Előre jelzem, hogy ez az egyik kedvenc részem, és eléggé bő lére eresztettem emiatt. Tehát visszatekintés, és most kivételesen van értelme is, ráadásul a klasszikus családi vállalkozás szöveget nem vágták bele. Utána Lawrence-ben vagyunk, ha valaki még nem tudná, itt élt a Winchester család mielőtt szegény Mary a plafonon kigyulladt volna. Egy szőke nő sír az esküvői fényképével a kezében, majd megjelenik a kislánya, aki fél valamitől a gardróbban. Anyu megnézi mi a helyzet, be is lép oda, de nincs ott semmi. Kislány ettől még mindig nem nyugszik meg, ezért jön egy beszélgetés. Kislány az egész háztól retteg, de anyu azzal nyugtatja, hogy még biztos nem szokta meg, és csak idő kell, hogy az öccsével együtt nagyon boldog legyen mindenki. Áhá, még csak most költöztek oda… És a gardróbban valóban lehet valami nagyon félelmetes, mert a kiscsaj még a széket is odateteti anyjával. Anyu kimegy, pakolászás közben furcsa hangokat hall, el is indul a hangok után a pincébe, patkányokat gyanítva. Talál egy dobozt, ami minő véletlen tele van Winchesterék képeivel. Ezek szerint pont ebben a házban laktak. Eközben odafent a valami eltolja a gardrób elől a széket, és kisétál egy lángoló alak onnan. Kiscsaj visítófrászt kap.

Főcím után Sammy rémálmodik, az előző nőt látja az ablakban kiabálni. Kicsivel később Dean éppen új vadászni való után kutat a neten, de Sam csak megszállottan rajzol valami fát. Dean hiába koptatja a száját, öcsi rá se hederít, csak matat a táskájában valami után. Elő is kapar egy fényképet, ami a régi ház előtt készült, és valóban ott van a fa. Sam nagyon oda akar menni, Dean pedig nem, ezért az öcskös elmondja, hogy mostanában előre megálmodik egy csomó dolgot, például Jessica halálát is. Dean elérzékenyül, nagyon nem akaródzik visszamenni neki oda, de végül beleegyezik, mert meg kell menteni a nőt, akárki legyen is, mivel Sam szerint ugyanaz akarja elpusztítani a nőt, ami Mary-t és Jesst is megölte.

Már rögtön kezdéskor kapunk az arcunkba egy gyilkosságot, mivel a rosszfiú megkésel (inkább kardol) egy boxolót. A használt fegyver sem egy mindennapi kard, hiszen teljesen átlátszó a pengéje, és a gyilkolás után kéken izzik, mintha valami energia járná át. A rosszfiú meg természetesen boldogan távozik a színhelyről. Ha már a küzdősportoknál tartunk, a lányok is megdöbbenéssel konstatálják, hogy Phoebe is hódol eme szenvedélynek, olyannyira, hogy társa is van már hozzá, egy püfölő robot személyében. Időközben látomása is támad a kistestvérnek, mégpedig az, hogy a kardos rosszfiú a nővérét kardozza keresztül éppen.

Sikerül visszaidéznie a kardot, papírra is veti, de sajnálatos módon az Árnyékok Könyve nem tesz róla semmilyen említést. A tesói szeretnék ha Nagytesó otthon maradna, mert eléggé féltik, és nem akarnák keresztüldöfve viszont látni, de Prue inkább nem hallgat rájuk, szokás szerint, és elmegy dolgozóba, mert egy nagy ügylet van kilátásban. A hölgy szeretne mielőbb megszabadulni a műkincseitől, amik egészen az egyiptomi fáraók kincseiig nyúlik vissza az időben. Ahhoz, hogy felbecsülhesse a tárgyakat el kell mennie az aukciós házból, és ez a húgai fülébe is eljut. Természetesen bili borul náluk.

Tehát ott hagytuk abba, hogy Luke meg akarja harapni Buffyt, de a lány nyakában lógó kereszt megégeti a vámpír kezét, így a vadász ki tud szabadulni. Ha már kiszabadult, jobbnak látja, ha most nem harcol tovább, hanem inkább szalad a halálra rémült tinicsapat után. Azért azt gondoltuk, hogy kedvenc vámpírvadászunk nem lesz vacsora, mert akkor elég rövid sorozat lett volna. Szóval időben éri utol a többieket, épp Willowt próbálja az egyik vámpír megharapni, de Buffy közbeavatkozik. Az ájult Xandert is két vámpír próbálja elhurcolni, de Buffy megharcol velük és persze győz, viszont Jesset nem találják sehol.

Xander, Willow és Buffy a könyvtárban tartanak őrsgyűlést, ahol Giles elmondja nekik, hogy mit talált a szüretről. Xander még mindig nem nagyon hiszi el, amit az éjjel látott. Willow is még csak most kezdi el feldolgozni azt, amit az éjjel tapasztalt. Giles szerint a vámpírok egy nagyszabású tisztogatásra készülnek, néhány emberből szolgavámpírt csinálnak, a többi embert pedig megölik és újra övék lesz a világ. Megint a föld alá megyünk, ahol Jesse lesz a feláldozandó ember. A fővámpír nehezményezi, hogy csak egyet hoztak. Darla elmondja, hogy egy lány mentette meg a többieket, de nem tudják ki ő. A fővámpír tudja, hogy a lány nem lehet más, mint a vadász.

Szeretnék most minden House rajongót egy kis nyári darára csábítani, ezért most visszamegyünk a legelejére. Pl. emlékeztek még milyen volt House első botja, Jimmy első frizurája, Chase első nyakkendője, vagy hogy Cuddynak még szemüvege volt az első részben? Volt itt a sorozat kezdetén pár dolog, ami még erősen alakulóban volt, volt, ami kevésbé bizonyult jó ötletnek, de a formula, a humor, a beszólogatás és az általános királyság azért már helyén van a Pilotban is. Nosztalgiázzunk. Az első hetibeteg Robin Tunney, óvónénit alakít, akinek egyik pillanatról a másikra elmegy a hangja, és csak gügyög. És itt a sorozat elején még nem olyan egyszerű a koreográfia, hogy valakinek hülye tünete van, House felveszi, megy a differenciál, majd a lumbálás és a „szerintem ez lupusz”, itt kapásból az első lépéssel bajok vannak: House le se szarja az esetet.

A kórházi kezdés ígéretes, két férfihang vitatja meg a beteg esetét. Az egyik nagyon empatikus, nagyon édes és nagyon aggódik, igazi mintadoki, általában az ilyenekről szólnak a kórházsorozatok. A másikat meg nem is érdekelhetné kevésbé a páciens és az orvoslás, mint olyan, félvállról beszél, és egy botra görnyed, helyben vagyunk. Jimmy szóvá teszi, hogy House távolról sem emlékeztet orvosra civil ruhában meg a botjával (bezzeg neki vagy hat toll is virít mindig a makulátlan fehér köpenyének a zsebében), és kiderül, hogy éppen ez a cél. Dr. Gregory House nem akarja, hogy a betegek tudják, hogy ő az orvosuk, és kerüli is őket, mint a pestist. Jimmy pedig mindent bevet, hogy Greg ezt az esetet vállalja el, még az a megkérdőjelezhető állítás is elhangzik, hogy a beteg az unokanővére. Ráadásul van egy túlképzett dokikból álló csapata House-nak, akik jelenleg napi 8 munkaórában szétunják az agyukat, kapjanak már egy új játékot.

Szerencsére most úgy jött ki a lépés, hogy ezzel a csomaggal pont le is zárjuk a 3. évadot. A soron következő epizódban (’Happy Birthday Baby’) Lorelai-nak születésnapja van, ami valószínűleg sokkal jobban felvillanyozná, ha nem állna jelenleg romokban a Szabadság Szálló. A tűz után nem sok maradt belőle, így válságstábot kell tartani, ahol hamar kiderül, hogy a lehetőségeik finoman szólva korlátozottak, ami a lakható szobák és a fallal, padlóval, tűzhellyel rendelkező vehető konyhák számát illeti. Ez az alapállapot egy olyan dolog felé tereli őket, ami amúgy rémálmaikban ne jöjjön elő, nevezetesen Bed & Breakfast kontinentális reggelivel, délután borozással, vegyüléssel, csevegéssel, hányászacskó készenlétben tartása erősen javallott. Egyelőre kénytelenek lesznek ebbe belenyugodni, mert szállodaként nem funkcionálhatnak, egyértelmű viszont, hogy ez az állapot nem maradhat sokáig.

Pár szót az ünneplésről is, ha már az egyik főszereplőnek születésnapja van. Luke ajándéka, hogy minden olyan ház körüli munkát megcsinál, amit Lorelai fel tud sorolni egy a/4-es papíron. Merész ígéret volt ez a részéről, mert az ilyes esetekben derül ki, hogy Lorelai Gilmore és a szerénység köszönőviszonyban nincsenek egymással. Rory a világ legnagyobb pizzáját, és kisvárosi keretek között elképzelhető legnagyobb partiját akarja anyjának ajándékba adni, de ez nem lesz egyszerű, főleg úgy, hogy a rugalmasságot és találékonyságot hírből sem ismerő pizzasütő és Kirk is részt vesznek a dologban.

A dobozkákkal indítunk, azokkal, amik tök egyformák, és amikben tök egyforma emberkék élnek szerte Amerika kertvárosaiban, vagy mégsem? Nyitásképp az előre gyártott Agrestic nevű mintaváros minta sulijában tartank egészséges kaját a gyerkőcöknek gyűlést a stepfordi anyuk. A pódiumon Nancy, kedvenc nepper mamink, amint azt ecseteli, hogy milyen komoly változást eszközöltek azzal, hogy kivették a cukros üdítőket az automatákból. Mellesleg meg kell jegyeznem hogy pont úgy néz ki, mint a mellette álló Celia, amit jól jegyezzetek meg, mert nem sokáig fogjátok így látni őt. Celia megjegyzi, hogy reméli, hogy a diétás üdcsiket nem vették ki remélhetőleg, hiszen sok lány ezt issza, hogy vigyázzon az alakjára, hiába a 11 éves kor a legjobb időpont az anorexia kezdetéhez.

A háttérben az agyon botoxozott, szó szerint rezzenéstelen arcú zombik éppen arról beszélnek vajon miből él meg Nancy így egyedül. Kis ugrás és meg is tudjuk: külvárosi afró nőci konyhájában, ahol éppen kilóra mérik a marihuánát, jött egy kis shoppingolásra, mert éppen kifogyott az árulnivalóból. Hát itt nem éppen az egészséges életről beszélgetnek, hanem hogy a fehérek vagy a feketék lopnak-e jobban. Majd Nancy be meri szólni, hogy az egyik zacskó mintha soványabb lenne, erre nagy kuss, mert senki se kritizálhatja Heylia szemmértékét, aki olyan régóta űzi az ipart, hogy szerintem még csukott szemmel is megmondja hány G van egy zacsiban. Majd Nancynek le kell lécelni Shane fiacskája gyász-tanácsadója miatt, majd Heylia terhes lánya elrebegi, hogy milyen szar lehetett a kissrácnak végig nézni, hogy apu bekrepál futás közben, tuti hogy kicsit el lesz baszva szegény ezentúl. Heylia erre annyit mond, hogy mutasson olyat, aki nincs elbaszva. Ott a pont.

Már csak egy rész, kérem szépen, finisben a sírásrívás kórháza. Az egész évad arra volt kihegyezve, hogy a) Meredith és Shep kapcsolata egyenesbe jöjjön illetve b) Yang hozzámenjen Burke-höz. Mivel van még egy rész, ez csak afféle felkészítő lesz, bontogatjuk a szálakat, hogy a következőben elvarrjuk őket. Addison is visszatér a backdoor pilotból, mert hivatalosan még nem rendelték be a másik sorozatot akkor, amikor ez adásba került.

Reggel van, Alex, Yang és Izzie tanul, Meredith is, de ő megy temetésre, és majd csak utána vizsgára, ez szívás, most egy kicsit nem is baszogatjuk a békaszájút. George a nejével tanul vagy micsinál, és kiderül, hogy átveszik a Mercy West kórházba, yay!  Torres kurva boldog, mert az ura végre elmegy Izzie mellől, és ez jó. Szerintünk is. Torres mellesleg kibaszott jól néz ki bűrdzsekiben, csak mondom. Mere és Shep a liftben, a faszi nagyon kedves vele, mert helyzet van ugye. Ez a "tanulunk a tesztre" történetszál már idegesít (4 perce megy), és nem segít rajta a "Burke úgy viselkedik az esküvő előtt, mint egy csikön" motívum sem.

A kórházban nyitunk terrortámadás veszélye miatt készültségben van a kórház, iraki háború ellenes tüntetés lesz ma a városban. Moretti az új főnök, már munkába is állt, nem örül neki senki. Kovac útnak indul, az apja beteg, megy Horváthonba. Abby és Joe otthon marad, ebből nem lesz nászút. Luka borong maga elé a taxiban. A váróban tolonganak a betegek, közöttük ül Moretti és felméri a helyzetet, a háttérben Morris, Pratt és a pultos jósolják Moretti hamarosan bekövetkező lemondását, szerintük átok ül a főnöki poszton. Érkezik egy félig levágott kezű férfi, Morris viszi vizsgálni. Sam egy nőnek méri a vérnyomását, aki már órák óta vár hányingerrel. Sam háta mögött Moretti áll és jegyzetel, kérdéseket tesz fel. A nagyon elvágott kezű fickónak fáj nagyon, ő is és a barátai is, akik behozták, Irakban szolgáltak. A vágott kezű tud arabul, amire felhívják a figyelmünket, úgyhogy tuti lesz valami szerepe még. Neela jön arra, Morris megkéri, hogy sebészileg is vizsgálja meg a vágott kezűt. Neela aggódik Rayért, senki sem tud semmit még mindig.

Tony vizsgálja meg az előbbi hányingeres nőt, Moretti az ő válla felett is ott áll és nagyon figyel. Tony Abbynek referál, majd Moretti bemutatkozik Abbynek, be is szól neki hirtelen, arra, hogy a férje volt eddig a főnöke, meg arra is, hogy nővérkéből lett orvos. Milyen szimpatikus ember ez a Moretti, egyem a szívét. Prattnek egy tetőről leesett pasit adnak, a sógora is ott van vele. A vágott kezű katona nem kaphat érzéstelenítést mert kodein függő a veterán kórház szerint, Morris ezen kétségbeesik, mert mégis akkor hogy lássa el, de Moretti kisegíti. Neela a katonát vizsgálja, sínbe kell tenni a fickó kezét. A katona fájdalomcsillapítóért könyörög, de tagadja, hogy függő lenne, szerinte hazudnak a veterán kórházban. Tony és Neela, Neela készül haza, Tony a nyomában, kényelmetlen neki a helyzet és a legalább maradjunk barátok szöveg jön. Aztán Gatest elhívják egy beteghez, úgyhogy félbemarad a nyáladzás. Neela telefonja csörög, Ray az, navégremár, ÉL!!

Ahogy a Kemény zsaruk újabb évada megjelenik a neten DVD-n, beégett látószervű sorozatdarálók tömegeivel ingáznak a rohammentők túlórában. Szóval nehéz abbahagyni. Hatodik évadban jár, de mi elkezdjük elölről, amint a kerület rendőrparancsnoka épp egy polcorrect évértékelőt tart a sajtónak. Szakítva a sablonokkal, nem ordítozós, mindenkit felfüggesztő fekete főzsarut látunk, hanem egy patkányarcú latint, Aceveda századost. Polgármesternek készül, de még csak csiga: a saját nyálán csúszik. Beszámolója szerint béke van és nyugalom, emberei egyik kezében Biblia, másikkal gyermekfejeket simogatnak. A gyakorlat néha eltávolodik az elmélettől, azok jelenleg épp a gettószagot verik ki röhögve egy porban fetrengő fekából. Mindjárt másképp tekintünk a békés bazmegyére. „Ezt a futásért kaptad, mocsok” - jelenti ki kedélyesen Vic Mackey, a kommandó parancsnoka, majd lenyúlja a díler anyagát. Korrupt rendőrök, ilyen is van? - csodálkozunk meglepetten.

Nehéz a meló, ha kollégáink öncélú szopatással pazarolják időnket, gondolhatja Wagenbach nyomozó, minden tréfák áldozata, egy megkéselt csaj dudáit bámulva, majd egy térdreborult, szánandó hozzátartozót kell távol tartani sliccétől. A perverz téboly megnyugtatóan képviselve lesz személyében. Magyaranyaszerű társa (Claudette) belépőjében tudatja, eltűnt az áldozat kislánya.

Egy vidéki motelben kezdjük az epizódot, ahol egy békategóriás Rob Schneider moziba illő jelenetbe csöppenünk: egy jól szituált öregúr, egy szál törölközőben szalad ki a szobából a kocsijához, azonban van olyan szerencsétlen, hogy a szobakulcsot odabent felejti, és így sikeresen kizárja magát. Gyorsan a szomszéd lakótól próbálna segítséget kérni, a hölgy azonban se a kopogásra, se a csengetésre nem reagál. Az illetlenség oka nem más, minthogy a hölgy az ajtó túloldalán már rég másvilágra szenderült. Washington DC-ben eközben mit sem sejtve jelentkezik munkára az NCIS három különleges ügynöke, DiNozzo, Ziva és McGee az emberi titkokról tart mély filozófiai tartalommal bíró vitát, amelynek indítója a jó öreg Gemcity regény. Ziva rögtön nekiáll Tony faggatásának a titkairól, ami vagy csak nekem tűnik nagyon rámenősnek, vagy DiNozzo maradék agyát is elvette a szerelem. Tovább nem jutunk, mert kezdődik a nyomozás: a hulla felettese, bizonyos Raines őrnagy közli a mindenható Gibbs ügynökkel a részleteket. A nő a kuvaiti származású Rihama Shaheen hadnagy a tengerészeti hírszerzéstől, aki a hétvégére elutazott a városból.

Hurrá, megyünk vidékre! A célpont Edenvale, egy eldugott kisváros a pusztában, még a térkép sem jelöli, igazi élvezet lesz kimozdulni DC füstös levegőjéből. A helyszínen azonban kisebb meglepetés várja őket: a helyi seriffnek valahogy nem akaródzik a helyszínre vinni a csapatot, mondván, hogy úgyse találnak ott semmit. Azonban amikor a boncolást se engedélyezné, már kezd feltűnővé válni a dolog, így hamar fény is derül a rejtélyre: a hadnagyot csak három nap alatt sikerült azonosítani, ez idő alatt pedig a helyi boncmester (aki mellesleg a városka temetkezési vállalkozója és bútorkereskedője is egy személyben) megörülve az arrafelé csak ritkán előforduló hullának, már fel is boncolta. A bűnügyi helyszínt pedig azóta már ki is takarították, sőt, a szobát már ki is adták (pfuj!). Szép kis környék, mondhatom.