Eljött hát az a rész, amelytől az RTL várakozásai szerint a játékosokkal együtt kellene könnyeinkbe fulladnunk, miközben azt hajtogatjuk: „igen, az ilyen pillanatokért volt érdemes eddig szörnyülködve unatkozni, majd a romkocsma homályában sálunkat igazgatva letagadni, hogy nézzük”. Mivel én már Roli macskájánál túlestem az érzelmi csúcsponton,  most egykedvűen várom, hogy a villalakók megkapják az ilyenkor kötelező családi videóüziket, amelyekből ismét kiderül, hogy a nyilvánosság előtt azért senkivel nem fogják közölni, hogy inkább már ne is menjen haza. Mert tök ügyesek, szépek és jók, (kereszt)anyu kis tündérbogyókái. Ez azonban még nem minden. A csapatnak választania kell egy valakit, aki élőben láthatja a szerettét.

Meg is kezdődik a tanakodás, Roli elengedi a témát, mert úgyis párbajozik, Hunor sem ragaszkodik hozzá, Adri (aki szintén párbajozik, de most még nem tudja) pedig majd valahogy kibírja még ezt a kis időt. Marad tehát Zsuzsu és Greg. A „kiesettek” mindhárman Greget javasolják, mert bizalmatlan a kedvese iránt, és hadd tisztázzák párkapcsolati problémáikat egy pár perces nyugiszoba-terápián. Zsuzsu is kijelenti, hogy „odaadooom”, mire Greg, aki nyilvánvalóan szintén magára szavazna, még nyavalyog egy cseppet, hogy szánalomból ne már. Aztán elfogadja és villamesterként ki is hirdeti az eredményt. Zsu bánatosan elvonul, de valójában nem is csalódott, csupán elérzékenyült a csodás lehetőségtől, egyértelmű, hogy Gregnek jár az ő Renátója. Ezt "barátjával" is közli a fürdőben, miközben szavait támadó jellegű ölelésekkel nyomatékosítja.

Meleg sellő nem volt ilyen izgatott, amióta Matthew McConaughey a Vihar előtt forgatásán belepottyant a vízbe.

Renucó érkezését Hunor kommentálja lényegre törően:

„Zöld a lámpa, baszod! Itt van a palid! Áááááá, nebassz! Nebassz! Diiiikk, nézd már mit hozott neki! Menj mááá’!”

Amúgy egy rózsaszín plüssunikornist, mert egy kosárban finomságokat hozott. Greg teátrálisan térdre zuhan, szerelem, nevetés, tündérpor száll a levegőben, ami aztán hirtelen, Renátó szülinapjának témája körül mégis kezd kissé elnehezedni, hogy végül a miskolci szmoghoz váljon hasonlatossá. Mert a kedves bizony elment egy „olyan” szórakozóhelyre, ahová megfogadta, hogy soha többé. Ott pedig jelen volt az is, akinek a nevét nem mondják ki. Akivel egyszer már történt valami, ami igazából semmi. De most még annyi sem, bár Renucó benyomott rendesen, és nem emlékszik. De az a bizonyos semmi kizárt. Különben is csak azért keveredett abba a fertőbe, mert ott tartottak olyan „Beyoncé izét”, amihez minden melegnek joga van a születésnapján. 

Greg nem fogadja el az érvelést, és szépen, lassan pszichósodik a nézése, valami ilyesmit sugallva: "majd otthon megbeszéljük, édesem, csak előbb sétáljunk egyet az Ohio folyónál. Azt hallottam, februárban a legszebb."

Hiába olyan különleges Renátó, hiába szép a körme (is), hiába érezte egy perccel korábban Greg 100%-osnak barátja hűségét, most áll a bál. Mert Sellő Úrfi annyira tisztán játssza (Freud, höhö), vagyis csinálja ezt a kapcsolatot, hogy ezt várja a másik féltől is. A morcizó partnerek a gong hangjára aztán úgy cukisodnak vissza pánikszerűen, mint jobbikos az aktuális karlendítés-kiszivárgás után. „Nem is sírtak”, önti szavakba Roland a szerkesztők újabb kudarcát. Nagy zokogás később sem lesz, elmúlt már a karácsony.

Az üzenetekben semmi meglepő nincs, bár Hunor anyjától többet vártam a legendás beköltözős videó után, amelyben egy „jaj, neee” felkiáltást követően azt tanácsolta kölkének, hogy „de ne legyél tahó, meg bunkó, meg paraszt”. Most visszafogta magát, pedig Hunor aggódott egy kicsit, hogy „normális” lesz-e.  Így az egyetlen érdekesség, ami elhangzott, Adri anyukájának mellékes megjegyzése volt arról, hogy még mindig rendszeresen elmondja lányának a kedvenc meséjét. Cuki. Igazán intenzíven egyedül Zsuzsu pityereg, akinek édesanyja láttán/hallatán DNS-vizsgálattal felérő biztonsággal nyugtázhatjuk, hogy őt tutira nem cserélték el a kórházban. Rolit inkább lehúzták keresztanyja dicsérő szavai, bár  büszke  arra, hogy ő és Hunor a családtagjaik szerint emberek maradtak. Mert erről azért nem hazudnának, ha elfogultak is. Megmondanák ám, ha annyira lealjasodtak volna, hogy inkább örökbe fogadnák helyettük VV Dennist.

 A reklám után a Küzdelem az álmokért második, Zsuzsu rendezte epizódja következik, és Dzsudibínek megint igaza volt: nem rosszabb a valódi szappanoperáknál. A történet alakulása röviden:

Eduardónak (Greg), Tinának (Adri) és Diának (Zsuzsu) 2 000 000 villér kellene, hogy felkarolja őket a híres produKcer, aki haverjával ilyen bárokban mulat:

 (Az ismeretlen táncosnő szerepében: Zsuzsu.) 

Eduardo kétségbeesésében pont azt a kávézót rabolja ki, ahol Tina is dolgozik. A Ponyvaregény nyitódallal bevezetett,  Kill Bill-számmal lezárt támadás során vér is folyik. KÉTSZER. A tulajdonos Toa Lett-tel (Zsuzsu) a lövések, a Roli alakította, valamiért feketére mázolt riporterrel pedig agyvérzés végez. Mégpedig így:

Megvan a lé, nagy az öröm, irány a stúdió! 

(Gregék amúgy nem is néznének ki rosszul Romantic-lightként.)

A sikeres felvétel után az együttes repülővel indul "turnétúrára" a szomszéd kerületbe, és itt vége is. Pedig le fognak zuhanni, de ezt csak az előzetesből tudom.

Visszaugrunk a már lejátszott kihívásra, Adrin a kék kendő, lássuk a folytatást. Zsuzsu megkönnyebbülten hangoztatja, hogy sejtette ám, hogy ez lesz, nem is volt ő bekakkantva, amikor elvették a védettségét. A csapatválasztás során csak Greg kerül dilemma elé, hiszen Adri őt a „háta mögött támadta hátba”, ami még az elölről hátba támadásnál is durvább, és olyan infókat tudott meg róla, hogy juj. De azért mellé áll. Megpróbálják megbeszélni a dolgot, de mindketten azt hallották a Hunor-Roli párostól, hogy a másik fúrja őket.

„Egyébként nem lehet, hogy titeket össze akartak ugrasztani? Ez nekem gyanús. ”

kérdi az előrehaladott Sherlockitiszben szenvedő Zsuzsu.

Ezalatt Hunor és Roli is konzultál, amit nehezít, hogy előbbi elméje Zsuzsu fejlődésével fordított arányban hanyatlik.

„Nekem tényleg azt mondta Greg, hogy nem bízik már annyira Adriban. Nem hiszem, hogy kitaláltam.”

Élőben mutatnak egy fantomképes állást nekünk és a lakónak is. 55,45 és 44,55, egész szoros, ahogy mindenki várta. Roli úgy véli, ennek oka az eléggé egyforma játékuk, ami ellen Adri nem győz tiltakozni.