El sem hiszem, hogy már itt járunk, 7. döntő, 6 versenyző, újabb elképesztően előnytelen frizura DevilNórinak. Időjárás-jelentéssel kezdünk, tudjuk, az idő szar és beállt a sor az M0-n, eszébe ne jusson senkinek elindulni otthonról, hacsak nem az RTL stúdiójába, máskülönben otthon kell maradni, nézni a tévét és nyomni a szavazatokat -szuggerálja a meteorológiai részleg által megtámogatott Nóri. Ő maga is úgy néz ki, mintha kilométereket gyalogolt volna az esőben, vagy most mászott volna ki egy úszómedencéből, a koponyához ragasztott szopottgombóc frizurára nincs mentség. Hogy miért ez a furcsa időjárásos indítás, arra rögtön választ kapunk, mai tematikának a „természet erőit” jelölte ki a szerkesztőség, vagyis évszakok, időjárási jelenségek, meg minden olyan dal, amikben ebből bármi is elhangzik legalább egyszer, és ezt még komolyan is gondolták. Ja, és duettezni is fognak a versenyzők (egymással), mert már olyan kevesen vannak, hogy a műsoridőbe belefér. Jöjjenek a mentorok, Ildi ma oroszlánsörénnyel sokkol (vagy szélfútta frizurának szánta?), ami jól nem áll neki, viszont elég rosszul igen, és még tovább rontja a helyzetet egy olyan ruhával, amit talán a Rákóczi tér munkásnői is enyhe túlzásnak éreznének, fénylik és fűzött és mellhangsúlyos, szóval fokozottan súlyos darab. Persze jobban szeretné, ha inkább erről beszélnének, meg az új nagylemezéről, ha már egy egész hétig az ő magánéletével adta el magát az összes magyar sajtótermék.

Kezdjük inkább a versenyt, MalekMiki egy hurrikánt harangoz be, ami alatt Tarány Tamást kell érteni, elsöpör ma is mindent és mindenkit, aki az útjába kerül –ígéri a mentor, hát lássuk. Kisfilmben csodával határos módon nem kerül elő a súly-edzés-fogyókúra tematika, kiderül viszont, hogy Tamásnak gondjai vannak a szövegtanulással, de ehhez tökéletes segítséget nyújt a Táblagép, milyen furfangos volt ez a spot, a Telenor köszöni szépen. Produkciója a Summer In The City Joe Cockertől, jól tolja és laza, csak a háttértáncosok stylingja érthetetlen teljes mértékben, kb. 4-en egyforma cuccban és van 3 kakukktojás, ez most mi? Főleg, hogy a színes-new yorkos háttérhez meg Tarány fekete fellépőruhájához sokkal jobban ment volna, ha színes sundressekbe bújtatják őket, de mindegy, az egyik még egy gitárt is előkap ügyesen a blúza alól. Produkció végén az összes táncoslány beájul, nem akarom tudni, miért. Jöhet az értékelés, Ildi véleményére képtelen voltam odafigyelni, annyira elvonta a figyelmemet a sörény. Többiek szerették, Miki meg ügyesen a gitárszólóra tereli a szót, ugye, milyen király volt? Dicsérjétek meg szépen azt is. Na azért.

Most vagyunk a felénél az X-faktor döntősorozatának, hatan maradnak a műsor végére, jövő héttől pedig kétszer lép színpadra mindenki, most már tényleg vérre megy. Ezt ellensúlyozandó a szerkesztőség mára bulis tematikát jelölt ki, „zúzzunk az éjszakában!” alcímmel. Nórit meg strasszos aranyminiruhába öltöztették (meg fogok vakulni, mire véget ér ez az évad), és a tánckarral körülvéve érkezik, lágy csípőkörzéssel, óvatosan lépkedve a furcsa sarkú konyhásnéni-cipőben, és szól a Moves Like Jagger, buli vaaaan! Ezt a képet még kiegészíti a szivárványos-diszkógömbös X-faktor logó a kivetítőkön, nagyon nagy lesz itt a hangulat, ezt belénk verik már így az elején. Öltözködés terén mentorok is alakítanak, Ildi tollas seggű jégtáncosnak öltözött, Geszti ultrarövid nyakkendője meg egy bűncselekmény. Feró egyre irritálóbb a műbalhéival, azt ígéri, most kivégzi mentortársait, amiért az egyik kedvenc (LOL) versenyzőjét hazaküldték, és fenyegetően meglengeti a jegyzeteit, előre összeírta a válogatott sértéseket, amikkel majd terrorizálja őket?

Kezdjük inkább a showt, Miki Kocsis Tibort szólítja elsőként színpadra, akinek a kisfilmjében az e heti közegészségügyi blokk kap helyet. Megtudjuk, hogy Tibor nagyon megfázott a héten, ráment a betegség a hangszálaira, ez nagy szívás, mert ettől a műsor nem állhat le, felmentés nincs, Miki és az énektanár aggodalmas pillantásokat váltanak. Lássuk a produkciót, Tibor egy hadseregnyi táncos gyűrűjében a színpadon, If I Had You szólal meg. Adam Lambert autotune-nal erősen átitatott zenei világa soha nem tartozott azok közé a dolgok közé, amiket el tudok ismerni, de szerencsére Tibor elég jól énekel ahhoz, hogy feledtesse mindezt, és ami nagyon nem mindegy a tematika szempontjából, hogy jó bulit csinál. Mentorok csípték, bár Feró mindenáron magára akarja irányítani a figyelmet azzal, hogy mentortársai múlt héten elhangzott mondatait visszhangozza az ő versenyzőik értékelésénél. Fordítva viccesebb lenne amúgy, mármint ha a másik 3 parodizálná Ferót, éktelenül ordítanának egymás arcába addig a pontig, amíg Nóri rájuk nem üvöltene, hogy „kiüríttetem a termet!”. Azért a Feró-magánszám vége már pozitívabb, „a jövő nagy ígérete vagy!”, ezt már szereti Miki is hallani.

Ötödik hétnél tartunk a 2011-es X-faktor döntők sorában, ötödik kieső és Nóri ötödik hajmeresztő szerelése következik, hát lássuk. Séró tekintetében közelébe nem ér a gyeptégla-szintnek a mai, ez fejlődésnek is elkönyvelhető, a ruha mondjuk ennél sokkal rövidebb nem lehetne, anélkül, hogy 18-as karikát kéne kitenni, a szépségverseny-résztvevő szalag meg kicsit viccesen hat rajta. Ma esti tematikának „díjazott dalokat vagy díjazott előadók dalait” jelöli ki, nagyon cseles, ezek szerint megint lehet simán választani bármit, ami már minimum egyszer listavezető volt Kelet-Mongóliában, a Kecsketenyésztők Megyei Lapja olvasói slágerlistáján. Jó hangulat uralkodik amúgy a stúdióban, rögtön feltűnik, hogy az eddigi legnagyobb Apollo 23 rajongótábor csörtet be jelentőségteljes fejeket vágva, ezeknek vagy senki nem szólt, hogy a fiaik már kiestek, vagy még a poszt-traumatikus stressz tagadás fázisában vannak, akárhogy is, senki nem mer beléjük kötni.

Műsorszerkesztés úgy döntött, essünk túl olyan hamar a Rocktenorokon, amennyire csak lehet, legyen idejük felkészülni a párbajra. A kisfilmjük természetesen a múlt heti nagy traumáról szól, de egyre jobban szokták, úgy néz ki, ők lettek az X-faktor Másája. Színpadképhez kaptak némi humán díszletet is néhány zenészcsaj személyében, zsinórokat mondjuk sehol nem láttam, de hangszerek voltak a kezükben a biztonság kedvéért. Felcsendül az a dallam, amitől tinikorom bulijain mindig összeszorult a lányok gyomra, és igyekeztek feltűnés nélkül szkennelni a terepet, hogy közelít-e már feléjük AZ a fiú, és elviszi-e őket egy lassúzásra (miközben a fiúk persze pánikszerűen betámadták a bárpultot); Guns ’N Roses: Don’t Cry, régi szép idők. Rocktenors most amúgy egyáltalán nem rossz, nem pattognak, hanem énekelnek, és ez mindenképpen felüdülés. Mentoroknak is tetszik, ha jól emlékszem, nem is nagyon volt negatív kritika, Geszti elégedetten vigyorog, utolsó legénysége vette az akadályt.

A negyedik X-faktor döntő témájának Nóri múlt héten a feldolgozásokat jelölte ki, ez ugye sok mindent jelenthet, de nagyon hamar kiderült, hogy a magyar X-faktor számára csak annyit, hogy énekeljünk el olyan dalokat, amiket valaki más már feldolgozott, de pontosan abban a formában, ahogy feldolgozták. Ennek volt egy előnye is azért, hogy az eddigi legkevésbé unalmas dalválasztások születtek az este folyamán, és több volt az élvezhető produkció, de felveti a kérdést, hogy ez új/saját feldolgozásokkal nem menne? A műsor zenei stábja nem tudná ismert dalok Kováts Verás, Tarány Tomis, stb. verzióit összedobni, mi még ebben is csak koppintani tudunk? Hogy ne csak szónokoljak, ilyesmikre gondolnék. Sőt, ehhez, feldolgozás-tematika sem kell, csak szólaljanak már meg egyszer a dalok olyan köntösben, amiket először itt, a magyar X-faktorban hallunk olyan formában, ahogyan előadják a versenyzők, túl nagy kérés?

Ez után a kis önmarcangolás és naivitásfutam után, lássuk, hogyan alakult ez az este. Egy egész ország várta feszült figyelemmel, milyen ámokfutást fog elkövetni Hajas László szegény Ördög Nóri fején a múlt heti negatív csúcs után. Nóri némi öniróniától vezérelten a világ legnagyobb usánkájában érkezik, ami egész aranyosan áll neki, csak az iránytartásnál okoz neki némi gondot, pláne a fémtűsarkú papucsban. Mentorokat színre hívja, majd megszabadul a fejszaunának is alkalmas sapitól, és vicces módon még így néz ki a haja a legjobban, nem belőve, kicsit kócosan, minek kell a koponyájához tapasztani? Első versenyzőnek ma Kováts Verát dobta a gép, akinek a kisfilmjében mutatják, hogy templomba vitte a család, gondolkodjon el egy kicsit a Highway To Hell után. Felbukkan a táblagép is, hogy véletlen se legyen hiányérzetünk, majd Vera megjelenik a színpadon valami elképesztő neonszín-orgia közepén. A Roxette How Do You Do?-ja kapott egy meglehetősen irritáló tüctüc alapot és csináltak belőle egy huszadrangú faludiszkó slágert, nekem egyetlen kérdésem van csak: MIÉRT? Ami vicces, hogy egy óvatlan pillanatban az egyik táncosa egy hatalmas lila megafont nyom a kezébe, amibe Vera elszaval egy versszakot, majd ledobja a színpadról, élőben ez jól látszott, de a felvételen varázsmegafon, egy vágókép alatt tűnik el a semmibe. Ez jópofa volt, és nem is az utolsó célzás a múlt heti show paranormális jelenségeire, legyünk résen.

Harmadik döntő, és rockest az előzetes ígéretek szerint, ez utóbbit fenntartásokkal kezelem a múlt heti „szerelmes dalok” után. DevilNóri mai külseje egyenesen sokkolja a teljes stúdióközönséget, zavart összesúgásokat és „húbazdmeg”-tekinteteket látok amerre csak nézek, ami engem illet, szóhoz sem jutok a megdöbbenéstől. Jó, a nagyanyáink úszósapkáira emlékeztető mintázatú narancsszínű ruhát mondjuk egy retro esten még odaillőnek is érezném (pláne a fülbe aggatott narancssárga hullahoppkarikákkal), de hogy miért pont a rockestre került elő a gardróbból, arra nincs magyarázat. Na de az a haj, hát az kéremszépen minden képzeletet felülmúl. A fodrász célja valószínűleg Grace Jones hommage lehetett, a végeredmény ellenben maximálisan Bart Simpson lett, szegény Nóri leginkább úgy fest benne, mint akinek egy gyeptéglát erősítettek a fejére, és nem hiszem el, hogy nem kapott sikítófrászt, amikor ez a látvány nézett vissza rá a fodrász tükréből. A magam részéről visszasírom a padlizsánszínű kanárit, de ha jobban belegondolok, talán még a tavalyi szartaposó csizmákat is.

Mentorok egységes fekete-fehérben feszítenek, arra viszont hogy nem jött még rá Ildi fodrásza, hogy ez a zsíros hatású, hátratupírozott fazon a lehető legelőnytelenebb hajviselet neki, nem is értem. Hogy a kezdeti sokkból felocsúdjunk, Nóri máris indítja a műsort, Baricz Gergővel kezdünk, aki a múlt héten nagy Drámát élt át, olyan 90%-ban erről szól a kisfilmje, a maradék 10%-ot természetesen a táblagép kapta. Színpadon Gergő csupa tűz és erő, saját bevallása szerint elvérzett barátjáért, Demes Tomiért is énekel, ez mind szép és jó, és át is jön, csak ez a szám vacak. Vikidál dalt hozott amúgy, és most mér végképp nem értem, ki választ neki és milyen alapon, mert mintha tűnne el belőle minden, ami odaszegezte a nézőt a képernyő elé a Wicked Game alatt, és félreértés ne essék, én azt is szeretem, amikor táncol, de nem lenne rossz, ha megint a hangjához passzoló dalokat kapna. Mentoroknak amúgy bejött, Miki kivételével. Nóri még felhívja a figyelmet a lemosható tetkókra, amivel rockosították a mai imidzset, és röhög rajta, pedig ez közel sem annyira nevetséges, mint teszemazt fejen drótkefét hordani.

Ez már a 2. X-faktor döntő, ami érdekes módon úgy alakult, mint egy jobb fajta hullámvasút: rengeteg lejtővel, kanyarral, meredekkel, halálfélelemmel, mélyponttal, emelkedéssel, sikoltozással és sírással, de ne menjünk annyira előre. Kezdjük Nórival, aki ma már értékelhető szerelésben feszít, és színpadra hívja a Négyeket, talpig ultramarinkékben mindannyian, nagy az összhang, annál nagyobb lesz majd a hajtépés, úgy érzem. Mai téma: szerelmes dalok „suttogások és sikolyok” álnéven, de mivel az X-faktorról van szó, a téma valójában „énekelj, amit akarsz, ha szerepel benne legalább egyszer a love szó”-ként sokkal inkább értelmezhető. A műsort Muri Enikő nyitja, Feró azt ígéri, most megmutatják, hogy megvan benne is a ritmus. Ehhez képest Enikő a dal alatt végig arra koncentrál, hogy le ne essen a 10 centis tűsarkakról, amikre a stylist ráerősítette, így képzelhetjük, micsoda koreográfiát mutat be (semmilyet). A dal amúgy az I Will Love Again Lara Fabiantól, minden idők egyik legvérszegényebb diszkóslágere, és hiába énekli nagyon jól Enikő, abszolút semmi tűz nincs a produkcióban. Mentorok is ezt nehezményezik, több erő és átélés kell ide, különben bealszunk, és ahhoz korán van még.

Jönnek az Apollo fiúk, a magyar tinik legújabb kedvencei, akik kisfilmjükön kosárlabdával próbálkoznak, miközben fangirlök kukkolják és lesifotózzák őket . A mai kisfilmek címe egyébként mindnek lehetne akár „A Táblagép és a versenyző”, mert ez a tematika, és a fontossági sorrend is, már csak azért sem írom le a márkát, aki nem szúrta ki, csináltasson szemüveget. Vissza a fiúkra, talpig kékben a Blue All Rise-át tolják, maximálisan fiúbandát faragott belőlük Geszti, csábos kamerábanézés/perc arány egyre magasabb. Azt mondjuk nem értem, miért agymenése Lakatos Márk óta minden stylistnak a félig betűrt férfiing, a kapucnis pulcsira aggatott nyakkendőre meg inkább nem is keresném a szavakat, mert szépeket úgysem találnék. Srácok tetszettek a mentoroknak, lazasági szint a rigaláncét még nem éri el, ez az egyetlen kritika, de jó lesz ez. Tinilányok máris rekedtre visongták magukat, és az is kiderül, hogy "A-POL-LÓ" szó skandálásra tökéletesen alkalmas.

Jelentem, vettem az első komoly akadályt, és a teli tüdőből visító tinitömegen komoly erőfeszítések árán átküzdöttem magam (bár legközelebb a bozótvágó kést sem hagyom ki a túlélő felszerelésből), sőt a dobhártyám is megúszta 8 napon belül gyógyuló sérülésekkel az első élő show-t. Mert már itt tartunk, igen, az X-faktor 2. évada eljutott az élőműsoros, egyenes kieséses szakaszhoz, ha azt hittük, hogy eddig felfoghatatlan mennyiségű könny hullott az előválogatók alatt, jelentem, még semmit sem láttunk. Az illusztris estét megtisztelendő ÖrdögNóri ma padlizsánszínű kanárinak öltözött, amire még mindig keresem a szavakat, és 15 centis tűsarkokon egyensúlyozik (akrobatikus ügyességgel egyébként), mert a mélynövésű Balázst idén nem tartalmazza a műsorvezetőnő kelléktára. A szopottgombóc frizurát mondjuk a fodrász átgondolhatta volna még egyszer, de hogy Nórinak sem szólt még senki, hogy ez a hajvágás élete legrosszabb döntése volt, azt egyszerűen nem értem. Visításorkán és a világ leggagyibb tűzijátéka kíséretében érkeznek a Mentorok is, utóbbi kiagyalójának egyébként spanyol inkvizíciós módszerekkel hoznám tudtára a véleményemet, mert vagy háromnegyed óráig a füstöt nyeltük ezután, a tévéfelvételen meg a világon semmi nem látszott belőle.

De nem is ez az érdekes, hanem a kiscsillagok, pardon sztárjelöltek, akik még 12-en vannak, de 3 óra múlva már csak 11-en, és szerencsére minimális szarozás után már érkezik is az első. Aki Lil.C, és határozottan jó választásnak bizonyul első produkciónak, mert nincs a srácnak az égvilágon semmi lámpaláza. Ezt őszintén becsülöm benne, egy kisfilmben még megnézzük, ahogy Jacko mozdulatait gyakorolja totyogós korában, ez priceless egyébként, utána meg kisujjból kirázza az Usher számot, amit választott. Ez a terep neki való, ha okosak a szerkesztők/mentorok, nem is fognak ráerőltetni más műfajt, meg minek, bízzuk inkább a közönségre, mikor unják meg.

Elérkeztük az élő show-k előtti utolsó megpróbáltatáshoz, ez az ún. Mentorok háza, ahol 2 adás során dől el, ki lesz az a 12, akiket a mentorok a küszöbről fordítanak vissza, és ki az a 12, akiket visznek a döntőbe. Ne számítsunk arra, hogy ezt a kincset érő információt könnyen tudjuk majd meg. Minden képzeletet felülmúlóan hosszú és gyötrelmes 2 adás követezik most, rengeteg könnyel és verejtékkel, már az előzetesben rengeteg aggódó, tépelődő, bőgő arcot mutatnak. Most már 4 csapatra osztva látjuk őket remegő térdekkel vonulni a mentorházak felé, amiket persze nem kőbányai 2 szobás paneleknek kell elképzelni, hanem a reklámért nyilván szép összegeket csengető kastélyszállók és luxushotelek lesznek most átmeneti kínzókamrák 2 napra.

Nórit feltették a Gellérthegyre green screen elé, hogy Budapest fölött harsoghassa a „4 mentor, 4 helyszín, 12 döntős!”- mondatot, ami tökéletes velős összefoglalás, a nagy kérdés itt a műsor elején még persze az, hogy ki melyik csapatot kapja. Lányokat egészen a Balatonig vitték, hogy barnuljanak is egy kicsit, majd egy hajó orrán, DiCapriót gyengén imitálva érkezik mesterük, Nagy Feró, „a világ királya vagyoook!”, beszarás. 25 éven felettiekhez egy budapesti szálloda tetőteraszán érkezik MalekMiki, majd tisztes 50 méteres távolságból üdvözli őket. Fiúkat a röjtökmuzsaji kastélyszállóhoz fuvarozzák, ahol Ildi keresztanyjuk várja őket tárt karokkal, aki ezen meglepődött, az még mindig nem érti, miről szól ez a műsor. Gesztire maradtak a csapatok, egy budai villában fogja trenírozni őket, aminek a medencéjét az elképzelhető összes lehetséges beállításból megcsodálhatjuk majd a műsor folyamán. Mentorok persze segítőket is kapnak maguk mellé, próbáljunk meg nem röhögni a kis magyar rögvalóságon, mert amíg az angolban Gary Barlow segédje Robbie Williams, az amerikaiban Simon Cowell Mariah Carey-t veszi maga mellé, lássuk, mi kiket kapunk. Feró tavalyi patronáltját, Wolf Katit hozza, Miki Tóth Gabit (aki egyszerűen nem tud nem vonaglani az érkezés alatt sem), Geszti ElsőEmelet Kikit, Ildi pedig férfjurát, eddás Kicska Lászlót hozta.

Édes Istenem, mire vállalkoztam, amikor azt ígértem, hogy egy hogyvoltban tudom le a két tábor epizódot…ilyen maratoni megpróbáltatásra nem számítottam. Nettó 3 és fél óra adásidőben táncolt a műsor a néző idegein, nálam elérte, hogy őszintén sajnáljak minden versenyzőt, mert a lehető legtöbb műbalhéval, mesterségesen gerjesztett drámával és pszichés kínzások széles eszköztárát felvonultatva választották ki végül azt a 24 versenyzőt, aki innen tovább megy. Alapállás, hogy most vannak 150-en, elvileg jobbféle énekesek, bár ne feledjük, hogy lesz ebben az adagban hamisan vinnyogó, túlmozgásos zongoratanárnő és vonagló akrobata is. Három szép fehér, giganagy X-ekkel dekorált busz viszi körbe a versenyzőket egész Budapesten, hogy sok jó vágóképet lehessen készíteni. Megérkeznek a Táborba, kiszállnak a buszokból, és itt látszik, hogy ez a létszám még mindig egy hadseregnek tűnik, amikor együtt mutatják őket, ráadásul vagy 2 Fila oldaltáskát is kiszúrtam a totálképeken.

Menetrend a következő: még mielőtt behúznák a gurulós bőröndöket a szobákba, ahol 5 napot fognak eltölteni, megkapják a csoportbeosztásukat, mert most 3-4 fős csoportokba rendezik őket, és ebben a felállásban kell majd előadni egy dalt abból a 6-ból, amiket megadnak nekik. Megkapják ezt első nap délután, és másnap reggeltől lehet menni a produkciókkal a mentorok elé, nem tökölnek. Ez ugye fokozottan nehéz szitu, az énekesek nagy része életében először látja azt a két arcot, akikkel beosztották, ráadásul a hármasban énekléshez sincs feltétlen hozzászokva az ember, hacsak nem volt fiúbanda tagja a kilencvenes években.

Nem ez volt a legszínesebb adag az idei válogatók során, de ez már az utolsó volt, ami azt jelenti, hogy most megtalálják a még hiányzó embereket abba a 150-be, akik mennek az ún. Táborba, vagyis a többnapos kiidegelésre, ami után már csak 24-en maradnak. Most vettem csak észre (vagy csak nem hangzott el eddig?), hogy új szlogent kapott a műsor: X-faktor – a zene jövője! Ambiciózus, annyi szent, és ha 1-2 idei jelentkezőre gondolok, konkrétan ijesztő is. Zsűrit nagyüzemben vakolják a jelentkezők színrelépése előtt, lássuk a mai első áldozatot. Egy túlpörgött zongoratanárnő érkezik, aki bizonyos arckifejezéseinél Király L. Norbi női verziójának simán elmenne. Körbeugrálja DevilNórit, majd visítva beront a színpadra és körbe is futja vagy háromszor bemelegítésképpen, azt hiszem, mentoroknak ezen a ponton lenne érdemes magukhoz venni némi szíverősítőt.

Versenyzőnk minden melegbár és travishow univerzális himnuszát nyomja, a Can’t Take My Eyes Off You-t, (NEM I Love You Baby a dal címe, ezt jegyezze már meg végre mindenki) hangja csak az első versszakban van valami minimális, de nem is ez maradandó igazán, hanem amit művel közben. Szexisnek szánt, de leginkább rémisztő pillantásokkal szemez minden útjába kerülő kamerával, pofákat vág, vonaglik, pörög-forog, némi bőrt is villant a biztonság kedvéért, a közönség meg bulizik, sőt Nóri is a backstage-ben. Eszméletlen itt a hangulat - akarják mindezzel kommunikálni a szerkesztők, bennem meg az tudatosul, hogy minél tovább hallgatom ezt a nőt, annál hamisabb. A produkció végére MalekMiki szemei az emberi anatómiát meghazudtoló méretűre guvadnak, Ildi feltartóztathatatlan röhögőgörcsöt kap, elhangzik a „te vagy az X-faktor kiszeltündéje” mondat is a miheztartás végett, és az egész groteszk blokknak a vége továbbjutás (csak Miki mondott nemet), én kérek elnézést.