Visszatekintéssel indítjuk a részt: három hónappal ezelőtt vagyunk, a bárban Ted Victoriáról ömleng kerek szemekkel és olaszos gesztusokkal. Teljesen odavan Miss Vajassütiért, amint azt premier planban láthattuk, egészen 4-5 rész erejéig. Az eddigiek alapján a forgatókönyvírók egész kegyesek voltak a cukrászlánnyal. Elhangzik a már-már hagyománynak tekinthető úgy-érzem-ő-lehet-a-feleségem kulcsmondat is. Ted szerelme határtalannak látszik, amely ekkor még nem ismert korlátokat, aztán elég volt a schengeni övezet két oldalára kerülni, és láttuk, mi lett belőle.

Glaber katonái az erdőben tovább üldözik a bányából meglépett rabokat, akik az avarban a levelek közt bújnak meg. A rémült Naevia buktatja le őket, aki nem bírja idegekkel, hogy fél méterrel a fejük mellett haladnak el a rómaiak, felpattan, és sikítva szaladni kezd. Mira utána, így Spartacusnak és a többieknek is fel kell fedniük magukat. Sikerül megölniük a katonákat, de ők is vesztenek embert, hát ez az új Naevia hamar közutálat tárgya lett, hagyjuk is békén most egy kicsit, nézzük meg inkább régi barátunkat, Glabert.

Néha olyan címe van egy-egy Szellemekkel suttogó epizódnak, hogy felvetődik bennem az örök kérdés: „mire gondolhatott a költő", illetve a forgatókönyvíró, fordító, vagy bárki, aki aktuálisan bénázott. Lendüljünk gyorsan tovább a fura címen, és haladjunk Melinda történetének vége felé. Aiden nagyon jól elvan Carllal, amit Jim nem néz jó szemmel, mert ne egy szellemmel legyen el a fia, eközben Melinda a boltban van Deliával és egy fiatal lánnyal, aki régi kacatokat hozott, amik a nemrég elhunyt apja után maradtak. Amikor a lány elmegy, Melinda üzenetet kap, mely szerint valaki nem nézi jó szemmel a világot.

A régiségeket hozó lány azt tervezi, hogy összeköltözik a barátjával, de úgy tűnik, hogy nemrég elhunyt apu ezt nem nézi jó szemmel. Melinda azonnal megy is beleártani magát a dolgokba. A lány veszélyben lehet, ezért azonnal az áldás dologgal kezdi a barátkozást. A lány hisz neki, mert ő is érzett fura dolgokat. Melinda szerint nincs gáz, aput hamarosan beküldjük abba a híres fénybe. A csevegés után Mel elindul Aidenért a parkba, akire Delia vigyáz, de közben Jim felhívja őt, hogy elmesélje a fura sakkpartit. Jim úgy dönt, sarkára áll a kérdésben és megtiltotta Aidennek a halott és az élő idegenekkel való bratyizást, annak ellenére is, hogy Carl nem igazán idegen.

Szakállasbácsi öltözködik, közben élettörténetet mesél. Ő Friedrich Hirsch, akinek az egész élete a náciktól való rettegés légkörében telt. Soha nem tett, nem tehetett semmit ellenük, hogy életben maradhasson. De most, lehetőséget kapott rá, hogy mindent megváltoztasson. Visszamegy az időben és megöli Hitlert – írja mindezt egy vallomás-levélben, hogy ha elbukna, és valaki olvasná a levelét, tudná, hogy ő megpróbálta. Úgy tűnik Snájdig nem viccelt anno, amikor azt mondta Curtisnek, hogy az időutazó képességét már odaadta egy öreg zsidónak. Hirschbácsi Egy csokorral a kezében áll egy emlékmű előtt, amely sorsszerűen hol máshol lehetne, mint a közösségi központ környezetében, ahol fiaink épp szemétszedési kötelezettségüket teljesítik. Kalap le, csokor a földre, és hopp, máris Hitler irodájában találjuk magunkat. (Csak zárójelben kérdem, ez az időutazós dolog nem úgy működött Curtisnél, hogy oda tudott visszamenni, ahol már egyszer járt, ami már megtörtén vele? Mert Hirschbácsi tutira nem járt anno Hitler irodájában…)

Ott sikerült elvágni az álomsztorit, hogy a Bamboo-ban kulturáltan szórakozó fiatalok, pont belenéztek egy tömegverekedésbe. De a mutogatáson és mellizom rángatáson kívül nem történt semmi, leszámítva, hogy Roger bebaszta a sarokba kedves barátosnéját, hogy ott gondolkodjon el egy kicsit. Jwoww lendületből visszabaszott egyet az izomkolosszusnak, meg a méregdrága luxuslimonádét is az arcába borította, hogy a fickó magához térjen és ne üsse szét a helyet. Sokat nem segített az ügyön. Ronnie, a másik isten testtel megáldott zseni megállapítja, hogy itt már nem annyira jó a buli, úgyhogy talán lehetne is távozni, nem? De. Roger szarik a farmra, nem foglalkozik Jwoww-val, mert csak még jobban felbassza magát és végén még megöli. Még Jwoww kér bocsánatot, gyanítom azért, mert ő tudja, hogy a faszija reggel pumpálta tele magát ló-szteroiddal, ezért van úgy megfickósodva. Na de akkor, ha nincs más hátra, irány a bulikéró, hogy végre nyuggerek módján lehessen horpasztani.

Reggel van. A Terhes Ribi átrongyol, hogy megnézze, mi folyik itt Gyögyösön. Hohó, hát itt mindenki csontra el van ázva. Jwoww előadja a nagy halált, elmeséli a Sheakspearet megszégyenítő drámát, a biztonság kedvéért kétszer, mert a guminők is bele-beleböfögnek a történetbe. Akkor skera a dokihoz te ribanc. Sammi is kap egy morzsányi kis szerepet az epizódban, ezért mutatják, ahogy faszpisztolyával, Miszter Omlással műbalhézik a gengsztercirkálóban, a kondi felé menet. Eközben a dokinő megmondja az igazságot tündérvirág Jwoww-nak, hogy bizony eltört a sajkacsontja, kap egy fáslit, meg egy mankót, oszt csók a családnak, tarkarongy a véres messzeségbe. A Faszik a Jimboo’s-ban tolják az arcba a flamót és közben azon megy az intelligens eszmecsere, hogy hol a helye az asszonynak, ha épp ütés van kilátásban. Az asszonynak a konyhában a helye, de MINDIG, bazmeg! De ha öklözésről van szó, akkormeg pláne,  a nyesteknek takarodó van, értem?

Első kép: Pirosch és a Herecegh menekül... nehéz a téridő idő tengelyén elhelyezni az eseményt, mert valahol a múltkori farkasember rész és a szerelemfelejtős és az Apakirály-otthagyós-Fredrickes epizód között lehetünk. Ugyanis épp Apakirály katonái lövöldöznek a tüzes nyilakkal, Pirosch pedig hősies tudatossággal lekapja a piros pelerint hogy átváltozzon farkassá és kettétép mindenkit mint Usain Bolt a célszalagot.. Cool.

Kedveseim, eljött íme a karácsony szent ünnepe, amely amíg minálunk a mérhetetlen sütizabálás és az unásig ismételt Reszkessetek betörők ideje, addig az angolok többek között arra használják fel ezt a pár napot, hogy népszerű sorozataikat megspékeljék egy extra résszel! Kíváncsiak vagytok, mi lesz Lavina átkával, hozzámegy-e Méri Szőr-Ricsihez vagy kivégzik-e a Sánta Bates-t? Tartsatok velem és két rúd bejgli betömése közben okuljatok!

A szokásos főcím helyett kis teherautó döcög fenyőfát szállítva, ami aztán a család halljába kerül majd. Kis boa ide, sztaniolpapír oda, fényfüzérek, Londonból érkező Nagynéni, utóbbi nem a fára akasztva, csak látogatóba. Downtoni szokás szerint karácsonykor a szolgák ünnepi ebédet tartanak, ilyenkor az urak nélkülözik a szervírozást, emiatt Szőr-Ricsi kelletlenkedik és rögtön kiköti, hogy Mérivel közös otthonában szó sem lehet ilyen hülyeségről. Amúgy sincs jó hangulatban, folyton a menyasszonyát figyeli, és egy percre se hagyja egyedül Matyival, nehogy még valami történjen... Az Örökös azonban elsősorban Lavina beteg apjával foglalkozik és a Bates elleni perre készül, amelyre a Lord és néhány szolga is tanúként hivatalos.

Ezt a részt olyan jelenettel kezdjük, amire a sorozat rajongói szerintem titokban már régen vágytak: Carter és John végre közös asztalhoz ül, hogy abbahagyják a macska-egér játékot (bár az is izgi volt), és ezentúl együttműködjenek, ami szerintem még izgibb lesz. Szóval. Reggel van, Carter egy kávézóban ül, és John érkezik. Némi bájolgás után Carter elnézést kér, hogy feldobta Johnt a CIA-nál, nem tudta, hogy ez lesz a vége. El van nézve. Carternek kérdései vannak, az információk forrásáról meg ilyesmi, de John elkeni a választ. Carter szeretne együttműködni, mert a mézesmadzag végén John azt lengette be, ez által embereken segíthet. Oké, de én szabályosan szeretném csinálni, végülis rendőr vagyok. (Azt hagyjuk, hogy a CIA átverése, és saját kollégáknak hazudás mennyiben szabályos. Most jól jön.) Kezdheti mondjuk egy névvel, Andrea Gutierrez. A nő jelenleg ügyvéd, akinek titkosított fiatalkori aktája van. Ezt kellene előásni. Nem szabályos ugyan, de segítségre szorul a csaj. Legyen hát. Carter kap egy mobilt, majd ezen kommunikáljunk.

A hajó építésén járunk, Yin activitizi el Ducinak, hogy mit is kellene csinálnia a köteg fával, ám Duci nem fogja Yin mutogatásának lényegét. Tutajos és Yin viszont már egy húron pendülnek a múltkori békülés óta, Tutajos tippeli jól a fás munka megoldását: kicsit szorosabbra kellene fogni a fákat. Doki is megérkezik, Tutajos számol be a legfontosabb dolgokról: 24 órás őrszolgálat védi a hajót, így nem okozhat benne senki se kárt. Másik hír, hogy jl jönne egy jeladó, amivel foghatnák az út során a lehetséges mentőhajók szignáljait és ők is küldhetnének jeleket. Doki Arabot javasolja, ő tudna rádiót készíteni, de akksi nincsen. Ducinak eszébe jut a Francia tyúk, a nőnek van, kérjenek tőle. Sayid viszont kerek-perec elutasítja az ötletet, mikor Doki és Duci elmondják neki. Arab nem akar se odamenni, se akksit szerezni tőle. Majd Dokiék beszélnek vele, neki csak annyi lenne a feladata, hogy odavezeti őket a nőhöz. Sayid egyenesen dührohamot kap attól, hogy Doki és Duci erőltetik a dolgot, vannak térképek, akkor egyedül is megoldják. Sayid megnyugszik egy kicsit és odaadja a Francia tyúk papírjait, kövessék ha akarják, de lehet, hogy mindezek csak egy elborult elme alkotásai. Az egyik térképen ún. Sötét terület is szerepel, tényleg akarnak menni? Doki és Arab beszélgetnek tovább, Duci elmélyülten tanulmányozza a jegyzeteket, és egy számsoron akad meg a tekintete: 4 8 15 16 23 42.

Kínlódással kezdünk a héten: Murdoch kínlódik az Enidnek szánt levél felett, halomban állnak a gombóccá gyűrt sikertelen kezdemények, és Nathan kínlódik a zsinagógában az ima felolvasásán, de annyira, hogy a többieknek hallgatni is kínos. A sok kínlódás tragédiába fullad, na nem Murdoch hal bele a lelkiismeretfurdalásba, hanem Nathan dobja fel a pacskert, miután lehúz egy pohár kóser bort.