Nem vicc, tényleg ez az eredeti cím és annak magyar fordítása.

Csillagidő: 41997.7. Riker szavai köszöntenek minket, mivel a kapitány épp tanulással üti el az idejét. Ennek oka, hogy egy rovarszerű fajjal készülnek felvenni a kapcsolatot, a Jaradanokkal, melyek igen zárkózottak és nagyon kényesek a protokollra. Egy kiejtési hiba is vérig sérti őket és mivel Ellen Ripley épp máshol van elfoglalva Picard jobbnak gondolja, ha pontosan megtanulja a szöveget. Deanna-val veszik át a kiejtési szabályokat, melyek annyira bonyolultak, hogy szinte a nap állását és a szélirányt is figyelembe kell venni hozzájuk. Pár kimerítő óra után a tanácsadónő elzavarja a kapitányt pihenni azzal, hogy elkészült az új programja a holofedélzeten.

Lehet egy közmegegyezés a Csillagflotta tisztek körében, hogy a legjobb történelmi korszak a XX. század első felének Amerikája. Tom Paris a Voyageren is ezt fogja szeretni a leginkább. Picard is egy 1941-ben játszódó programot indít be, melynek a neve: Dixon Hill magándetektív. Reménykedtem benne, hogy Data nem tudja meg, hogy van ilyen program. A múltkor is alig lehetett kitépni a szájából a pipát. A számítógép már elindította a jelenetet és egy lepusztult bérház képe tárul elénk, az elmaradhatatlan félig üveg ajtóval, melyen nagy betűvel van feltüntetve a név és a foglalkozás. Dixon Picard Hill benyit és az éppen indulni készülő titkárnő londinerinek nézi a kapitányi egyenruhát. Igen, tényleg át kellene öltözni valami korszerűbbe. A titkárnő darálja a neveket, akikről Dixon Hillnek tudni kellene, hogy kik azok, de Picard csak nagy szemeket mereszt. A legjobb mindig a végére marad, egy csinos nő várja az irodában.

Csillagidő: 41294.5. Örvendezzünk, mert az előző rész után most egy igazi Deanna centrikus rész következik. Na, jó, én örülök neki, de meg kell mondanom, hogy sajnos ez minden pozitívuma ennek a résznek. Pihenni érkezik a legénység a Beta Cassius nevű bolygóra, mely a legendák szerint olyan békés és gyönyörű hely, hogy meggyógyítja a lélek bajait. Riker már a hajón megkezdené a rekreációt két zenélő hologram nő társaságában, amikor Yar zaklatni merészeli és kéri, hogy jelenjen meg a transzporter állomáson. Mikor Egyes megérkezik oda, felsugároznak egy ezüst dobozszerű valamit a felszínről, amiből egy arc áll ki. Az éppen belépő Troi hangjára pedig megelevenedik és átad egy üzenetet, melyben tájékoztatja a tanácsadónőt, hogy édesanyja Lwaxana Troi és a Miller család hamarosan meglátogatják. Ezek után a doboz alja kirobban és egy nagy halom ékszer köt ki a padlón. Deanna azonban legkevésbé sem örül az ékszereknek. Ehelyett halálra vált arccal hátrál. Az ékszerek ugyanis nászajándékok. Sebaj, Yar-nak tetszenek a nyakláncok.

A kapitány szobájában Troi fel-alá járkálva magyarázza, hogy sajnos betazoid szokás, hogy a család baráti köréből kerül ki a házastárs és sajnos ő fogadalmat is tett, amit szándékában áll betartani. Riker pattog a háttérben azzal, hogy Deanna apja ember volt és Millerék is azok, ezért a betazoid szokásoknak igazán semmi értelme. Nem értem, mit van úgy oda, nem Deanna az ok, ami miatt nincsenek már együtt. Lehet, hogy az a játék ami, ott porosodott a sarokban hirtelen a legfontosabbá vált, miután valaki más vette fel. Ezt már egyszer elszúrtad Egyes, nincs második kör. Pragmatikus Picard számára a legfontosabb, hogy ne veszítse el a tanácsadónőjét, de Deanna a házasság után nem maradhatna a hajón. Data bejelenti Millerék érkezését, akiket a kapitány és a tanácsadónő fogadnak. Miután megérkeznek, az öreg Miller rávetődik Picard-ra és a hajóról áradozik. Deanna halkan odasúgja, hogy ő akkor menne is, de a feleség észreveszi és reflektorfénybe állítja. A harmadik személy, aki eddig a háttérben unatkozott előlép. Ő Wyatt, akit férjül szántak Deanna-nak. Bemutatkozik, de látszik rajta, hogy csalódott. Ez nem komplett.

Csillagidő: 41723.9. Egy ferengi hajó társaságában halad a Föderáció zászlóshajója. Mint kiderül, nagyfülű, önzetlen barátaink kívántak találkozni Picardékkal az általuk megjelölt helyen. Ami érdekes, hogy az érkezést követően leadott üdvözlésre a ferengik csak annyit válaszoltak, hogy várjanak. Hát ez gond nélkül menni fog. Addig is marad egy kis idő kivizsgálásra, mert a kapitány fáradságra panaszkodik. Majd hozzáteszi, hogy a feje is fáj. Beverley kizökken békés szendergéséből és visszakérdez. Tudod, fej. Ami nélkül botrányosan állna Picardon bármilyen kalap. Miután tisztázzák a fej és a fájás szavakat, kiderül, hogy a hasogat, lüktet stb... kifejezés a fővel kapcsolatban már csak irodalomtörténeti művekben fordul elő a XXIV. században. Jelentős mennyiségű reklámidő szabadulhatott fel. Picard persze próbálja pszichoszomatikus betegségként feltüntetni az állapotát.

Szerinte az a baj, hogy állandóan azon jár az agya, hogy mit akarhatnak a ferengik. Szerintem egyszerűen unatkozik, három napot egy helyben valószínűleg még sohasem töltött. Mialatt Picard hangosan gondolkodik a helyzetről, Vöröske vizsgálódik. Meglepő módon nem talált semmi rendellenességet a kapitánynál és mivel ez elfogadhatatlan további vizsgálatokat rendel el. Úgyis épp most érkezett a hajóra két méteres óriáspióca és egy új fejlesztésű klingon gyógyászati elektromos sokkoló. Beverley pedig úgy szeretné kipróbálni ezeket. Parancsot is ad a vizsgálatra, de Kapitányunk persze megússza, mert a ferengik jelentkeznek végre. Gondolom ennyi idő volt, hogy felállítsák a legolcsóbb kommunikációs eszközt, egy hatalmas madzag végére szerelt két konzervdobozt. Ne feledjük a ferengi vagyongyűjtés szabályait: sose költs többet egy üzletre, mint amennyi szükséges.

Csillagidő: 41255.6. Az Enterprise egy M-típusú bolygó körül kering, amit eddig még nem volt ismert a Csillagflotta számára. Aki esetleg nem tudná, az M-típusú bolygó azt jelenti, hogy M-egint egy olyan bolygó, amit kolonizálhatunk és reméljük, hogy nem ütközünk olyan kellemetlenségekbe, mint például őslakosok, meg ehhez hasonló bosszantó apróságok. Ez a bolygó a mérések szerint kellemes klímával rendelkezik, és a monitoron látszik, hogy tengerei is vannak. Kiváló, egy nyaralóbolygó! Picardék is épp last minute utasokká készülnek átvedleni, csak előbb Riker felderíti a helyet. Apartmanok, éttermek... A legénység fele hawaii ingekben és szörfdeszkával a hóna alatt tolong a transzporter állomás előtt. Doki nénink is már egy jó ideje rágja Magashomlok fülét, hogy engedje le az embereket, mert nagyon fáradtak. Ekkor érkezik Egyes olyan mosollyal, hogy a kapitánynak pont ekkor kellett volna legnagyobb fokozaton elmenekülnie a bolygó közeléből.

Riker szerint gyönyörű minden odalenn és senki sem kérdezi meg, hogy miért vetkőzött le alsónadrágig. Vöröske szerint a gyerekeknek nagyon jót fog tenni, ha lemehetnek oda. Na, ezt majd magyarázhatod a bíróságon. Yar és La Forge úgy zizegnek, hogy lassan kiesnek a tér-idő kontinuumból. Végre megtudjuk, miért. A bolygón élők szokásainak és törvényeinek elemzésekor kiderül, hogy egyszerű szabályok szerint élnek és a szégyenlősség nincs a szótárukban. Hát ezért vigyorogtak annyira. Odalenn mindenki mindenkivel... Data érzéketlenül megszakítja a kitágult pupillával előadott visszaemlékezéseket azzal, hogy az érzékelők szerint valami van a hajó jobb oldalánál, de az arrafelé random módon kilökött emberek sem láttak semmit és neki sem ütköztek semminek. Tascha szerint nem számít, csak egy jelentéktelen kis hiba. Látszik, hogy nagyon szeretne visszamenni és tulajdonképpen az sem érdekelné, ha egy ötven hajóból álló ellenséges flotta állomásozna mellettük.

Csillagidő: 41249.3. A Béta Renner rendszer két nagy bolygója között kering az Enterprise. A két bolygón két különböző faj él, az antikaiak és a selaiak, akik alig várták, hogy feltalálhassák az űrutazást és végre elvághassák egymás torkát. Úgy tűnik a rossz szomszédság nem feltétlenül török átok. Persze mindkét faj egyszerre kérte a felvételt a Föderációba. Egyszerűbb lenne a győztest felvenni, nem? Persze, hogy nem. Na, jó, akkor próbáljuk meg őket kibékíteni, ha már nincs más dolgunk. Picard, Riker és Yar kirittyentve várja az egyik küldöttséget a transzporter állomáson. Meg is érkeznek és amikor végre újra összeállnak olyan lényeket láthatunk, amiktől Indiana Jones sikoltozva kirohanna a világból. Két lábon járó, kígyófejű lényeket. Teljesen őszinte vagyok, amikor azt mondom: Jaj, na ne...

Picard udvariasan köszönti őket a hajón, majd reményét fejezi ki, hogy jól fognak utazni. Ezt követően átpasszolja a hüllőket Egyesnek. Mennyire jó, hogy van egy első tisztje, akit azonnal elő lehet rángatni a problémás helyzetekben. Azok persze megsértődnek, mert miért ne tennék, hogy a másik faj képviselőit, az antikaiakat már felvették a hajóra. Érzik ugyanis a szagukat és az is probléma, hogy közel lesznek hozzájuk a szobáik. Mellesleg azok sem szebbek, olyanok, mintha egy nagyon vad bulin bibliai értelemben egymásra talált volna egy mókus és egy farkas. Riker megígéri, hogy a másik faj lakrészeitől távolabbi szálláshelyet kapnak. Esetleg vissza lehetne sugározni őket a bolygójukra, az elég messze van az Enterprise bármely szobájától és kérésre még tovább lehet növelni a távolságot. Persze a távoli szálláshelybe is csak akkor egyeznek bele a selaiak, ha az nincs szélirányban. Mi van? Ez nem a préri! Vagy attól félnek, hogy valaki ablakot nyit és huzat lesz? Van elég faj már abban a Föderációban Jean-Luc! Miután mindent elrendeződött, kígyóbőrék elsziszegnek a szállásukra levedleni és Picard visszatér a hídra. Épp időben, hogy láthasson egy lila űrfelhőt, ami az Enterprise előtt magasodik. Természetesen egy kavics mellett sem mehetnek el, anélkül, hogy meg ne nézegetnék, hát még egy ilyen mellett. De muszáj volt bele is repülni?

Csillagidő: 41263.1. Az Enterprise találkozik egy másik Föderációs hajóval, egy hajtóműszakértőt vesznek majd a fedélzetre, hogy az teszteket futtasson le a hajó térhajtóművén. Rikernek nem tetszik, hogy valaki más piszkál bele a hajtóműbe, de kapitányunk helyre teszi, és csak az hiányzik a monológja végére: ...és azért mert én azt mondtam! Rikert nem olyan könnyű meggyőzni és közli, hogy ő bizony utánanézett Dataval a szakértőnek, név szerint Kozinskynak és nem találták nyomát annak, hogy lenne megfelelő képzettsége. Ez nem értem, miért probléma. Van, ahol államtitkár lehet valaki, úgy, hogy épp vette az érettségit jelentő akadályt. Még szerencse, hogy nem tudom, hol lehet ez a hely. Ne is kérdezzétek! Visszatérve az eredeti szálhoz, Picard nem hagyja magát, a jelentések szerint ugyanis Kozinsky jelentős teljesítményjavulást idézett elő két másik Csillagflotta hajó esetében is. Egyes szerint az a két hajó olyan öreg, hogy virágládának sem használná már senki, valószínűleg egy kis tisztítás hozott jelentős eredményeket. Épp kezdenének belemelegedni és felemlegetni minden nőági felmenőt, amikor a transzporter állomás hívja a hidat, hogy Kozinsky és a segédje át kíván sugározni.

Picard rögtön közli, hogy Riker már megy is fogadni a vendégeket. Ha már annyira aggódik a hajóért, akkor vigyázzon végig rájuk a tesztek során, utána pedig bónuszként ne felejtse el kívülről lemosni az összes ablakot. Riker magával viszi Deanna-t is, hogy kotorásszon egy kicsit az érkezők lelkivilágában. Kozinsky rendben megérkezik az asszisztensével, akinek neve nincs, viszont pont úgy néz ki, mint Frankeinsten, leszámítva fejéből kiálló csavarokat, illetve, hogy három vastag ujja van, ami viszont kiváló bográcstartóvá tenné. Kozinsky pont olyan, mint minden nagyon fontos ember, aki életében már legalább egyszer jól csinált valamit. Akkora arca van, hogy az ajtókon csak oldalazva tud be- és kimenni. Miután faképnél hagyja Rikert és Troit, hogy levágtasson a gépházba, tanácsadónőnk felsorolja az arrogáns bunkó összes szinonimáját, majd megjegyzi, hogy az asszisztensnél nem érzett semmit, csak csupasz űrt. Mintha ott sem lenne.

Csillagidő: 41386.4. Kedvenc hajónk és legénysége egy ferengi hajót üldöz. A ferengik most jelennek meg először a sorozatban, ennek megfelelően pont annyit tudunk róluk, mint a krokodilok a szolidaritásról. Úgy tűnik, hogy megfújtak a Föderáció egyik állomásáról egy T-9-es energia-átalakítót. Erről valamiért a jelenlegi kaliforniai kormányzó képe ugrik be, nem is értem miért. Kapitányunk már nagyon izgul, hogy végre találkozhat egy új fajjal, még meg is fésülködött. Na, ez nagyon aljas volt. Bocsánat, Mr. Stewart! Az üldözés közben egy teljesen ismeretlen területre keveredünk, már látszik a ferengi hajó is, aminek úgy tűnik kisebb problémái támadtak. Kezdenek lassulni, végül kiesnek a görbületből és az Enterprise is követi őket. A két hajó már szinte teljesen mozdulatlanul áll egy lakatlan bolygó mellett. Ekkor a ferengik tüzet nyitnak a hajónkra, de nem tesznek kárt benne. Picard nem akarja viszonozni a tüzet, mert szerinte a ferengiket csak a közelségünk zavarja. Én is ezt szoktam érezni reggelente a metróban, amikor mások a vesémről és a lábamról vesznek lendületet a leszálláshoz.

Mielőtt a ferengik beperelnék a kapitányt zaklatásért, az parancsot ad, hogy az Enterprise tartson távolságot az idegen hajótól. Megpróbálunk hátrálni, de valamiért nem megy és a ferengik felé húz a hajó, majd az energia-ellátás kapcsol disco fokozatba. Az eddigi találgatások, miszerint vajon a ferengik fejlettebbek-e, mint a Föderáció ezúton, úgy tűnik, lezáródtak. Az Enterprise mozgásképtelen, pajzs nincs és a fézerek sem működnek. Egy csapat parittyás ősembernek sem jelentenénk gondot. Sajnos Deanna nem érzékel semmit és a ferengik sem válaszolnak az üdvözlésre. Na, most akkor mi legyen? Data szerint a ferengik kalmárok, olyanok, mint a XIX. században a jenkik. A ferengi hitvallás: caveat emptor (vigyázzon a vevő). Ennyi erővel egy-két hazai hipermarketben is dolgozhatnának. Mivel Riker ősei észak-amerikaiak voltak nagyon érdeklődik a dolog iránt, de Data szerint nem számíthatunk vörös-fehér-kékbe öltözött Sam bátyókra. Emberek, Data viccet mondott és senki sem vette észre! Yar nem érti a színekre való utalást, amit Picard magyaráz el neki, aztán hozzáteszi, hogy a francia zászló színei sokkal helyénvalóbb módon, kék-fehér-vörös sorrendben voltak. Bár tudnám, hogy mit ért az alatt, hogy helyénvalóbb a színek sorrendje. Valaki segítsen!

Csillagidő: 41235.25. A Föderáció néhány bolygóján járvány tört ki. Az ellenszer egy Ligon II. nevű bolygón található, ezért az Enterprise épp erre tart, azzal a paranccsal, hogy barátságosan közelítse meg a bolygó lakóit és szerezzen annyi vakcinát, amennyit csak tud. Tehát miután Worf ujjait öten lefeszegették a fézereket irányító panelről, felvették a békés kapcsolatot a bolygó vezetőjével, aki épp az egyik hangárba készül felsugározni a saját készülékük segítségével. Natascha Yar már ott várja Picardékat. Meg is jelenik néhány - sztereotípiának megfelelő - turbános fazon és az egyikük összetekert szőnyeget rúg végig a padlón egy elegáns mozdulattal, de ezúttal Kleopátra nem esik ki belőle. A nagy ember ezek után méltóztatik megérkezni. Köszöntik egymást a kapitánnyal a saját szokásaik szerint - feltartott, másik felé fordított tenyerek -, majd Picard bemutatja a tisztjeit. Riker elsőtiszt, Troi tanácsadó, Yar biztonsági főnök. Na, itt leugrott a tű a lemezről. Vendégeink el sem tudják képzelni, hogy egy nő legyen a biztonsági főnök. Valószínűleg már látják magukat, ahogy röhögve elfoglalják a hajót és gondolatban már azon veszekednek, hogy kié, melyik szoba legyen.

A nagy embert Lutannak, szőnyegrugdosó szolgáját Hagonnak hívják. Utóbbi át akar adni egy mintát az ellenszerből, de a szőke Yar megállítja. A legutóbbi csomag is gyanúsan kattogott, szóval szeretné ellenőrizni, de önérzetes vendégünk olyan pillantást vet rá, mint plázacica a ganajtúró bogárra és félre akarja lökni. Ez hiba volt. Erre ő is gyorsan rájött, miután az arcával végigsimogatta a teljes fedélzetet. Háttérben látszik Riker, amit diszkréten jelzi a karbantartóknak, hogy a hangárt ma már nem kell felmosni. Picard megköszöni az ellenszer mintát és bejelenti, hogy este fogadást fognak tartani a vendégek tiszteletére. Ha már diplomáciai látogatás, akkor ajándék is jár, ami egy ló szobra a Szung Dinasztia korából. Naná, az eladó az Ecserin állította, hogy igazi, amikor ajándékba adta nekik a sörnyitó mellé. Szerintem Picardék külön örülnek neki, hogy végre megszabadulnak tőle, mert mindig kidőlt, amikor kinyitották a sufnit és macerás volt visszarugdosni. Látszik Lutanon, hogy neki is tetszik, mert már azonnal tudja, hogy kinek fogja továbbajándékozni.

Csillagidő: 41209.2. Az Enterprise egy kutatóhajó után tart, ami egy vörös óriáscsillagot tanulmányoz. De hiába, azt már elvitték a Parlament tetejéről. Uh, bocs, képzavar. Szóval, egy nukleáris energiát termelő, saját fénnyel rendelkező égitest épp az utolsókat rúgja és készül fehér törpévé válni. Jaj, túl sok poén! Rossz, rossz! Nem szabad! Gyorsan lépjünk. Bevallom, többször megpróbáltam kiejteni a hajó nevét, de meguntam törölgetni a képernyőt. A kutatóhajóról érdekes adásokat fogtak és kedvenc poháralátétünk ezért érkezett ebbe a szektorba. A hídon mindenki meredten bámul előre a kivetítő irányába és olyan hangokat hallunk, amikről szerintem bárki azt hihetné, hogy Picard-ék szigorúan felnőtteknek szóló filmet néznek így csapatosan. Ki, mire gerjed. Amúgy ennek a résznek ez lehetne a mottója is. Kicsit kezdtem feszengeni, hogy hol és miként kell majd jeleznem a tizennyolcast piros karikában, szerencsére ez a kilencvenes évek eleje, úgyhogy visszaengedhetjük a gyerekeket a képernyő elé.

A kutatóhajón fergeteges parti van, amire meghívják Picard-ékat is és szerintem mindenki egyszerre rohanna a transzporterekhez, de a kapitány miatt visszafogják magukat. Egy robbanás hallatszik. Valaki kinyitotta az egyik légzsilipet a kutatóhajón és kivitte a bulit a szabadba. Erre mondják, hogy kirúgják a ház oldalát. Egy pár rövid pillanatig élvezhették is. Felderítők indulnak az Enterprise-ról, de néhány összefagyott, hiányos öltözetű hullán kívül nem találnak senkit. Geordira ráesik az egyik jégszobor. Tekintve, hogy itt már nem marad senki, aki csapra üthetne egy hordó sört, felderítőink szomorúan visszatérnek. Magashomlok kapitány kérdezgeti a Nagy Zöldet, hogy mi történhetett odaát. Őrület, tömeghisztéria, érzéki csalódás? Szépséges tanácsadónőnk szerint ezek egyike vagy mind együtt. Briliáns, tekintve, hogy ép ésszel általában senki sem játszik a nyomást szabályozó ajtókkal, mivel, ha valakit kiporszívóznak az űrbe az megismételhetetlen és egyszeri élmény. És ezt a kártyát szereti mindenki minél később beváltani az élet Monopoly-jában. Viszont a válasz minősége alapján Deanna tuti befutó lenne a közigazgatásban, vagy egy-két hazai tömegközlekedési vállalatnál, mint szakértő.

In medias res. Egy teljesen új Enterprise fedélzetén vagyunk, amelynek kapitánya a magashomlokú Jean-Luc Picard. Nincs se Kirk, se Spock. Első küldetés az, hogy eljussanak egy Farpoint nevű helyre és vizsgáljanak meg mindent az állomással kapcsolatban, közben pedig folytassanak diplomáciai tárgyalásokat az állomás építőivel. Szóval Farpoint, a legtávolabbi állomás. Nagyszerű, szinte látom a fantáziarohamban fetrengő térképészt, aki a delíriumban ezzel a névvel jött elő. De zsenialítása magjai máshol is kicsíráztak, mert a mesteri névválasztás a legénység egyik tagjának is nagyon tetszik és rögtön el is magyarázza annak értelmét, hogy az esetleg kómában fekvő nézők is megértsék, miért kapta az állomás ezt a nevet.

Ő Deanna Troi, egy betazoid nevű faj képviselője, bár csak félig, mert az apja ember volt. Empatikus képességei vannak, ami azt jelenti, hogy kapásból meg tudja állapítani, hogy valakinek fáj valami, ha látja, hogy egy fél gerenda áll ki a mellkasából. Na, jó, tényleg használható képességei vannak. Egyébként egy pár rész erejéig nagyon szexi kis egyenruhát kapott, miniszoknyával és hosszú, fekete csizmával. Szinte hiányolja az ember a kezéből a lovaglóostort és a képernyő alján keresztben előúszó telefonszámot. Rögtön váltunk egy másik állandó szereplőre Data-ra, aki egy android és továbbviszi majd a Spock féle vonalat, már ami a rideg logikát és az érzéketlenséget takarja, de jelentem a sorozatban sokat fog küzdeni, hogy minél inkább emberré váljon. Jó móka lesz. Kicsit elbénázunk a szleng szavak többes értelmével, tekintve, hogy ilyen adatbázist Data nem kapott és a több millió számítás másodpercenként sem teszi lehetővé, hogy magától rájöjjön a jelentésekre.