Elérkeztünk az abszolút érzelmi mélyponthoz a játék során. Amikor a gyűlölet átható savanyú rothadásszaga tölti be a levegőt, és mindenki legszívesebben szembeköpné azt, aki vele először szembejön, mert jelenleg nincs a világon másik hat ember, akivel kevésbé szívesen szívna egy levegőt. Ez az a pont, amikor egy 50 perces összefoglaló, de még a nyomorúságos kihívás sem szól semmi másról, mint Laci puffogásáról, megfűszerezve Kazal teljesen komolyanvehetetlen mártírkodásával és Komisz alkalomadtán bevágott pszichopata tekintetével.
Vágjunk bele, a szerkesztők most csupa olyan feladatot adtak az agyhalottaknak, amiknek során kinyilváníthatják, ki a legnagyobb aljadék köztük (most éppen névtelen levelekkel), a konszenzus mindig ugyanaz. A Cinkostárs Bt. jogutódja szerint Kazal, a másik oldal szerint pedig Laci a legnagyobb emberi hulladék a társaságban, és azért mert csak. Azért látszólag vannak az érvrendszernek sarkalatos pontjai, Kazal pl. azért szarember, mert ordenáré, útszéli és provokatőr, Ádina be is ígér neki egy párbajt a következő körre. Ezen kedélyesen elugatnak egy darabig, Fannika természetesen az „én ilyen vagyok!” örökzöldet teszi fel a változatosság kedvéért. Laci ellen a legfőbb vád az, hogy csicska, akinek meg abból van elege, hogy Kazal folyton DEGRADÁLJA őt, és én ezen a ponton jöttem rá, hogy amit most hallunk, az tulajdonképpen a Villa Best Of Volume 7. , és ha most még elhangzana az „elszállt vele a ló” szóvirág is, teljes lenne a gyönyör.