viseli ezeket a kaszt-elsimításokat, akár háború és szükséghelyzet van, akár nem.