Ennyi. Minden jó véget ér, így a visszatérű rémálmokat okozó, degusztációs embermenüt szervírozó Hannibal is. De nézzük mit tartogat az utolsó fogás. Francis most is pont úgy rémísztgeti Rebát, mint az előző rész végén, merthogy onnan folytatjuk a sztorit. Ráparancsol a vak nőre, hogy érintse meg a mellkasát, tapogassa ki a nyakában lógó kulcsot, menjen le a bejárati ajtóhoz, zárja be, de ne fusson el, mert úgyis elkapja, aztán jöjjön vissza és üljön nyugton a seggén. Mindezeket sikerül is megugrania a nőnek, igaz, a szökésre azért tett egy erőtlen kísérletet, de ettől még Francis nem kever le neki egy akkora atyai sallert, amitől ketté nyílik az arca. Francis azt mondja, hogy nem hagyhatja, hogy a Sárkány megkaparintsa, ezért módszeresen összelucsogtatja benzinnel a nagyi szőnyegét, majd meggyújtja azt. De Francis képtelen nézni, ahogy Reba ég, ezért arcon durrantja magát egy sörétessel. Reba elkezd kúszni, kitapogatja Francis nem létező arcát, megszerzi a kulcsot és megmenekül. Jó sztori, Happy End, fade out, vastaps, vége....

Sajnos kezdünk a célegyenesbe érni és ez már az utolsó kanyar, ha nem a felvezető, gyorsító szakasz. Ezen kívül már csak egy rész rész van hátra és Lecterrel felkerül a maszk. De addig még történnie kell egy-két dolognak. Például Hannibalnak és Jacknak bibliai utalásokkal átszőtt ködös beszélgetésben kell megtárgyalniuk, hogy ki játszik itt Istent, ki az ördög és ki a bárány, aki megvadul? A Kannibál azt mondja, hogy Will a bárány, de nem azért, mert olyan jámbor. Ennek igazolására van beáldozva ez a rész.

A Fogtündér bekommandózik Lecter rendelőjébe, ahol a telefon megbuherálva már hívja is Chilton elmegyógyintézetét, hogy beszélhessen Hanniballal. Egy kicsivel több duma is bele fér, így annál jóval többet is megtudunk, hogy a Fogtündér majd A Nagy Vörös Sárkánnyá fog alakulni. Lecter hozza az empatikus pszichiáter figurát, kajak megérti, hogy a faszi gyűlöli, hogy a sajtó, Freddi milyen méltatlan dolgokat írt róla, de tényleg, szíve szerint első sorból, felállva tapsikolva nézné, ahogy A Nagy Vörös Sárkányként teszi a dolgát, mire az ember csak annyit mondd, hogy semmi másra nem vágyik, csak Hannibal elismerésére, hogy majd láthassa, amikor ő és a sárkány ereje egyesül. 

Will gyorsba le akarja tudni a Hanniballal való vizitet, amibe Jack nagy kegyesen bele is ment, ugye. Ott szemez egymással a két pasi, Dr. Lecter enyhe fintorral az arcán konstatálja, hogy már nem szólítják keresztnevükön egymást, marad a hűvös szakmaiság, továbbá Will olcsó pacsuli after shave-je is piszkálja az orrát. Hannibal egy pillanat alatt Will íncsiklandó veséjébe lát, sőt, még azt is kiszagolja, hogy valami hidegebb, fenyvessel körülbástyázott helyre költözött egy nővel és egy fogadott gyerekkel. Az ember védi és segíti a családját, jön a konklúzió, mivel Hannibalnak Will a családja, ezért szíves örömest veti bele magát a Fogtündéres ügybe. Hálistennek. No, azért még nem rohan a fél FBI, hogy lecsapja a Crystal pezsgő nyakát a nagy örömre, sőt, Will is félve beszél Alanának, aki meg amúgy a legnagyobb pompában él Margot-val és a közös Verger gyerekükkel.

• Ménesi Nikoletta 
• Nyerges Edina 
• Szabó Attila
• Orbán Csenge
• Kőhalmy Ádám

Gratulálunk nekik, a fent látható ajándéktárgyat az AXN postázza majd.  

Újabb játékunk van, ezúttal az AXN jóvoltából, és a Hannibal című sorozat mellé, amit azért szeretünk, mert szép, és mert embert esznek benne, jól átsütve. Kész, kimondtuk, ez van.

A feladat rém egyszerű, sőt, olyannyira, hogy a felkínált nyeremény nem is áll arányban vele: egy azaz egy kérdésre kell válaszolni jól, és máris megvan az esély arra, hogy valaki elvigye az öt Hannibal-bábu egyikét. És hogy milyen báburól van szó? Ilyenről:

A kérdés, amire válaszolni kell, a következő:

Melyik Magyarországon (is)forgatott sorozatban szerepelt Richard Armitage?

A) Robin Hood
B) Borgiák
C) Drakula

Ugye, hogy nem nehéz. A megfejtéseket a hogyvolt kukac gmail pont com címre kell elküldeni október 18. 18:18-ig, a tárgyban szerepeljen, hogy HANNIBAL. A sorsolást rögvest utána megtartjuk, a nyereményeket az AXN postázza. Sok sikert! 

Egy faszi kőkeményen jógázik, skippelve a leg day-t inkább hátra gyúr, nézegeti magát egy törött tükörben, elmegy a helyi tetkóshoz, valami kínaitól csálé műfogsort vesz, aztán ledobva magáról a nagymutter hálóköntösét, megvillantva a szénné varrt hátát, leborul a A Nagy Vörös Sárkányt ábrázoló tusrajz előtt. Hát íme a Fogtündér. Hannibal eközben meg a saját elmepalotájába képzelve magát (fejben a Norman Chapelben egy kisfiú mennyei hallalújázását hallgatva) hesszel Chilton elmegyógyintézetében. Három évvel később Alana Bloommal beszélget. Azt hinnénk az egykori rendelőjében, de megint csak Hannibal élénk fantáziájába engedtünk bebocsátást egy kis időre, mert ugyanúgy a cellájában ül és rajzolgat, míg Dr. Bloom gratulál, hogy immáron hivatalosan is őrült. A szellemes riposzt után Hannibal még hozzáteszi, hogy egy gyilkossággal még adós, hisz megígérte, hogy meg fogja ölni, és ő mindig betartja a szavát.

Részemről ez volt minden idők leggyomorforgatóbb Hannibal epizódja, pedig volt már egy-két cifra rész, dez a mostani valami eszelősen elmebeteg lett. Nem lennék Bryan Fuller lelkivilága, na.  Ott kezdjük, ahol múltkor abbahagytuk, azaz végre kiderül, hogy Will hogy menekül meg a halál torkából, azaz Hannibal körfűrészének halálos érintése elől. Hát úgy, hogy a firenzei zsekák pont jókor antréztak, gyorsan leütötték Lectert és Willel együtt bezsákolták, hogy így dupla pénzért leszállíthassák Vergernek. Jack sajnos megszívja, ő lesz az alibijük, Lecter utolsó áldozata, már látnának is neki körfűrésszel az ő koponyájának is, de akkor két golyó kiiktatja a bőrkabátos gonosz rendőröket. Chiyo átballag a szomszéd háztetőről és elcseveg Jackkel, aki készségesen átadja a Verger kúria pontos címét, csak szedje ki a bénító injekciót a nyakából. Ő innentől leszarja, nem fogja megakadályozni semmiben, hisz elvileg halott ember. Akkor ok, Chiyo már megy a Pézsmapatkány farmra.

Lecter úgy botorkál hazafelé, mint én 18 évesen hajnali ötkor a győri Bridge-ből a Bem téren át paréj részegen. Leszámítva a patakvért meg azt, hogy én nem lógattam ki senkit az ablakon. R.I.P. Rinaldo Pazzi. A csudálatos firenzei tereket, utcákat, kis közöket beragyogó hajnali narancssárga fényeket követve Hannibal megérkezik a kúriájába és egy forró fürdő után kiül az ablakpárkáynra lerajzolni a view-t. Bedelia a szokásosnál is nyogodtabban kezeli a helyzetet. Hannibal nem is érti, de amikor kiderül, hogy a nő nem megy vele sehova, nem menekül tovább, akkor már leeseik a tantusz. Úgy sem marinálódott eleget a kényes ízlésének, majd még visszajön érte, hogy aggként amolyan idősek otthonás menzás tápiókapudingként megegye a pszichiáterét.

A Balatont megkerülő nosztalgia gőzösre hajazó vonaton zötykölődő Willt és Chiyot látjuk, akik Hannibal által megnyomorított kis életükről diskurálnak. De elég vontatottan ám. Az alaposan megfontolt és indokolatlanul sok hatásszüneteket hagyó mondatok konzekvenciája, hogy Chiyo nincs annyira ráfeszülve a gyilkolászásra, hisz nem magát látja maga előtt, amint Mischa Lecter gyilkosát egy lerágott madárcsonttal újra és újra megöli, hanem Willt. Hoppáré! Kiderül még az is, hogy Chiyo már árvaként találkozott Hanniballal, akinek akkor már se anyja, se apja nem volt. Olyan volt, mint egy oroszlánkölyök. Az oroszlánkölykök meg felnőnek ugye és vadállatok lesznek, tapint ár a lényegre Will. Úgy van. Erre jön egy tanulságos anekdota, amit rá lehet húzni Will és Hannibal kapcsolatára, hogy vannak csigák, akik túlélik valamilyen madár emésztését, amelyek így a bestia gyomrában a fél világot beutazva találkoznak újra a természettel. Ezzel párhuzamosan Hannibal egy kis csigát és konyakot prezentál Bedeliának. Naná, hogy Willről beszélgetnek, aki épp a meghasonlás útján agonizál.