Reggel van az utolsó feladatpárbajkihívás napja, Iliász az egyetlen, aki nyugodtan alhat és kelhet ugye, Szandi, Barbi és Feri még megy egy kört a döntőért. Iliásznak a reggelét Szandi bassza el, aki a Feri építette, parton álló menedékben duruzsol neki az álmáról, és a szomorúságáról vagy mittudomén miről, szerencsére Feri jön, hogy kész a kávé, lehet jönni, milyen csudavilág ez, hogy kávé is van??? Feri egyébként jól van, várja mán az elődöntőt, csak ne lenne neki az a sérülése, ami a tegnapiban is hátráltatta. Iliász az ébredés után arra döbben rá, hogy basszameg, az életem szerves része lett itt mindenki, köztük egy betyársereges rasszista fasz, és bazdmeg, doktorjúdásdoktorpanyik, és Szandi, aki akkor is Nutellát zabál, amikor Barbi felolvassa az utolsó löevelet, miszerint tessen készülni. Mi más lett vóna benne??? Szandi és Feri izgul, utóbbi szerint

Ez itt a spicc.

Iliász egy kedélyes mandirigma lakoma közepébe csöppen, ahol szolidan genya hangsúllyal ereszti el: „szevasztok srácok, na mi újság?” A többiek olyan kényszeredetten mosolyognak, mintha a döntőben derült volna ki, hogy húsz milla helyett egy éves fitneszbérlet, meg egy paleo tiramisu a főnyeremény. Pedig még nem is sejtik, hogy „vendég” pontosan miért érkezett. A főhulla gyorsan félbe is szakítja a csirkével kapcsolatos filozofálást, majd robbantja a bombát: bezony, lepárbajoztam a népet a Holtak Szigetén, oszt' visszajöttem hozzátok elődöntőzni. Ja, és MINDENT tudok rólatok, ti gyalázatos, nutellarejtegető, egymást hátba machetéző banda. Barbi és Szandi már a szájában is érzi a tiramisu ízét, Iliász egy rutinos spanyol inkvizítor lelkesedésével szemléli a reakciókat. Na, erre nem számítottatok, muhaha!

Az előző napi szuper izgalmak után szokás szerint lapos adásanyagga altatnak minket. Feri a tábortűz mellett előkapja a fából és banánhéjból eszkábált bendzsóját és elkezdi halkan bazseválni a Guantanamérát. Bárcsak. Viszont a cetlizést megint megbeszélik, és képes megfesteni a fingot, hogy az, hogy ő felírta Szandi nevét, az nem árulás, mert nem hitte el, hogy van amulettje. És Szandra nem is tud mit kezdeni ezzel a kikezdhetetlen csubakka érveléssel. Hölgyeim és uraim, ennek itt semmi értelme. De persze emberkedjen a Ferenccel az, akinek két anyja van. Mert amíg Szandi csak annyit tett le az élet mahagóni fából készült asztalára, hogy lefogyasztatotta (nem lefagyasztotta) Győzike lányát, Evelint, aki még a régi  szép időkben a Zoli báttya által beleharapott restis hamburgert is úgy zabálta, mintha az apja zebramintás köntösének épsége függne tőle, addig Feri szarrá kommandózta magát és biztos már megevett reggelire egy-két ombrét. Másnap jön a levél, hogy a Feleségek luxuskivitelben mintájára, Csősz Apám Beájulna Bogi török milliárdosfeleség mintájára, rendezzenek fogadást, és rittyentsenek egy három fogásos ünnepi menüt. Ehhez el is mehetnek a piacra. Már, ha túlélik a tuk-tukkal való taxizást, amit Feri kamumajrét színlelve pofáz végig.

Na, utolsó hét. A Mandirigma beachen Feri és a három grácia, a Holtak szigetén Benedek, Iliász és másik három grácia várja a végjátékot, ami így, a 40. nap után már igazán jöhetne nekik, mert, legalábbis az utóbbiak nagyon kivannak, különösen Doktorjúdás, akire a nem is olyan régen szabotált ponyva (Lilla és Nóri a bikinifelső rituális elásásával együtt szabdalta szét) a fejére szakadt az esőben, éjjel, és hát úgy nehéz aludni. Mit tesz ilyenkor az ember? Hát persze, hogy nem ahhoz az Iliászhoz kucorodik be, ahová tuti beengedik, hanem odamegy esküdt ellenségeihez, hogy eresszék be azok. Akik nem eresztik. Így lehet nyígni reggel. Iliász elképed, ilyen van? Ember embernek farkasa? Van. Nahát. Benedek leszarja a cicaharcot, meg úgy mindenit, neki se ereje, se ideje nincs ilyesmire. Őt semmi nem érdekli ezen a szigeten, ha valaki levágja a karját, az is hidegen hagyja majd.

Ő trehányul rakta össze a bunkerét, tudtam, hogy nem fogja bírni, ha jön egy nagyobb vihar. (Nóri)

„Szeretnétek megbeszélni, azt, ami történt, vagy engedjük el”?, provokál a tűznél Barbi, és szerencséje, hogy Feri a sokktól olyan, mint akit a bokorban megkínáltak egy jó adag nyugtatóval, mert ellenkező esetben az ő nyakát biztosan nem akarná elengedni. Gratulálok, lányok, dünnyögi rezignáltan, de Szandi nem biztos benne, hogy ennyivel megússza az árulást, valószínűsíti, hogy a férfi „dzsihádot hirdet” majd. Lehet, hogy a boszorkányoknak érdemes kicsit távolabb húzódnia a tűztől, nehogy véletlenül bele találjanak szédülni. Nem is nagyon mernek Ferire nézni, Klau is a semmibe meredve fejtegeti, hogy ő csak magát védte, na meg persze a halva született románc által megtépázott büszkeségét. Feri leszarja, hogy Benedek miért zárta kulcsra szíve ajtaját a felé önzetlenül nyitó asszony tiszta szerelme elől, esze csak a védettségen jár, amit mostantól muszáj lenne mindig megszereznie, mert ugye:

„Mint tudjuk, ahol nő bekeveredik, ott azért nem lehet semmiben nyugodtan megbízni, hát, itt meg három van bekeveredve, úgyhogy…keményen odatették magukat, be is bizonyították, hogy nők a javából…rendesen ide****tak nekünk a Benivel.”

Miután kedvenc macsónk minden bizonnyal a machetét szorongatva forgolódta át az éjszakát, miközben feminista gyűlésekről rémálmodott, beköszönt a harminckilencedik nap. Barbi van a legjobban meglepődve, hogy elmaradt a műsor, mázli, hogy úgysem kellett fizetni a jegyért. Klaunak fura Beni nélkül, állandóan az a sok szép meg nem történt pillanat jár a fejében. Feri a fantáziába menekül a trauma elől. Koppánynak képzeli magát, csak egy ló hiányzik neki, meg hogy legyen kivel beszélgetnie, hiszen a lányokkal olyat nem lehet. A menstruáció meg a cicák nem érdeklik, Proustot meg hiába is hozná szóba, ugye. A csajok a cápára is csak annyit reagálnak, hogy „óóóó, de cuki”, ahelyett, hogy hozzá hasonlóan megpróbálnák puszta kézzel elkapni. Milyen finom ebéd is lett volna, ha megvárja, amíg Feri beúszik utána!

Anita-monológgal nyitunk, melyből kiderül, hogy a friss szigetözvegynek eddig semmi gondot nem okoztak a bogarak, a sötétség, meg a tengernek az az undorító morajlása, de most, hogy kedvese elesett a vizes csatamezőn…hát, jól jönne pár szem xanax. Kellett neki beájulni Gergő masszírozásra termett kezétől, szexi fintoraitól és kávétól felélénkülő…elméjétől. Most aztán újra és újra leperegnek előtte az emlékek, előttünk meg a románc lassított felvételei. Reccsenve szakadnak a szívek a képernyő előtt. Anita az álomszerű jövőképbe kapaszkodik, reméli, hogy megtört büszkeségű Gergő sem követ el harakirit a viszontlátásig

Bence eközben egy cuki gyíkocskával harcol meg az éhes mandirigmák figyelméért, amit egy árveréssel sikerül is elnyernie. Az állatka szabadon távozhat. Mindenki kap ötvenezer forintot, amit kedve szerint használhat fel az izgi tételek megvásárlásához. Előtte azért van egy kis kötelező körkérdés a civilizáció távolságának hatásairól. Benedek arra jött rá, hogy nem igaz a mese a fognyűvő manócskákról, Feri pedig azt tartja legnagyobb eredménynek, hogy „megtanult emberekkel együtt élni”. Ez nagyjából annyit jelenthet, hogy minden éjjel sikerül elfojtania azokat az erős ingereket, melyek a machete és a társai nyaki verőere közti interakcióra vonatkoznak.

„Majd megregulázza őket az élet”,

jegyzi meg bölcsen.

A 37. napon vagyunk, ami azért nem semmi na, az amerikai verzióban ugye 39 nap egy évad, itt meg még hátra van ebből a hétből két nap, meg az egész jövő hét, és ezért igenis meg kell süvegelni az összes játékost, aki ilyen sokáig húzta. A hullaházzal ébredünk, zenére, pánsípot is halni vélek, amire kifejezetten allergiás bírok lenni. Iliász üdvözült arckifejezéssel megy a kamerába beszélni, hálistennek esik az eső és nem döglünk meg a melegben, mondja, ő a semmittevésből nem érzékel semmit, és még a nőstényfarkasok sem mentek az agyára. Bezzeg a törzsi tanács, amikor mindenki ellene fordult, na, az benne maradt, mint egy bazinagy tüske, de levonja a következtetést: kemény vagyok, mint a vídia, oszt ezért szavaztak ki. Ő nagyon akar győzni, mondja, majd belemereng a kamerába - van érzéke a drámai szünetekhez, az tuti. Büszke magára, mondja két olyan sóhajtás között, amiben benne van az egész világ összes számkivetettjének MINDEN fájdalma.

Szeretnék nagy durranásokat csinálni még.

Holtak szigetén valszeg begombázott a Crazy Sisterz, Nóri és Lilla, akik reggel szerenádoznak a tengernek vagy az óceánnak, szóval annak a nagy kék nedves lófasznak. Ahogy mondani szokás: nem mindenkinek való a Survivor. Nóri és Lilla pedig iskolapéldája ennek a szólás-mondásnak, hisz köztörvényes pszichopicsák lettek 36 nap alatt. Annyira kikezdte az agyukat a trópusi klma, hogy beiktatják a napirendjükbe doktoranita bikini felsőjének elásását majd az azon való fesztelen vigyorgást. Eközben Gergő VÉLETLENÜL pont nincs sehun se. Gondolom kakált éppen. A rögtönzött és önkéntes száműzetésbe menekülő Anita visszatér az instant elmegyógy helyszínére, oszt szembesül a ténnyel, hogy nincs meg fürdőruha felsője. Nézegeti, keresgeti, de nem kap hisztiriás rohamot, hisz egy kibaszott textildarabról van szó.

Na, célegyenes, azaz az utolsó két hét jön, kérem szépen, ennek megfelelően nem sokat szarakodunk, hanem menten egy védettségi játék jön, vízen ráadásul, ahová ügyes kezek egy platformot kreáltak, de nem egyeneset, mert az úgy túl egyszerű lenne, hanem kis szintkülönbségekkel és a közepén egy balesetveszélyesnek tűnő lyukkal ellátottat, amin majd ember embernek lesz botkája, és igyekszik a túlélésért kiütni a másikat. Nem ököllel, hanem a kezében tartott párnaszerű basszal, faszik faszik, nők nők ellen, mert hát úgy nem fair hogy Feri versus Barbara, ez nyilvánvaló. A lényeg: told le az ellent a platformról bele a vízbe. Neve is van, Viadal, és a nők és a faszik egyszerre baszlatják egymást. Kétszer kell belökni valakit a vízbe. Közben beborul, ez elég látványos lehet majd.

A tegnapi dráma utórezgéseiből kapunk még egy kicsit a pofánkba, mert azt már megtanulhattuk, hogy ez a Survivor nem az a Survivor, itt édenhotel van, meg aranyretyó, meg kétnaponta lakoma, hogy a megannyi beteljesült és beteljesületlen szerelmi szálat már ne is említsem. Kezdünk most a beteljesületlennel, Klau pityereg a kamerának, hogy ő itten 30 napja főzmostakarít, meg vonalkódos alsógatyát fehérít Beni után, és ez a kis g.ci ezek után nem viszonozza a szerelmét. Áéjntjómámá, bassza fel magát a monológ végére Klau, jól is teszi, mert Beni máris új elfoglaltságot talált magának, Ferivel gyíkot vadásznak. Feri 50% esélyt lát rá, hogy el tudják kapni, azaz mindenfajta alaposabb utánaszámolás után is nagy biztossággal ki lehet jelenteni, hogy vagy igen, vagy nem.