Közeleg a negyedik évad vége, itt a méltó felvezetése az évadzáró duplarészes hasbarúgásnak, a cím is talán azért lett az, ami, mert fokozni kell a hangulatot és őrölni az idegeket. Legyen hát a félős-izgulós epizód kettészedve: az első fél most, a második pénteken.

Annapolis, Maryland. Szikrázó napsütés, egy parkban sok-sok boldog és önfeledt felnőtt és gyerek, a sorozathoz képest túl színes és túl önfeledt kezdés, rosszat sejtek. Egy férfi keresztülmegy a játszótéren, elhalad az amerikaifocizó pasik és a bicikliző csajok mellett, fel a domb oldalára. Lehullott falevelet hord a szél, a férfi néhány letépett fűszálat tart a magasba, és elengedi: a szél szétfújja gyorsan. Majd gumikesztyűs kézzel kivesz a zsebéből egy fehér fiolát, és a tartalmát elkezdi kiönteni, fehér port kavar a szél, viszi át a játszótéren, biciklizőkhöz, focizókhoz, jáááááájj!

Este a játszótéren imént látott egyik kisfiú és az anyukája igen betegen szenved otthon, lázasak és köhögnek, a nő konkrétan vért köhög fel. Egy délután még focizó pasi is ugyanilyet csinál a fürdőszobájában, az egyik biciklis csaj pedig éppen most támolyog be a kórházba, ahol már ott van egy csomó más beteg ember is, mind a parkból ismerős neki. Az egyik ágyon oxigénmaszkban van a lány barátnője is. Ennek fele sem tréfa.

Erdei hegyoldalon lágy szellő borzolja a fák levelét, egy férfi áll, dohányzik, és a mélyben futó utat bámulja. Valahol egy parkolóházban egy szőke nő telefonálva halad a piros BMW-jéhez, a barátnője lelkére próbál beszélni férjmegcsalás ügyében. Beül, elindul, ám nagy tócsa van a kocsi helyén, lesz még ebből gond biztos. Már az erdei úton hajt, mikor a térerő elmegy, de számított rá. Arra viszont nem, hogy a kocsi lerobban. Kiszáll, felnyitja a motorháztetőt, próbál valamit csinálni, aztán inkább kiveszi a táskáját a kocsiból, és gyalog indul tovább, folyamatosan nyomkodja a telefont, térerőt keres. Egy sötét terepjáró áll meg a kocsi mellett, a nő meghallja, hátrafordul, és odakiált.

A kocsiban egy kéz bekapcsolja a magnót (Johnny Thunder: I'm alive), látjuk, hogy a tükrön egy sokmedálos láncocska lóg, a terepjáró elindul a nő felé. Lassan gurul előre, a nő megijed, de a kocsi megáll. Azután újra elindul, és ezúttal gyorsan, a nő pedig elkezd futni előle ELŐRE (azt sosem értettem, miért az aszfalton szaladnak az emberek, árkon-bokron át eredményesebb lenne), de a terepjáró gyorsabb: hamar keresztülgázol a nőn, akinek a sálja pár pillanatra fennakad a kocsi alján, majd kirepül, a szél felkapja, végül az aszfalton landol.

Egy férfi fekszik az ágyában, a félhomályban plafont nézi, majd felveszi szemüvegét, felkel, gondosan beágyaz, kinéz az ablakon. A szekrényajtó kilincsét háromszor fordítja el, mire egyszer kinyitja, kiveszi a ruháját, kiteríti. Majd lefóliázott tükör előtt fogat mos. Papucsot cserél ugyanolyanra, a hűtőt megint háromszor nyitja, kivesz egy szendvicset, kettévágja, a faliórára pillant, már 9:20 van, repül az idő, ha az ember kényszeres, nemde? Benéz a szobába, a tv-ben valami rossz kandifelvételen ölelget egy férfi egy nőt. Később felöltözve az utcára lép, zsebkendővel fogja meg a kocsija kilincsét (találjátok ki, hányadik nyitásra ül be), és elhajt, persze a kormány is le van fóliázva.

Kertvárosi környéken immár gyalog közlekedik a férfi Jack Nicholson Lesz-ez még így se-ben megmutatott stílusában, de ez járókelők nélkül nem olyan vicces. Valakinek felvesz egy elejtett holmit, odaadja, majd továbbmenve előkapja a kézfertőtlenítőt, és helyreállítja világa rendjét. Aztán némi habozás után egy házba megy, és egy ingatlanos nővel találkozik, aki azt mondja, ő biztos Robert, és elkezd áradozni a házról. A férfi azt mondja, őt nem Robert-nek hívják, majd a kezében kés pengéje villan, a nyelvével csettint, és hasba szúrja a nőt. Kihúzza a kést, becsukja a bejárati ajtót, eközben a nő a nappali felé támolyog, a férfi utána megy, egy piros tollal ír valamit egy papírra a kisasztalon, majd szinte segít a nőnek a kanapéra ülni. Közel hajol hozzá, az arcát nézi, ahogy a nő haldoklik, legutoljára a jobb szemét nézi.

A new jersey-i Cherry Hill-ben nyitunk, Emily, Morgan és Rossi száguld egy kertes házhoz, mert éjfél és reggel 6 között eltűnt egy kisfiú a saját ágyából. Ő már a harmadik a sorban, egy 9 és egy 11 éves fiút megöltek, és egy közeli erdőben hajították ki őket. A ház előtt egy öltönyös férfi magyarázza a sajtó embereinek, hogy mi történt. Sírós házaspár nőtagja fotót mutat a hétéves Kyle nevű eltűnt fiúról, ott van vele a férje, Dan és nagyobbik fia, Danny is. Elkezd beszélni a kisfiúról, de két mondat után zokogva mondja, hogy ezt nem tudja végigcsinálni.

Férje arrébb viszi, az öltönyös pacák folytatja, és nyomja a személyes infókat Kyle-ról. Ezt a helyi őrsön Reid, Hotch és JJ nézi a tv-ben. A Kyle életéért való könyörgés után érkeznek Morganék, a pacák pedig válaszol a riporterek kérdéseire is, és nem túl meggyőzően hazudja, hogy szerintük nincs összefüggés a másik két kisfiú halálával. Valamint közli, hogy ő Bill Lancaster nyomozó. Köszön Morgan-éknek, és bekíséri őket a házba. Kiderül, hogy a nyomozó az eltűnt fiú apjának országos cimbije, de nem száll ki az ügyből, mert tudja, mi vár a gyerekre, hisz a másik két ügyet is ismeri jól. Főcím és idézet Rossi-tól: Elveszíteni egy gyereket olyan, mintha magadból veszítenél el egy darabot. - To lose a child is to lose a piece of yourself. Dr. Burton Grebin

Íme az epizód, amire a 4x08 óta vártunk: az ottani vendéggyilkos, Jason Alexander ül a rendezői székben.

Félhomályos szobában egy pszichiáternő beszélget egy nővel, akin kórházinak tűnő ruha van, biztos egy beutalt valami zárt helyen. Egy videokamera is működésben van, de az nő arca nem látható. A dilidoki Adam-ről akar beszélgetni, de a nő nem, és az kérdi, hogy ő meg azt akarja tudni, hogy mit keres...Dr. Reid? Reid ekkor előlép egy sötét sarokból, és azt feleli: Adam-et. A nő azt mondja, csak azért, mert elfogták, nem fogják Adam-et is megtalálni, annyira azért nem okosak. Reid azt mondja, ez nem az okosságról szól, hanem hogy azt kell tenni, ami helyes. A nő viszont úgy véli, ő éppen azt tette, ami helyes.

Indiana-ban vagyunk, Royal nevű városban este moziba igyekszik a nép, Steve McQueen-filmet adnak, mindenféle korosztály kíváncsi A masszá-ra. Odakint elcsendesedik a személyzet is: bezár a pénztár, a büfé, egy árnyék megkerüli az épületet, a hátsó ajtón egy fekete ruhás alak lép be, kezében piros benzines kanna. Locsolja a bejáratot, a büfé pultját, a folyosót. Odabent némelyek filmet néznek, mások csőröznek, és van, aki csak alszik. Az egyik lány füstöt lát beszűrődni az első ajtón, a fiúja riaszt mindenkit. Az emberek kiabálva-sikítozva rohannak a vészkijárat felé, épp akkor, mikor a filmben is menekülnek a statiszták. Az összes kijárat zsákutcának bizonyul: füst és lángok mindenhol.

(Mire számíthatunk, ha az epizód címe azt jelenti: Mindenevő? Sok jóra biztos nem.) Nyomasztó esti légkörben nyitunk, Hotch Boston-ban valami öreg és iszonyú beteg férfit látogat meg, tíz éve egyszer találkoztak valami nyomozás kapcsán. A férfi, Tom ramatyul van, és elmondja, hogy annak idején miért zárta le a nyomozást, és küldte el a BAU-t: alkut kötött az Ördöggel. Egy megsárgult, gépelt papírt ad át Hotch-nak, rajta egy szöveg: "Ha nem vadászik rám, én sem fogok vadászni senkire. Mindaddig, míg mindketten életben vagyunk, míg a halál el nem választ. Ha elfogadja a feltételeimet, adjon fel egy hirdetést a Michigan Post-ban." Alatta piros rajz, a gyilkos kézjegye.

Hotch azt mondja, ez egy szerződés, Tom pedig azt, hogy 6 hetet várt, és amikor tényleg nem volt több gyilkosság, akkor küldte el Hotch-ot. Ez volt az egyetlen lehetőség, hogy ne haljon meg több ember. Most viszont, hogy közeleg a halál, tudja, érzi, hogy a gyilkos figyeli, és ha ő meghal, biztos lesz újabb gyilkosság.

(Az epizód első felében szóba került Emily olaszországi kamaszkora, egy spanyolországi zarándokhely, és három lehetséges georgetown-i ördögűzés.)

Hotch az irodájában ül, nézi Emilyt odalent, éppen látogató érkezik hozzá, mi tudjuk, hogy Johnny az. Hotch-nál bent ül Rossi, JJ pedig hozza a hírt, hogy nem tudta kiengesztelni a rendőrséget. Hotch azt mondja, akkor ki kell szállni. Rossi azt mondja, nem gondolhatja komolyan, tökmindegy, hogy megszállottságnak vagy betegségnek nevezzük azt, amiért az ördögűző-elkövető létezhet, tök mindegy, emberek halnak meg, ez nem a vallásról szól, hanem a Rosszról, amit a BAU maga is üldöz.

Garcia érkezik, talált a neten egy felhívást, amiben Matthew olyan csoport felállítását kezdeményezte, amely segíthet azoknak, akik úgy érzik elhagyta őket a hitük. ÉS: azon a héten, mikor a három áldozat a zarándokúton volt, elmaradtak a misék, mivel a helyi pap meghalt. Szívrohamban. DE: van összeesküvés-elméletes magyarázat is netszerte, mely szerint meggyilkolták, valami kimutathatatlan szerrel (Szarin vagy más gáz alkalmazásával), de persze lehetett más is, akár stressz is. A motiváció és az elkövetési mód a d.c-i esetekhez tehát megvan Rossi szerint: szemet szemért. Hotch azt mondja, hogy a rendőrség felkérése nélkül akkor sem tudnak nyomozni. Ezért aztán nagyon csöndben kell csinálni.

Emlékeztek arra, hogy Garcia-ról mennyi mindent megtudtunk, mikor közel került a halálhoz? Most Emily-t veszi elő a Végzet (vagy Isten), és ez az epizód sem fért bele egyetlen posztba. Következzen hát a történet első része, a folytatást pénteken kapjátok.

Georgetown-ban nyitunk este: egy sorházban egy férfi gyertyával meg fel a lépcsőn, közben suttogást hallunk. Egy kereszt, egy nyitott könyvben heverő apró üvegfiola és egy férfi véres arca is be-bevillan, utóbbi ordításával kísérve. A férfi felért az emeletre, a suttogás erősödik, megy a folyosón, bokáig érő köpeny van rajta. Megint az ordító férfit látjuk, ágyhoz van kötözve, szabadulna, de csak vergődik és üvölt. A gyertyás fazon benyit az ajtón, nagy fényesség árasztja el a képernyőt, majd a fénybe bekúszik az ordító arc, végül egy esőáztatta utca sötétjébe fullad. A járda mellett egy csinos kocsi áll meg, Prentiss vezeti, az ablakban visszatükröződik a BAR felirat, Emily sóhajt egyet.

Duffy dögös Mercy-je dübörög, egy ötvenes pasinak egy fekete fehérneműs huszonéves szöszi tekergeti magát, majd pezsgőt itat vele. Aztán a pasas ájultan esik össze, a szöszi pedig egyáltalán nincs meglepődve, csak számolja tovább a pénzt, amiért a pasas nyilván inkább szexet várt. A nőnek csörög a mobilja, és miközben a férfi az utolsókat kússza a zakója irányába, a nő új "randit" beszél meg, ugyanebbe a hotelbe. A férfi a padlón megszerezte a telefonját, és éppen tárcsáz, de a szöszi megakadályozza. Mire lefixálja a következő találkát, a férfi már mozdulatlanul fekszik a padlón.

Hotch az irodájában a gépén videót néz, és MOSOLYOG, naná, hiszen a film címe: Jack már tud bicajozni. A mozinak vége, mikor Patrick Jackson dallas-i főügyész telefonon kéri a segítségét, és csak az övét, nem kell csapat, se nyilvánosság. És nem is az elkövető miatt kell aggódni, hanem az ügyvédek miatt. Nofene.