Miközben Hunor és Ági az előző estét elemzi, Gaben egy párhuzamos dimenzióba csúszik át, amelyben valamilyen durva, Black Mirror-os büntetés részeként teljesen egyedül maradt a villában, ezért nincs kit megkérdeznie, merre vannak az evőeszközök. Esélyes, hogy az epizód végén embertelen szenvedések közepette hal majd éhen, miközben örökre elménkbe égnek utolsó szavai: „ezt nem hiszem el, geci”. De addig is nézzük Ágiékat, akik heroikusan őrizték absztinenciájukat a buliban, de aztán a galád szerkesztők csak belekevertek valamit a narancslevükbe. Ettől Hunor átment csajozógépbe, méghozzá a legrosszabbik fajtába, amelyik azt mondja, amit a lányok hallani akarnak, például „nem is vagy kövér”, „rögtön észrevettem, hogy az új sampontól fényesebb a hajad”, „nem baj, ha repülővel megyünk haza, a BMW szervizben van?”, satöbbi. Gaben ezalatt már éles késsel eszi a konzervet, nem is merik sokáig mutatni.

Előre szólok, hogy nem a tegnapi adás volt minden idők legizgalmasabbika. Konkrétan úgy éreztem magam a nézése közben, mintha egy hétről hétre épülő igen fasza sorozatnak egy kivattázott, filler epizódját néztem volna, mint mondjuk a The Walking Deadnél a Glenn fejének szétverése után következő 15 részt. És közben értem, hogy több mint két hónap után négy emberrel már nem nagyon lehet mit kezdeni ugyanabban a díszletben, így nem is anyázni jöttem, csak szólok, hogy az adás 3/4 a semmi ismétléséről, a tegnapi kiválasztás előtti 12 óráról, meg az utána lévő2-ről szólt. Majd jött egy feladat. Így tessék készülni. Zárójel bezár.

Az utolsó hét a villában pont olyan, mint az utolsó hét a suliban. Már minden dolgozat ki lett javítva, aki kétesre állt, az már kikönyörögte, hogy felelhessen a jobb jegyért, matekon, hittanon (katolikus suliba jártam, az Isten szerelmére), magyaron már csak a Mátrix-trilógiát nézzük, egyedül a töri óra az, ami meg van tartva a feszes tanterv miatt, hogy legalább ne legyünk annyira lemaradva, és negyedik osztályban még tudjunk két kósza adatot mondani a totál homály 20. század közepétől napjainkig tartó korról, azon túl, hogy '56 október 23. Itt is az eseménytelenség váltja a masszív nihilt. Adri és Zsuzsu megbeszélik a cigiskanapén, hogy miként is voltak a dolgok. Nem úgy voltak azok, hanem máshogy, mosdatja magát Adri, mintha bármit is számítana, hogy mit kavart kinek a háta mögött most már, mivel a kiesett, mint Quasimodo a Notre-Dame-i limbóversenyből. ennél egy hangyafasznyival érdekesebb.

Van egy jó és egy rossz hírem. A jó az, hogy ma Anikót kapjuk porondmesternek, a rossz meg az, hogy az az idétlen barna csizma van a lábán, amivel már vagy ötször-hatszor próbálkozott a stylist ebben az évadban, de még mindig nem találta meg azt az outfitet, amihez illik. Elárulom, hogy most sem sikerült. Nézzünk is be gyorsan az ápoltakhoz, akik éppen a Bëlga Szerelmes vagyok című műremekének dallamaira ébredeznek darabos mozdulatokkal. Ezek után Adrit és Rolit látjuk a nappali egyik kanapéján fetrengeni, amint a korszakos VV9 szappanopera legújabb epizódjának a forgatókönyvét írják. Roli azonnal leszögezi, hogy a következő részben Zsu a fél szemére megvakul, mert azt a szappanoperát nem lehet komolyan venni, amiben nem vakul meg valaki indokolatlanul, legalább egy kicsit. Zsuzsu ezt fél füllel hallgatja, az agya lassan bootol, majd amikor feláll a rendszer, akkor regisztrálja, hogy ő most haragszik Adrira valamiért, úgyhogy ki is trappol a szobából az ő kis bájos, birodalmi lépegetős mozdulataival. 

Eljött hát az a rész, amelytől az RTL várakozásai szerint a játékosokkal együtt kellene könnyeinkbe fulladnunk, miközben azt hajtogatjuk: „igen, az ilyen pillanatokért volt érdemes eddig szörnyülködve unatkozni, majd a romkocsma homályában sálunkat igazgatva letagadni, hogy nézzük”. Mivel én már Roli macskájánál túlestem az érzelmi csúcsponton,  most egykedvűen várom, hogy a villalakók megkapják az ilyenkor kötelező családi videóüziket, amelyekből ismét kiderül, hogy a nyilvánosság előtt azért senkivel nem fogják közölni, hogy inkább már ne is menjen haza. Mert tök ügyesek, szépek és jók, (kereszt)anyu kis tündérbogyókái. Ez azonban még nem minden. A csapatnak választania kell egy valakit, aki élőben láthatja a szerettét.

Meg is kezdődik a tanakodás, Roli elengedi a témát, mert úgyis párbajozik, Hunor sem ragaszkodik hozzá, Adri (aki szintén párbajozik, de most még nem tudja) pedig majd valahogy kibírja még ezt a kis időt. Marad tehát Zsuzsu és Greg. A „kiesettek” mindhárman Greget javasolják, mert bizalmatlan a kedvese iránt, és hadd tisztázzák párkapcsolati problémáikat egy pár perces nyugiszoba-terápián. Zsuzsu is kijelenti, hogy „odaadooom”, mire Greg, aki nyilvánvalóan szintén magára szavazna, még nyavalyog egy cseppet, hogy szánalomból ne már. Aztán elfogadja és villamesterként ki is hirdeti az eredményt. Zsu bánatosan elvonul, de valójában nem is csalódott, csupán elérzékenyült a csodás lehetőségtől, egyértelmű, hogy Gregnek jár az ő Renátója. Ezt "barátjával" is közli a fürdőben, miközben szavait támadó jellegű ölelésekkel nyomatékosítja.

Meleg sellő nem volt ilyen izgatott, amióta Matthew McConaughey a Vihar előtt forgatásán belepottyant a vízbe.

A párbaj előtti napi wellness programon Reni megmeditálja a Szív Hídjai Felekezet tagjait. Adri úgy elengedi magát, hogy egyből bekönnyezik. Greg is lemegy alfába, de úgy, hogy épp csak a záróizmai nem mentek át totális nirvánába. Zsu, mert ő is ott volt a szeánszon, inkább elpoénkodta az egészet. Hát milyen barátnő az ilyen? Ilyen. Sikeresen el lettek engedve a feszültségek, a bánatok, a Marianna árok mélységű nyomorúságos lelki sebek is begyógyultak Reni halkan duruzsoló hangjától, mely játszi könnyedséggel libbent át az ablaktalan, így rendesen soha ki nem szellőztetett szoba áporodott levegő molekuláin. Adri is megvilágosult, sőt, maga lett a fény az alagút végén, mert rájött, hogy el tudta engedni a kinti problémákat. Elég kemény dolgokról lehet szó, hogy így 92 napnyi totális elszigeteltség után tudta elengedni a való életben felhalmozódott feszültségeit, nézeteltéréseit. Eddig marcangolta belülről az agyát, hogy vajon kihúzta-e a vasalót, elzárta-e a gázt, amikor megindult a villa bejárata felé? De lehet, hogy most jött rá, hogy ugyan 3 hónapig nem fizette be a csekkeket, de az fix, hogy itt nem rúgja rá a behajtó a VV9 ajtaját.

Lehet, hogy Puskás Peti fejben már ott járt, hogy kiszámolta, mennyivel többet kereshetne, ha a mai adást órabérben számolnák el neki, merthogy a szopómaraton bruttó két órás az instant kiválasztás miatt. És talán a matek sűrű erdejében elveszve sikerült ezt a zsuzsui értelemben vett bölcseletet mondani a szájával, hogy 

Az előző nap után mindig eljön a másnap. Most se volt ez másként.

Puskás kolléga most valamiért bizonytalanabb a szokásosnál annak kapcsán, hova is kell néznie, beszéde is galuskás cseppet, de a stenk, amivel ő beköszön egy (egészen biztosan direkt) nagyon színes pulcsiban, az változatlan. Mondja is, hogy este lesz nekünk párbaj Zsuval és Renivel (számomra talán az első olyan, amikor tényleg érdekel is, ki megy vissza, mennyire látjuk jól, avagy rosszul azokat a bizonyos erőviszonyokat), meg azt is, hogy van itt még egy utolsó, lelkifröccsös felkészülés a mérhetetlenül kellemetlen perceket ígérő bokszgála kezdetét megelőzően. Nézzük hát!

Peti jelentkezik sajnos újfent sarjadó bajusszal, és máris közli, hogy vége felé közeledik a boxhét, én meg rádöbbenek, hogy milyen régen néztem végig egy VV adást elejétől a végéig, úgy normálisan. És mivel ez a mai sem tartogat abszolút semmi izgalmat, ezért a nekem jutott 5 perc figyelmet a mai HV-ben pofátlanul arra fogom használni, hogy kiszóljak a szerkesztőknek. Úgyis tudjuk, hogy legalább egyvalaki olvas minket közületek (jut eszembe, Anikó, köszönöm a szó szerinti idézést másfél héttel ezelőtt!), szóval: ha már a hogyvoltírók, sőt a hogyvoltblog törzskommentelői sem nézik a műsort, akkor kurva nagy baj van, és nemcsak porszem a gépezetben, hanem koncepciózusan lett elkúrva valami. Igen, szar volt a casting, és soha nem fogjuk megtudni, mit alkotna a csapat ezen a ponton Csokival, Erával, esetleg KrisztiÁnusszal, de egy unalmas társaság mindennapjait is fel lehet dobni tényleg értelmes tematikus hetekkel, szórakoztató feladatokkal, változatos játékokkal. Ilyenből egyet nem láttunk itt egész évad alatt, helyette nézhettük, ahogy kéz nélkül zabálnak különböző kajákat, irdatlan szemétdombot csinálnak a villából mindenféle értelmetlenséggel, ész nélkül pazarolják a zsepit, kenyeret, tojást, műanyaggal szennyezik a környezetet (lufieregetés), kényszeresen dobálják le a textilt minden egyes feladatban, miközben mindent átjár Reni törvénytelen ordibálása.

Hungarocell-táblákat megtámadós akciójelenettel indítunk, amelyben egyszerre fedezhetők fel a Kill Bill, a Linda-sorozat és bármelyik Bud Spencer-film kevésbé jól sikerült jelenetei, majd az egész önfeledt burleszkbe torkollik. Később, a romok tetején Greg azonosul a globális felmelegedés miatt kihalófélben lévő szirénekkel (vigyázat, nem egyenlő sellő!), akik jégtáblákon vergődve kénytelenek – bizonyára áldozataik húsára fanyalodva – túlélni. "Mentsük meg az Antarktiszt", kiáltja, majd már Zsuzsuval ketten imitálják a szirének legjellemzőbb mozgásformáját, a levegőben mellúszást. E mitológiailag pont olyan zavaros, mint amilyen színes performanszra társaik már nem is reagálnak. Hiába, a falu bolondjának életében is mindig eljön az a pillanat, amikor már nem olyan szórakoztató, majd kezd teherré válni, és valaki végül kezdeményezi intézeti elhelyezését. A polgármester egyszer még meglátogatja kampányidőszakban, aztán már ő sem.

Van ez a hülye feladat, hogy párban állva kell nevelniük egy-egy tojást a lakóknak, mintha mindegyikük gyakorló szefós lenne. A feladatnak megfelelően most családi portré készítés van soron. A nettó ki a faszt érdekel szegmensben Adri megmossa a tojás kis kukikáját, Reni és Kebab megállás és agy nélkül tolják tovább a kreténség ekhós szekerét az ökörhuggyozás által kivájt böszmeség sugárútján: szóval itt színészkednek teljes beleéléssel, hogy első pelenkázás során összekenték egymást a szart imitáló pudinggal/nutellával/csokis lófasszal. Roli közben puhítja Adrit, hogy ő amúgy picit szerelmes belé. Menjmárafaszombaroland, dehogy vagy te szerelmes! De az vagyok. Te bajod. Mé' te nem tudnál belém szeretni? Kurvaélet, hogy nem. Picit sem? Tojásfej, értsd meg, hogy nem. Oké, pedig én tudnálak szeretni. És itt, ezen a ponton Adrinak a csajozás akadémiáján 3 danos fekete öves PUA-szenszejeken megedződött jég szíve is egy hangyafasznyit megolvadt. Volna, ha Roli nem böfög egy öblöset. Erről ennyit. Az emu tojásoktól búcsút kell venni. De vikingtemetés helyett csak bedobják a tojglikat a raktárba, hogy majd a villamanók abból csinálhassanak másnaposság elleni rántottát maguknak. Nagy világmegváltó újdonságok nem derültek ki: Adri és Roli jó páros lenne taktikai szempontból a villában, Roland a való életben jó apa lenne, csak egy nő kéne alá/fölé/mellé, kiben táptalajra találhatnak magvai.