Ennyi volt. Az ír tesók jöttek, bűnöztek, igazságot osztottak, pórul jártak. Megpróbáltak életben maradni, egyszerűen csak túlélni. Majd a káosz közepén - rengeteg kérdést hagyva maguk mögött - távoztak.
„The gates of Hell are opening night and day; smooth the descent and easy is the way.” /Virgil/
Az utolsó történetbe kezd bele Joey, utoljára foglalja össze a fontos momentumokat a további események megértéséhez. Stílusosan fejezi be a monológját: „De ahogy mondják: Minden jó véget ér egyszer.” A zsaruk megpróbálják kiszedni Joeyból az igazat a Donnelly-kölykökről, ám Icecream soha nem köpné be a testvéreit, s nem is olyan egyszerű a felállás, mint azt gondoljuk. Tommy magába roskadt, miután összeverte Dokeyt, esze ágában sincs szörnyeteggé válni, ám ha így folytatja, azzá válik, amitől a legjobban undorodik. Meg akarja menteni saját magát, és a családját. Kevin nem helyesli Dokey életbenhagyását, szerinte ennek még meg lesz a böjtje. Tommynak van már terve, először is Sean vigye el Donnelly-mamit az utált Kitty nénihez, ott nagyobb biztonságban lesz, mint itt. Jimmy tarkopaszra borotválja a fejét, ez a menő mostanság. Tommy meggyónná bűneit Jennynek, de helyette csak hallgat, Samson pedig kihasználja Reilly-apuka állapotát. Főcím.
Kórház, Dokeyt összefoltozták, elég olcsón megúszta, azonban nem nyugszik, ki akarja irtani a teljes Donelly-családfát. Adódik ennél nagyobb gond is, az emberei ugyanis szépen elsomfordáltak, nem akarnak belefolyni a vitába. Nicky is mozgólódik, Sean az újdonsült barátnőjével mulatja az időt. A csaj kinyögi, hogy ő még nem volt soha senkivel, az erényét leendő férjének őrizgeti. Sean úriember, tiszteletben tartja döntését. Kevin megint intézkedett, szerzett egy rakétavetőt Dickeitől, védelem gyanánt (szerintem inkább volt just for fun). Biztosítja Tommyékat arról, hogy mindenben támogatják a „Le Dokeyval!”-akciót.