Édes Istenem, mire vállalkoztam, amikor azt ígértem, hogy egy hogyvoltban tudom le a két tábor epizódot…ilyen maratoni megpróbáltatásra nem számítottam. Nettó 3 és fél óra adásidőben táncolt a műsor a néző idegein, nálam elérte, hogy őszintén sajnáljak minden versenyzőt, mert a lehető legtöbb műbalhéval, mesterségesen gerjesztett drámával és pszichés kínzások széles eszköztárát felvonultatva választották ki végül azt a 24 versenyzőt, aki innen tovább megy. Alapállás, hogy most vannak 150-en, elvileg jobbféle énekesek, bár ne feledjük, hogy lesz ebben az adagban hamisan vinnyogó, túlmozgásos zongoratanárnő és vonagló akrobata is. Három szép fehér, giganagy X-ekkel dekorált busz viszi körbe a versenyzőket egész Budapesten, hogy sok jó vágóképet lehessen készíteni. Megérkeznek a Táborba, kiszállnak a buszokból, és itt látszik, hogy ez a létszám még mindig egy hadseregnek tűnik, amikor együtt mutatják őket, ráadásul vagy 2 Fila oldaltáskát is kiszúrtam a totálképeken.

Menetrend a következő: még mielőtt behúznák a gurulós bőröndöket a szobákba, ahol 5 napot fognak eltölteni, megkapják a csoportbeosztásukat, mert most 3-4 fős csoportokba rendezik őket, és ebben a felállásban kell majd előadni egy dalt abból a 6-ból, amiket megadnak nekik. Megkapják ezt első nap délután, és másnap reggeltől lehet menni a produkciókkal a mentorok elé, nem tökölnek. Ez ugye fokozottan nehéz szitu, az énekesek nagy része életében először látja azt a két arcot, akikkel beosztották, ráadásul a hármasban énekléshez sincs feltétlen hozzászokva az ember, hacsak nem volt fiúbanda tagja a kilencvenes években.

Énekesek elvonulnak, olyan jeleneteket vágnak egymás után, amiből az jön le, hogy egyetértés sehol nincs véletlen sem. Pedig össze kell fogni, mert a dalnak egy közös produkcióvá kell összeállnia -bár mindenki teljesítményét egyénileg értékeli majd a zsűri, vagyis ha 2 lúzerrel osztottak be, te még továbbjuthatsz- és ez után a kör után már csak százan maradnak. Közben a mentorok is megérkeztek, rémesen idegesítő módon sztároltatják magukat, számomra felfoghatatlan módon rajongók (fizetett statiszták) várják őket a bejáratnál, majd keménykednek egyet a versenyzők előtt hangulatteremtés végett, és olyan hangzatos mondatok szállingóznak, mint „itt van ebben a teremben az X-faktor idei nyertese!”. Wow.

Első trió lényeges tagja (még jó, hogy a kicsit sem manipulatív műsorszerkesztés ezt minden esetben egyértelművé teszi nekünk) Barna Gerő, a félszeg, sokat csúfolt srác, aki Mad World-öt énekelt az első válogatón, de úgy, hogy szem nem maradt szárazon. Most két csajjal, egy oszloplábú könyvtárosnővel, meg a magyar Penelope Cruzzal a One-t (U2, of course) nyomja, és egy ponton elfelejti a szöveget, majd a dalt is, csajok csak rontanak a helyzeten, atomjaira esik szét a produkció, DRÁMA van már az első etapban! Mentorok az elképzelhető legotrombább módon juttatják tovább mindhármukat, „ez úgy volt szar, ahogy volt, de azért maradhattok” kb. ez a lényege, mindezt kivégzőosztag-fejekkel kísérve, szép nap lesz ez. Az ítélet itt amúgy hirtelen halál módszerrel történik, produkció után mentorok kicsit összesúgnak, majd azonnal döntenek.

Ezek után megagáz produkciókat mutogatnak csokorban, zsűritagok műhisztiznek, ezeket miért juttattuk tovább? Megmondom én miért, ezért a pár fájdalmas percért a műsorban, azért. Hullanak, mint a legyek, még nénik is voltak köztük, hoppá. Sok hamis hang, bőgés minden mennyiségben, és ami még feltűnő, hogy ezen a ponton mennyire nincsenek megstylingolva a versenyzők, van itt szilikonpánt, árvíznadrág, atlétatrikó, sőt még szandálzokni is.

Lépjünk tovább, az utolsó válogatón megismert két haversrácot, Baricz Gergőt és Bagossy Norbit összerakják, meg kapnak egy harmadik kereket a látszat kedvéért, és U2 Vertigót énekelnek, de olyan szétesve, hogy fájdalom a fülnek. Mi van itt? Léhaság, bénázás, „beleszarok mindenbe” sztár-attitűd? Még mit nem! Geszti keménykedik, nem részeg kamaszokat akarok hallani, akik eszetlenül üvöltöznek egy házibulin, hanem előadóművészeket, az isteneteket! Szégyelljétek magatokat össze-vissza, azért persze csont nélkül továbbjuttok – kb. ez a koreográfia megint, és kezd rohadtul idegesíteni ez az eljárás, pedig biztos vagyok benne, hogy nem most játszották el utoljára.

Első válogatón megismert Hajdú ikrek mellé kerítettek még egy ikerpárt valahonnan, akik arcra ugyan nem hasonlítanak egymásra, de kicsire ne adjunk már. A négy csaj Gaga Born This Way-ével próbálkozik, de valami fájdalmasan erőtlenül, Geszti malomkörzéssel kalimpál, mozduljatok már meg csajok, mintha élnétek, de nem hat semmi. Geszti nem bírja tovább, két versszak után leállítja a szenvedést, mondanom sem kell, hogy DRÁMA van. Geszti felveszi a jól begyakorolt szigorú tanárbácsi figurát, tanítványban még ekkorát nem csalódtam, ezt a dalt élettel kéne megtölteni, ti meg csak álltatok, mint fasz a lakodalomban, kb. ezek voltak a beszéd sarkalatos pontjai. Most menjetek, és gondoljátok át az életeteket, meg persze készüljetek fel a következő produkcióra, mert természetesen továbbjutottak ám, elegem van már ebből, ennyire ne nézzék hülyének a nézőt.

Itt jegyzem meg, hogy egy hallgatható produkció nem volt még ebben a műsorban, és mivel ők már a JÓ énekesek, ez egy kicsit kellemetlen. Most két tavalyi X-faktoros recyclingolt versenyző jön, Németh Katica és Mazsi egy produkcióban, a harmadik énekest gyorsan eltávolítják mellőlük, ne zavarja már meg a forgatókönyvet, miszerint a mentoroknak most nagyon le kell ezt a két lányt szidni. Mert persze nekik sem megy most, szétesik a refrén, meg tudom is én, mit olvasnak még a fejükre az ítészek, MalekMikitől konkrétan a „kalap szar” kifejezés hangzik el. Lányok még egyszer nekifutnak, de mentorok megint lelövik őket, ami nem megy, ne erőltessük, beszéljünk inkább arról, hogy mehettek tovább ti is a következő körre, az eszem megáll.

Most 3 srác jön, akik már esztétikai szempontból is ügyesen vannak összeválogatva, a mosolygós vörös, a cingár belőtthajú popsztár-fazon, meg a kicsit Bradley Cooper-jellegű, totálisan fiúbanda-összhatás a színpadon. Ők is a One-t választották, de a műsorban eddig egyedüliként szólnak valahogy, zsűri végre fellélegezhet. Nem csak a hangzás, a látvány is tetszett nekik, forognak már a fogaskerekek.

Néhány ismerős jön, akikből csak pár másodpercet látunk, náluk nem volt kérdéses a továbbjutás. Itt van a magyar Katie Holmes, a Srác Aki Beyoncét Énekelt, az akcentusos cserhátis lány, meg csillagszületikes Kocsis Tibor két díszbulával az oldalán. Csajokból egy hangot nem hallunk, Tibiből is csak pár másodpercet, ami kár, mert határozottan fülbarát volt a produkciója. Hasonlóan röviden mutatják a Legfiatalabb Versenyző Kováts Verát, meg Muri Enikőt (a lányt, aki a tavalyi kiesés után azt mondta, hogy soha többé nem énekel), ők mind egyértelmű továbbjutók, ezen senki nem lepődik meg. Jön még Lil C, az első válogatóban feltűnt táncos gyerek, koreográfiája most is látványos, a továbbjutás örömére még egy extra piruettet is bemutat.

Na most vannak százan, ez még mindig helytelenül sok, úgyhogy a mentorok elvonulnak, hogy megfelezzék őket, előveszik a fényképeket, és elkezdik pakolgatni őket. (hova lett a tavalyi csillivilli digitális tábla?) Akire nem emlékeznek, kapásból kiesik, ezzel nem tudok vitatkozni, és már a 4 csoport szerint válogatnak, amik innentől kulcsfontosságúak lesznek ugye. Megvan az 50, de az eredményt persze nem lehet egyszerűen közölni, négy 25 fős csoportba rendezik őket a szerkesztők, kettő kiesik, kettő továbbmegy, ezen a ponton van az, hogy „az nekem jó vagy rossz, hogy vele egy csoportba soroltak?”. Várakozásoknak megfelelően az ismerős arcok mind a továbbjutó csoportokban vannak, kivéve azt a három srácot, akikről csak jót mondott ma a zsűri, szóval most jön a Fordulat.

Persze ez a műsor éppúgy, mint bármelyik másik tévéműsor forgatókönyvvel rendelkezik, vannak fő- és mellékszálai, feszült és boldog pillanatai, fordulatai, OMG és WTF-jai. Mindezzel tisztában vagyok, de még így is extra nagy genyaságnak érzem azt, ami most jön. Három fiút (Tibor, Tamás és René, ők néztek ki jól és szóltak jól együtt) szó szerint az ajtóból szólítanak vissza, még mielőtt feltennék a kis gurulós bőröndjeiket a villamosra, gyertek csak be a mentorokkal csevegni egyet. Csak vicceltünk ám, hogy a kieső csoportba raktunk titeket, a valódi terv veletek az, hogy alkossatok egy fiúbandát, mert együtt erősek vagytok, és felfoghatatlan mennyiségű tinilány fogja visítani a neveteket a koncertjeiteken, ha ügyesek lesztek, na, hogy hangzik? Hát jobban, mint a kiesés, gondolják a srácok, úgyhogy belemennek, természetesen nem maradhatott el a „kreálunk egy csapatot” fordulat idén sem.

Innen indul a második rész, most vannak ötvenen, ebből lesz a műsor végére az a 24 (kategóriánként 6-6), akik a mentorházba továbbmennek. Most már egyéni produkciót kell hozni és szabadon választott dalt, ami a frissen verbuvált fiúbandának azért egy picit nehezebb lesz, mint a többieknek, úgy érzem. Most már közönség is lesz, rengeteg csápolást és állótapsot vizionálok, értékelés viszont nem lesz, mentorok majd egymás között beszélik meg a produkciókat. Kezdésnek jön is a zsűrikedvenc Kováts Vera az ő 16 évével, és nagy hangjával, jól szól a kiscsaj, én valahogy még mindig unom. Mentorok versenyt áradoznak róla, ezt persze ő már nem hallja, mert kiterelik Nórihoz, értem már, ez a zsűriműsor most nekünk, nézőknek szól, jaj nekünk.

Jön a kis éneklő hobbit meg a swinges Spiderman, ők jók most is, akárcsak az első körben, bár ezúttal nem hallgathatjuk őket hosszan. Itt most nem bénázik senki, Lil C jól táncol, Katie Holmes jól énekel, hol lesz itt dráma? Kérdésemre válaszolva érkezik a butikos Fehér Zoltán, aki nagyon nagy One Night Only-t énekelt a válogatón. Most Máté Pétert hozott, és jaj ne, átmegy mulatósba, egy lépés jobbra-egy balra hopp, hopp, kezeket a magasba, mindenki bulizik, mindenki énekel! Kár érte, mert ezzel a zsűri automatikusan leírja, hangja zseniális, de az ízlést nem lehet tanítani, ebben igazuk van mondjuk, pedig lett volna a pasiban lehetőség.

Az X-faktor biztonsági őre, Tarány Tamás nagy hangulatot csinál a Maroon 5 dallal, én is jót buliztam rá, sőt, még ő maga is táncol a színpadon, aminek a vége az, hogy elfogy a levegő, de nem baj, ez nem von le a produkcióból semmit, mentorok is kajálták. Hajdú ikrek remegve állnak meg Geszti előtt, de sikerül javítaniuk egy Alicia Keys dallal, jobban is illik ez hozzájuk. Verbuvált fiúbandánk Stand By Me-t dobott össze egy fél nap alatt, és jól is adják elő, ügyesek ezek a srácok, még a végén beválik ez a csapattoborzás? Kicsit nyersek még, de hát még csak most gyújtottak alájuk, össze kell főnie az alapanyagoknak. Közönség női szekciója mindenesetre teli torokból visít, azt hiszem, ez jó előjel.

Rocktenorék is itt vannak még, egyikük még mindig nagyon Enrique Iglesias-jellegű. Most egy Smooth Criminal feldolgozást hoznak, és úgy adják elő, mintha már legalábbis teltházas koncertteremben játszanának, ami nem is baj, árad belőlük a lelkesedés, így kell ezt. Van moonwalk is, meg pózolás, fő a jókedv. A Zsiráf és az Antilop lányduó You Shook Me All Night Longot ad elő, ami az a helyzet, hogy úgy jó, ahogy van. Zsűri ezúttal teljes egyetértésben, imádták őket, majd jön Muri Enikő Adele Someone Like You-val, vagyis a dallal, ami mellett nem lehet mostanában elmenni. Ez egy olyan produkció, amiben nem lehet kivetnivalót találni, minden hang a helyén, csak éppen az égvilágon semmit nem adott hozzá saját magából. Mindegy, mentoroknak ennyi is elég, hogy a nap legjobb produkciójának nevezzék, Enikő meg már sír a backstage-ben, hiányoltam is, hogy ebben az adásban még senki nem bőgte el magát.

A Stílusos Napszemüveges Drakula, Oltyán Attila jön, aki igen, még mindig itt van, most Rebel Yellt énekel, és még mindig zabolátlanul teátrális, de kb. a dal felénél szembesülök a ténnyel, hogy ennek a srácnak van hangja. Ildi is hasonló véleményen van, az a helyzet, hogy eddig az indokolatlan mennyiségű komolyan vehetetlen cirkusz, amivel a srác körülvette a produkcióját, teljesen elvonta a figyelmet, pedig tud énekelni, mik ki nem derülnek. Ha a dal végéről kihagyta volna a tetszhalott-magánszámot, az mondjuk sokat használt volna a produkciónak, na nem baj. Geszti szerint ez a pasi egy vágás nélküli videoklip.

Mazsit és Katicát megint sikerült összeszerkeszteni, gyanítom, hogy ugyanaz lesz a sorsa ennek a két lánynak. Eszméletlen kritikus velük továbbra is a zsűri, nagyon nem akarják az igazságot, sírni fognak a lányok a backstage-ben a ma fülbevaló gyanánt függönyrojtot viselő Nóri vállán. Jön Kocsis Tibor, Man in The Mirror feldolgozást énekel, és bebizonyítja, hogy lehet, és kell is ikonikus dalokat bevállalni tehetségkutatókban, ha ésszel nyúlnak hozzá. Erről lenne szó kéremszépen, a srác akkorát énekel, hogy felrobban a stúdió, állótaps jön, naná, mennyivel hatásosabb lenne, ha tényleg csak akkor jönne ez, amikor indokolt – pl. most. És ezen a ponton megjelenhetett a súgógépen az „Ildi feltűnően élvezi, szóljál be Feró, de nagyon!” szöveg, mert Feró elkezd kapitális baromságokat ontani magából. Most jön a remek műsor-alapanyagnak bizonyuló zsűri bitchfight, a „2 rocker” (by Geszti) egymás haját tépi, kicsit Maunika show feeling keletkezik, lényeg az, hogy Ildi felmond, ha valaki még egy rossz szót szól Kocsis Tiborra, Feró meg kezeltesse magát elmebajjal. Geszti és Miki halkan bátorkodik megjegyezni, hogy ez kurvajó produkció volt, de az óbégatástól ezt nehezen lehet hallani.

A Furcsa Lány, Beuka jön most, még mindig embertelen nagy feszülettel a nyakában, de most neki való dalt énekel legalább (Lenny Kravitz: Are You Gonna Go My Way), csak azt nem értem, miért kell mezítláb lenni a színpadon. Őt Bagossy Norbi követi, valami rémséges magyar popszeméttel, milyen lenne ez a srác, ha jó dalokat énekelne? Zsűrin látszik, hogy nagyon szeretnék, hogy jó legyen, mert jól néz ki, annyi újságot és lemezborítót lehetne eladni a fejével, de sajnos nem túl átütő a produkció. Utána jön országos cimborája, Gergő a tőle megszokott világfájdalmas előadásmóddal, de valahogy működik a dolog, ő jó énekes, ez a helyzet.

Utolsó színre lépőként Barna Gergő jön, akinek javítani kell, és I Dreamed A Dream-et hozott A nyomorultakból, ami köztudottan női dal, ez érdekes lesz. Tud ez a srác ríkatni, ha kell, de ennél már volt jobb is, és azért tegyük hozzá, hogy ehhez a dalhoz kötődik minden tehetségkutatók legemlékezetesebb momentuma. Gergő átélte nagyon, zokog a dal végére, majd kirohan, és a backstage-ben is folytatja nagyon sokáig. Én elhiszem, hogy van, aki nagyon érzelmes, de a szerkesztőknek üzenem, hogy vágni szabad, mert ez így túl sok, és nem biztos, hogy használ a nézői szimpátiának – mondom ezt úgy, hogy én kedvelem a srácot.

Nóta mára ennyi volt, mentorok utolsó elvonulása következik, osztanak-szoroznak, képeket pakolgatnak, helyenként egymás torkának esnek, versenyzőket közben szanaszét vágja az ideg. Megvan a 24, ennek a fele fog bejutni az élő műsorba. Ezt az eredményt úgy közlik ezek a gyakorlott inkvizítorok, hogy hármas csoportokba rendezik a versenyzőket, majd fapofával szidják őket vagy öt percig, és a végén bejelentik, hogy a háromból kik jutottak tovább. Vannak olyan arcok, akiket most látok először, az ismerősök persze többnyire bejutnak, ezen a ponton esik ki Fehér Zoli, Jófejű Bagossy Norbi, Katica és Mazsi is. A jelenleg még versenyben levő 24 előadóért illetve produkcióért ide tessék klikkelni , őket fogják megfelezni jövő héten a Mentorok Házában. Még nem tudni, melyik csapat melyik mentort kapja, csak azt, hogy már kihúzták a borítékokat, amiben benne van a kincset érő infó, és sejtelmesen mosolyognak. Nesze nekünk, még cliffhangert is kaptunk.

Képeket földespetitól és Sigismundustól kaptam, valamint az X-faktor hivatalos oldaláról szemezgettem.

Kíváncsi vagy Sixx exkluzív videóira, ajánlóira, kritikáira? Csatlakozz a UPC Magyarország Facebook-oldalához!