Figyelem, jelen hogyvolt szerzője semmilyen felelősséget nem vállal a benne találtak alapján kapott rossz történelemjegyekért.

Szóval, ott hagytuk abba, hogy Henrik és Anna nekiálltak az utódgyártásnak, a csuklyás Sidious meg lelép a gyilkolásból, emellett volt még ott hűbéresválasztás, száműzetés, kancellári címről való lemondás, összeesküvés, meg persze jó sok dugás, mert csak így lehet eladni egy ilyen sorozatot. Meg persze a kardozással, szóval azzal kezdjük az epizódot, Brandon és Boleyn szolgái összeverekednek, kinek nagyobb ász a gazdája címszóval, Brandon embere pedig gyorsan a templomba menekül a túlerővel szemben. Azonban nem sokáig marad életben, hiába a templom menedéke, egy egyszerű szívszúrás, és máris bemocskolódik Isten háza. Brandon persze dühöng, Boleyn reszkethet, nem békülnek ki egyhamar.

Az udvarban is áll a bál, nem elég, hogy Anna már mindenkinek örömködve ujjongja, hogy mostanában hányingerrel ébred, de még a király is rossz híreket kap francia honból: Ferenc már megint cserbenhagyta őket, de Henrik ennek valamilyen furcsa módon örül: végre van egy indoka, amiért bejelenthetik a házassága érvénytelenítését. Csakhogy ehhez a canterbury érsek áldása is kell, és mivel az érsek a múlt epizódban elhalálozott, most itt az alkalom a pozíció betöltésére. És ki lenne a legalkalmasabb személy erre, mint a mostanában embercsempészetben utazó Cranmer?

A kinevezését persze nem nézi mindenki jó szemmel. No nem épp a máris összeesküvést szövő Fisherre és Morusra gondolok, ez már megszokott tőlük, de a pápához érkező Olasz is. Ennek ellenére Őszentsége úgy gondolja, hogy ez kiváló alkalom, hogy visszaédesgessék magukhoz Henriket, és hát milyen rosszat tud okozni egy Cranmer -féle senki a katolikus egyháznak? Hát mondjuk dönthet egy válás ügyében? Erre nem gondolt Őszentsége? És eléggé egyértelmű, hogy egy ilyen helyzetben hogy fog dönteni az új érsek. Még egy fontos dolog van: Morus lemondásával Angliának nincs kancellárja, ezt a tisztséget pedig természetesen be kell tölteni. És ki lehetne alkalmasabb jelölt, mint a jó öreg Cromwell, aki mindig a király mellett állt és segítette? No meg egy kicsit manipulálta, de ez már mellékes. Cromwell persze elfogadja a címet, Wolsey bíboros meg forog a sírjában, erre azért senki se számított.

És arra se, ami ezután jön. A Whitehall alagsorában, teljes titokban, mindössze az öreg Boleyn, Cromwell és Brandon előtt Őfelsége Henrik király és Boleyn Anna örök hűséget fogadnak egymásnak. Ez pedig egy dolgot jelenthet: Angliának új királynője, Henriknek pedig új felesége van. Szám szerint a második. Még egy pipa a névsorunkban. És csak hogy teljes legyen a kép, vágunk egy kicsit Chapuysra és Sidiousra, aki gyorsan leveszi a csuklyát, és nem más van alatta, mint...

Egy teljesen ismeretlen férfi. Na, ezért sok értelme volt annak a fekete kámzsának. Szóval ez a Mr. Brereton csak azért jött, hogy lemondja a megbízatását, őt ugyanis azért fizetik, hogy egy ágyast öljön meg, nem egy királynét. Apropó királyné, mivel a poligámiát nem engedélyezték még a országban, ezért Brandonnak kell mennie és értesítenie a száműzetésben élő Katalint, hogy most már nem jár neki a cím, szóval agyő, még tartásdíjat se kapsz a gyerek után. Morus és Fisher kicsit kiborul, most már tenni kéne valamit, Cranmer pedig összehívja az egyházi bíróságot, és meghozzák a végső döntést: VIII. Henrik és Aragóniai Katalin házassága ezennel semmisnek tekintendő, Boleyn Anna pedig Őfelsége egyetlen és törvényes felesége.

És megtudjuk végre azt is, hogy Wyattnek miért kellett megdugnia a múltkor Katalin egyik udvarhölgyét: hogy megtudja a titkos házasságot. No meg most hogy Cromwellből kancellár lett, a költő kapta meg az udvari tanácsos címet, és hátha mond majd egy-két jó szót Katalin érdekében. És hogy még mindig a házasság körül forogjon a szó, ugrás Rómába, ahol Pál pápa nyilvánosan is elítéli és érvénytelennek mondja a frigyet, és egy ultimátumot intéz Henrik felé: van neki egy hónapja, hogy visszafogadja Katalint, vagy ki lesz átkozva az egyházból. No, ezt megkaptad. Ide érkezik Mr Brereton, aki titokban Sidious, és küldetést kap a pápától: csatlakozzon a egy új, titokzatos rendhez, a jezsuitákhoz, majd térjen vissza Angliába, hogy akár a mártírságot is vállalva a hit érdekében.

Vissza Londonba, ahol Cromwell (jól áll neki a kancellári viselet) szervezi a koronázást, majd kap egy lehetetlen feladatot: meg kell győznie a népet, hogy szeresse az új királynét. Hát, érdekes kérés, majd meglátjuk, hogy fog alakulni. Wolsey egy hasonlóba bukott bele annak idején. És ha már Anna: a királyné minden kétséget félretéve várandós, sőt, hasát már eléggé nehezen lehet leplezni. És hogy lesz akkor így koronázás? Terhes királynővel? Node, a lényeg: elmentek egy híres asztrológushoz a királlyal, aki az ultrahang után megmondta, hogy a gyerek minden bizonnyal fiú lesz. Micsoda öröm, majd gyorsan el is illan, Anna ugyanis retteg a koronázástól. Vajon mi minden fog ott történni?

Vissza Brandonhoz, aki szenved, mert meg kell jelennie a koronázáson, és neki nincs ínyére, hogy ott kell mosolyognia az első sorban, miközben legszívesebben a még nem létező Westminster tornyából hajítaná le az új királynét. De kap egy jó tippet a nejétől: egyelőre húzódjon meg a háttérben, és aztán ha alkalma nyílik rá, csapjon le a szajhára. Szép elgondolás, és mivel Anna egyszer majd úgyis elveszíti a fejét, biztos lesz benne valami.

És akkor a koronázás, a város minden embere az utcán nézi a felvonulást, legalábbis ez lenne a terv, ezzel szemben alig lézeng odakint néhány ember. Az oké, hogy nem szeretjük az új királynét, de hogy ennyire nem? És mindezek alatt még más is készül: a Londonba visszatért Sidious Nagyúr puskát tölt, állványt készít az ablakba, és türelmesen várja, hogy a menet elhaladjon előtte. Hogy aztán lelőhesse Annát. A koronázás napján. Hoppá.

Puska céloz, készül, TÁMADÁS!, egy inas a hinitó mögött összeesik. Mellé! Ezt megbánod! Lehet tölteni a második lövésre, de nem egy Lee Harvey Oswald a gyerek, mert a következőt már ellőni se meri. Irány hát a templom, ahol a főcímzene dallamaira Henrik király Boleyn Anna fejére helyezi a koronát. Éljen a királyné! Lehet menni ünnepelni, ahol a sok száz vendég között Henrik rögtön kiszúrja, hogy se More, se Fisher nincs az embertömegben, pedig meg lettek hívva. Ez már azért pofátlanság, még Brandon is odatolta a képét. Biztosan meg lesz a következménye. Apropó Brandon, mivel ő volt azon a napon a királyi várkapitány, az ő felelőssége kideríteni a merénylő kilétét. És erre Boleyn teljes szívből figyelmezteti is.

No, akkor Morus. Chapuysszal egyeztet, amely beszélgetés során nem egy felségárulásnak tekinthető szó elhangzik. Ja, és megtudjuk, hogy Fisher bíborost házi őrizetbe helyezték, biztos kapott ő is olyan kis GPS-es karperecet, amelynek hihetetlenül bonyolult technikájára nekünk még 2008-ban sincs keretünk. Majd vissza Annához, aki épp az új kíséretét képzi ki, illetve megígéri, hogy az egész országnak példát fog mutatni a hitből és becsületből. És elhangzik a legfontosabb mondat, ami egész Angliára jellemző: a régi időknek vége. Minden megváltozott, ez pedig egy új kor kezdete. Szép szavak. És jöjjön egy olyan szereplő, akit évek óta nem láttunk: a pilot óta nővé cseperedett Mary az, a király első gyermeke, akit a Katalinnal kötött házasság érvénytelenítése óta nem illet meg a hercegnői cím. Morus is látogatóba érkezik, mégpedig az egyre rosszabb állapotban lévő Katalinhoz, és közli, hogy még nem mindenki felejtette őt el, a parlamentben még vannak támogatói. Például ő maga.

És akkor most vissza a hitvesi ágyhoz, ahol is Henriknek egyre inkább akciózni volna kedve, de sajnos nem lehet, kedves neje épp állapotos. Ez pedig nem jó hír az újdonsült királynénak, ugyanis a király így más nők felé kell hogy fordítsa a figyelmét. Közben megint egy kis közjáték, ahol a Hegedűs Mark (nem a stylist elődje) vall szerelmet George Boleynnek, ebben a koszos kora-újkorban minden művész buzi volt?

A végén még levél érkezik a királyhoz, benne a kúria döntésével: a Katalinnal kötött házasságát érvényesnek találták, az újat pedig mind frigy, mind utódok tekintetében illegálisnak. Ez pedig egyet jelent: kiátkozást. Utolsó jelenet, Annánál megindul a szülés, nem volt egy hosszú terhesség, az egész udvar lázban van, Henrik már a lovagi tornákat és ünnepségeket tervezi a fia születése alkalmából. Ja, és közben vacilál, hogy vajh IX. Henrik vagy VI. Edward lesz-e a gyermek. Anna szenved, majd végül megszületik a trónörökös: egy lány. Ezek bizony nem jó, Henrik lesújtva, Anna sajnálkozik, a király meg se nézi a gyereket, aki végül az Erzsébet nevet kapja, hanem helyette magához hívatja az egyik udvarhölgyet. Egy kicsit játszadozni. És minden ott folytatódik, ahol abbamaradt.

Eléggé megváltozott a helyzet egy rész alatt, ugorjunk hát a kis Erzsébet megkereszteléséhez, ami szép és jó ünnepség, csak az apa nincs ott. Szívás. Henriknek ugyanis más dolga van: például bebiztosítani a házasságának a törvényességét, valamint az ezt nem elfogadóknak a megbüntetését. Ilyen például Morus, akihez küld is egy püspököt, hogy kiderítse, mit is gondol valójában magáról egykori mentora, hogy nem jelent meg a koronázáson. Aki erre egy ókori anekdotával válaszol, hogy nem akart szívességet tenni a királynak. Hoppá, ennek csúnya vége lesz, ha így folytatod, Tamás. De egyelőre a dugásé a főszerep. Henrik és Lady Elanor, George és a hegedűs, így van ez rendjén.

Akkor most kapcsoljunk Brandonhoz, aki épp célbalőni tanítja a fiát (merthogy olyan is van neki), amikor érkezik Cromwell egy kis baráti sétára, amiben megkéri hogy a herceg jöjjön vissza az udvarba és alljon ki a parlamentben a király mellett. De ez csak a látszat, a kérdés valójában Brandon hűségére irányul. Henrik közben érkezik gyereknézőbe, érdekes hírekkel: a hercegnő hamarosan az örökösödési sor első számú helyén szerepel majd, és többek között Mária is őt fogja szolgálni. Igen, Katalin és Henrik lányáról van szó, csak hogy tudja, hol a helye. Irány a Morus birtok, ahol Tamás mond búcsút az eddigi életüknek, hiszen megszüntették minden járandóságát, a gyerekek meg szomorkodnak, nem lesz sült galamb minden szombat este. Azt mondjuk javallom, hogy hasonlítsuk össze a Morus utódok számát most és a pilotban: nos, Tamás nem tétlenkedett az elmúlt 15 évben.

Whitehall, karácsony, bál, Brereton még mindig Anna meggyilkolását tervezi, Brandon hűséget fogad a királynak, Anna pedig elintézi, hogy a király szeretője eltűnjön az udvarból. Ja, és még bejelenti Henriknek, hogy újra terhes. Ez ám a szapora gyerekáldás. És még a törvény is elkészült, amiben Erzsébetet egyedüli trónörökösnek nyilvánítják ki, az ország alattvalóit pedig arra kötelezik, hogy ezt elfogadják és szeressék a hercegnőt. Valamint hivatalosan is kinevezi a királyt az egyházi és a világi élet vezetőjévé, aki pedig nem esküszik fel a törvényre, felségárulást követ el. Azt pedig Buckingham óta tudjuk, mi ennek a következménye. Morusnak persze nagyon nem tetszik ez az egész, így most döntenie kell: az elvei vagy az élete.

Róma, Vatikán, Pál pápa, ő is ki van akadva a törvényen, nincs más választása, lépnie kell az ügyben. Mint például azzal, hogy Fishert bíborossá teszi, és aztán majd kiderül, hogy Henrik az egyház egyik hercegét is úgy meri-e kezelni, mint egy közönséges bűnözőt. Szóval Olasz menni megint Anglia. Ezalatt Henrik épp a lányát jött látogatni, megható jelenet, főleg az, ahogy a másik gyermekét emberszámba se veszi. George érkezik, és közli Elanorral, hogy megtalálták a királynői ékszereket a szobájában, szóval jobban teszi, hogy eltakarodik még a király közeléből is.

Anna közben szépen gömbölyödik, de aggódik, hogy Henrik talál magának újabb szeretőt, ezért apja segítségét kéri, aki meg is mondja a frankót: ha nincs más megoldás, akkor azt kell elkerülni, hogy rossz, manipulatív ágyast válasszon, szóval te jelöld ki a szerencsést. Cromwell érkezik a Towerbe, mégpedig Fisher püspököt látogatni, aki nem tette le az esküt, így most egy cella kényelmét élvezi. Rossz a helyzet, ezek szerint Olasz még nem érkezett meg a bíborosi kinevezéssel. Közben Anna újra működésbe lép, beeteti a királynak az egyik kiszemelt udvarhölgyét, na, most mutasd meg milyen emberből faragtak, Henrik.

Megérkezik a hír Fisher bíborosi kinevezéséről, szóval még időben lépni kell: ha a püspöknek nem lesz feje, mire a bíborosi fejfedő megérkezik, akkor nehezen lesz belőle egyházi herceg. És mi van Morusszal? Ő vajon leteszi az esküt? A válaszra egyelőre várnunk kell, ugyanis Anna érkezett Máriához látogatóba, békülni jött. Hajlandó lenne beszélni Henrikkel és visszahívni az udvarba a lányt, annak csak annyit kell tennie, hogy elismeri Annát királynénak. Mária meg mi jót mondhatna erre? Jól lekurvázza a királynét. Csak úgy, visszakézből. De jó, ha így szereti egymást a család.

Közben Cromwell hívatja magához Morust, hogy megpróbálja meggyőzni Tamást: elfogadni az új helyzetet a lehető legjobb megoldás. Morus pedig finoman kitér a válaszok elől, majd előhúzza az aduját: az egykor Henrik által írt röpiratot, melyben kijelenti a pápaság fennhatóságát, és hogy csak a pápa állhat az egyház élén. Hát akkor vajon mi a válasza a kérdésre? Ház persze hogy nem. Na, most kerültél nagyon szar helyzetbe, Morus. Jöhet is a búcsúzkodás a családtól, szomorú pillanatok, de Tamás nem engedhet az elveiből.

Ezalatt Anna tovább szövi tervét a tökéletes ágyasról, ami bár szörnyen fáj neki, tudja, hogy meg kell történnie. Meg is szervez hát egy találkozót Lady Sheldon és a férje közt, ejj, de rosszul érezheti most magát szegény. Morus pedig megérkezik a Lamberth-palotába, az eskütételre, aminek tudjuk, mi lesz a vége... Egy kis vitázás, egymás győzködése, sértegetése, fenyegetése. Például az, hogy megvádolják: Henrik az ő kényszerítésére írta a Luther ellenes röpiratot. Hoppá, ez azért övön aluli volt. Az utolsó jelenetekben még láthatjuk, hogy Henrik nekiesik az udvarhölgynek, Morus pedig véglegesen nemet mond, ezért kap egy csinos kis cellát a Towerben, hogy ott várja tovább végzete beteljesülését...