Eddig az évad egy nagy felvezetés, mintha csak most kezdtünk volna, szükségesnek ítélt háttérinfókra vannak építve a részek a szereplőkről, így hiába tartunk az évad közel felénél, még mindig csak T+3 napról beszélhetünk. Na így mondjuk könnyebb befogadni azt a timelinet.

A Daryl-Abraham-Sasha trió békésen űzi a juhász mesterséget a zombinyáj felett, amikor egy falun áthaladva a helyiek lövöldözéssel üdvözlik, majd üldözőbe veszik őket. Az autónak annyi, az üldözők arra viszont nem számítottak hogy Abrahamék a járműből kiszállva két kurva nagy gépfegyverrel indítják a bemutatkozást. Darylnek sikerül meglógnia, az erdőben leheveredik a motorról kipihenni az izgalmakat, húsz centire egy másik motorostól, aki a szó legszorosabb értelmében szénné égve fekszik a földön.

Deanna felmászik a mellvédre, egyik pillanatban még Michonneék suttogása is hallatszik, a másikban pedig már fülsértően hasít a csendbe a zombik hörgése (sosem értettem, hogy van az hogy egyszer már messziről hallatszik ahogy szuszognak, máskor meg már meg is haraptak, mire észreveszed hogy egyáltalán megérkeztek). A távolból egy „NYISSÁTOK KI A KAPUT” üvöltés harsan, a vezető hölgy fókuszál: csak nem Rick rongyol sebtiben a karmolászó ujjak elől? De, bizony, főhősünk még épphogy beugrik a kapun, a hoppon maradt horda szorosan mögötte gyülekezik a vár alatt.

Előre szólok, nem ez lesz a legeseménydúsabb hogyvolt, egyhelyszínes, kétszereplős (bocs, a kecskével együtt 3), cserébe több mint 60 percen át tárják elénk Morgan karakterépítését. "Most" felirattal nyitunk, Morgan beszél valakihez, majd snittnél megkapjuk az "Akkor" feliratot, ahol ugyanezt csinálja, csak közben felgyújt egy tantermet. Főcím, snitt, erdőben rohangál és zombikat öl tekes sisakban, snitt, este máglyát rak belőlük, snitt, reggelizik, snitt, el is ment az első 7 perc - valószínűleg a teljes rész a jellemépítésre megy majd el, hogyan lett a fekánkból a hatodik parancsolatot harsogó hippi.

Csatlakozz a Hogyvolt Walking Dead csoportjához, ahol meg lehet beszélni a legvéresebb részleteket, a legforróbb pletykákat, és szembe jönnek a legizgalmasabb viceók és a legviccesebb mémek!

A két helyszínen bemutatott történet ezúttal ismét Rickékkel folytatódik, a kürt szól, a csapat az erdőben iszkol a zombihorda elől, rádión a seriff átszól Daryléknek, hé, a horda hátsó fele leszakadt, ami megmaradt, azt vigyétek tovább az eredeti terv szerint. Az egyik alexandriai cirkuszolni kezd, Rick idehozott minket meghalni, Michonne próbálja lenyugtatni, de nem sikerül - remélem ő lesz az első, akinek a járkálók a seggébe harapnak. (A kürt még mindig szól.) 

Család ücsörög egy lerobbant autóban, próbálják megjavítani a járművet, míg a lányuk, aki nem más mint Enid, lesben áll az ajtóban. Megjelenik elöl 2 járkáló, apa mennünk kéne, jójó mindjárt megyünk, ekkor feltűnnek hátul is néhányan a zombik, és felharsan az "APA, JÖNN..." kezdetű utolsó mondatok egyike. A harcot kihagyták a jelenetből, így azt is, a kiscsaj hogy menekül meg - egy ideig nézi a kocsiból, ahogy az egyik élőholt az anyjából lakmározik, majd útra kel egyedül.

Az új világnak még mindig szüksége van Rick Grimesra, lássuk hát, milyen kalandokba keveredik a rend és fegyelem betartásának könyörtelen őre. Évadnyitónak furcsa ez a rész, mintha összevágtak volna egy director's cutot, de csak director's cutokból – egyébként az egész egy nagy flashback, a jelen a zárójeles egysorosokban merül ki. Egy bitang nagy bányával nyitunk, ahol több ezer zombi lézeng, a csapat tagjai a tömegmészárlásra készülve óbégatnak egymásnak, Morgan a botját pörgeti, Daryl a nyílpuskáját szegezi a járkálókra, Sasha és Abraham kocsiba ül az akcióhoz, Rick parancsokat osztogat az esemény kivitelezéséhez és ezúttal sem tart semmit vitatémának.

Megérte erre az évadzáróra várni. A nagy finálé előtt olvastam olyat, hogy kinyírnak egy igen fontos karaktert, így még jobban ráparáztam a kétes kimenetelű fosatós zombis jelenetekre, amitől csak még izgalmasabb lett az epizód a mély moralizáláson túlmenően. És még egy agydurrantó cliffhangerünk van a végére. Na, nézzük!

Morgan – igen, végre az a Morgan – egy kocsi hátsó ülésén ébredezik. A hamar összerittyentett kis mini tűz fölött melegít magának vizet, hogy legyen mibe feloldani az instant levest. Gyaníthatóan nem az ínycsiklandó illatra és nem is Morgan sugárzó jelenléte miatt, hanem inkább a hosszas megfigyelés vagy a vakszerencse okán egy mocskos képű huligán is leül vele szembe egy pisztollyal a kezében. Morgan már nem az a félőrült idegbeteg, akik meg akarja gyógyítani, azaz egy az egyben lemészárolni az élőket és halottakat, hogy „tiszták” legyenek, különben a faszinak nyekk lenne.

Azt se tudom hol és hogy fogjak neki… Előre szólok, hogy ez is egy –kommentelő által frappánsan kitalált – bevásárló lista hogyvolt lesz, mert leginkább csak így lehet átadni azt az ívet, és azt a durva katarzist, amivel a mostani epizód a jól kiéheztetett The Walking Dead-buziknak abszolvált. Csapjunk is a rothadó lovak közé!

• Deanna és a család gyászol, mert ugyan a napelemek azok csutkán működnek, de a fiuk már a mennyek országában malmozik bőszen.
• A tiszteletére be is rakják a kedvenc mixét, amit még bő jóindulattal sem lehet még csak zajzenének se nevezni.
• Le is kapcsolják, amint az M1 színvonalát megszégyenítő körkapcsolásban megmutatják, hogy az éj leple alatt a felderítő elit alakulat, a.k.a. Daryl és Aaron valami pislákoló fényt találtak maguktól nem messze, és hogy Sasha könnytől fátyolos szemmel lövi a magaslesről a zombikat.

Mindenki nyugodjon le a fenébe, itt a pap és széttépi a Bibliát! Erős nyitás, na. És ne felejtsük el, hogy két rész van hátra, aztán a következő szezonig marad a nagy büdös üresség, szóval hamar eszkalálódnia kell valaminek, hogy az évadzáró cliffhanger kivigye Alexandria atombiztos oldalát.

Ez sem az a rész volt, amiből kilométeres hogyvoltot lehet írni, de az az igaság, hogy a he Walking deadet nem is azért szeretjük, mert egy VHS aranykorbeli Van Damme-film akciójeleneteit, bunyóit, és gátszakító spárgáit megszégyenítő jelenetekkel van túlzsúfolva, hanem azért, mert minden egyes epizódban teljesen kiszámíthatatlan emberi döntések és tényezők miatt rághatjuk tövig a körmünk. Az ötödik évad második etapja kezd kísértetiesen hasonlítani Hershel farmjához, csak ott sokkal jobban átjött Shane megzakkanása és zsebdiktátoroskodása, mint itt Rick elburjánzó irányításmániája. De nézzük inkább, hogy mi történt ebben a részben.

Sasha nem tud aludni, mert zavarja a csend, a meghitt madárcsicsergés és a falon lógó idegen család fotói. Utóbbiakat reggel egy kis lőgyakorlat képében szét is lövi az erdőben, remélve, hogy majd jönnek is a zombik a zajra. Mondjuk ehhez nem hangtompítóval kellett volna célba lőnie. Így duzzogva leül egy fatuskóra és csak annyit mormog maga elé a szépen bekúszó drámaian cincegő főcímzene hegedűszója előtt, hogy „Gyertek, kapjatok el!”