Brennan a helyi tv reggeli műsorában szerepel, a maga khm... egyedi módján. Persze a műsorvezető mondókáját is szó szerint értelmezi („szóljon ha nem jól mondom, maga bestseller-író és olyan antropológus aki az FBI-nak derít fel bűnügyeket”), így aztán először majdnem meg sem szólal, de aztán jófej akar lenni és mégis. Talán nem kellett volna erőltetni, a hogyan hozza össze a tudományos munkáját az írással kérdésre kapott „Egyszer az egyiket csinálom, aztán a másikat” válasznál már a műsorvezető is sejti ezt. Booth érkezik, de hiába jelzi sikeresen társnőjének, hogy mosolyogjon a kamerába, a válaszokat nem mondhatja el helyette, így aztán Brennan élő adásban jelenti ki, hogy nem lesz gondja azzal hogyan meséljen majd a gyerekeinek a munkájáról, mert neki nem lesznek. Meg hogy a kezdő szerzőknek első körben egy jó ötlet és egy íróeszköz kell. Booth a tenyerébe temeti az arcát a háttérben.

Szerencsére van egy új ügyük, a helyi erők találtak egy kiégett kocsit, benne szénné égett áldozattal, és gyerekrablásra utaló nyomokkal. Az ilyen esetekben az első 48 óra a kritikus, ezért iparkodni kéne az azonosítással, hogy tudják, ki a keresendő gyerek. Mindezek mellé a kis csapat kap még a nyakára egy biztonsági ellenőrt, Samantha Pickeringet, aki pár perces rutin biztonsági vizsgálatot fog végezni. Hodgins máris lelkesedik, Brennan a szokásos tárgyilagos formáját hozza, Pickering érdeklődésére, miszerint őt látta-e reggel a tévében, egyszerűen visszakérdez, hogy honnan is tudhatná, hehe.

Az előző két rész után most különösen örülök, amikor látom, hogy a mindent szó szerint értő Brennan-nel és a sármos mosolyával bármit elérő Booth-szal indít az epizód, hiányzott már ez a fajta humor, nagyon tudok röhögni az „Ezt nézd meg!” – „Egy csomó piros kört?” – „Mindegyik egy helyet jelöl, ahol testrészt találtak.” típusú párbeszédeken. Booth hamar meggyőzi Goodman-t, hogy az Intézet sajtójának jót tesz egy szexis hollywood-i eset felderítése, ők utaznak, Goodman pedig helyettesíti Brennan-t az egyedülálló leletnek ígérkező vaskori csontváz vizsgálatánál. Bones szerzett magának egy rendes napszemüveget, Booth pedig bérelt egy tuti kocsit, de aztán kénytelen az anyósülésen utazni, mivel a még mindig morcos társa megfenyegeti, hogy beárulja ezért Cullen igazgatónál. Az FBI-os pont olyan fejet vág, mint egy óvodás amikor elveszik tőle a kedvenc játékát. Hodgins is hasonlóan érez, amiért a mindig tényszerű Brennan helyett az elméleteket felállító Goodman-nel kell dolgoznia.

Los Angelesben Tricia Finn ügynök Booth-ék helyi kapcsolata, először a reptérre viszi őket ahol a maradványokat megtalálták. Eléggé szétszórva, de nem egy repülő futóművének, hanem a prérifarkasoknak köszönhetően. A hullaházban Finn ügynök lelkesen ajánlkozik, hogy besegít Brennan-nek megírni a forgatókönyvet, mert hallotta hogy megfilmesítik a könyvét és meglepő módon ő maga is ír forgatókönyveket. Brennan-t nem foglalkoztatja különösebben a dolog, úgysem lesz ideje találkozni a nagymenő producerrel aki megkereste. Inkább érdekli az áldozat koponyája, szerencsére Tricia undorodva elrohan amikor lefejti róla a megmaradt lágyszövetet, így már nyugodtan szemügyre veheti, de egyáltalán nem tetszik neki amit talál: radikális sebészeti változtatásokat a koponya felépítésén. Így nem biztos, hogy meg tudja mondani ki volt, na ilyet se hallottunk még.

Szakad a hó nagy csomóban, a laborban fények, fenyőágak és karácsonyi dekoráció a lombikok között, dec. 23. este 6 óra, tudatja a felirat. Angela manó-jelmezben parádézik (ejh ha egy hónappal ezelőtt írom ezt a hv-t tutira manó lettem volna farsangkor a boszorkány helyett, no majd jövőre). Karácsonyi buli van az Intézetben, ezért a labor elég kihalt, csak Brennan dolgozik. Angela nagy nehezen rábeszéli, hogy menjen el vele a bulira, ha nem is akar ünnepelni, ajándékozni meg végképp nem, legalább mint barát vigyázzon rá, hogy ne csináljon a tavalyihoz hasonló őrültséget.

Booth jő, 50-es évekbeli óvóhelyet találtak egy szövetségi ingatlan alatt, benne egy csontvázzal, a kezében pisztoly. A képek alapján Brennan rögtön kizárja az öngyilkosságot, ha megkapja a hullát bizonyíték is lesz. Booth megörül, és egy „Boldog Karácsonyt Bones!” felkiáltással füttyent a fiúknak, hogy hozhatják a csomagot. El is rohanna menten ajándékokat beszerezni, de Brennan elküldi maga helyett a buliba, hogy Angie mellett legyen.

Bones egy repülőgép első osztályának kényelmét élvezve alszik fején az összes környezetet kizáró védőfelszereléssel (szemellenző, fejhallgató), míg Booth a turista osztály luxustól mentes egyszerűségében szenved két öreg néni között, ezért inkább meglátogatja társát. Menet közben lefülel egy, az italkészletből potyázó kamaszt, aminek kapcsán megtudjuk, hogy Sanghajba tartanak, de a landolásig a gép amerikai föld, ahol kedvére villogtathatja a jelvényét. A stewardess azonban Bones mellől visszapaterolja a helyére, miközben a „társak vagyunk” kifejezést szokás szerint úgy értelmezi, hogy hőseinknek viszonya van. Brennan meg szokás szerint tiltakozik a dolog ellen, nem értve miért jut mindig, mindenki erre a következtetésre. Booth pedig egy elejtett mondatból kénytelen megtudni, hogy társa jobban szeret gyilkossági áldozatok helyett történelmi maradványokat vizsgálni.

A Jeffersonianből eközben a többiek, péntek lévén igyekeznek korán lelépni. Sweets vele és Daisyvel közös karaoke partira invitálj a társaságot, de mindenkinek van programja, Cam akinek meg nincs, Angelát használja alibinek. Bootht nem sokáig bírja a helyén, így amint a stewardess eltűnik az első osztályról, visszalopózik. A kényelmes pihenőt azonban ismét az utaskísérő zavarja, csak ezúttal a konyhából érkező sikolyával, mivel egy megsült holtestet talált. Booth azonnal visszafordíttatná a gépet a pilótával, de arra már kevés az üzemanyag, mennek tovább Kínába. A stewardess teljesen kiakadt a látottaktól, és az sem nagyon javít a helyzeten, hogy Bones sertéssülthöz hasonlítja a tetem szagát, majd hangosan beszélve, gesztikulálva, mintha egy sükettel kommunikálna, érdeklődik internet kapcsolat után, hogy értesíthesse a csapatot.

Brennan épp egy koponyát rak össze, nagyon elmerülne a munkájában, ha Angela hagyná, de hiába csacsog neki Todd-ról, a nagykezű basszusgitárosról. Érkezik Zack, a jó hír hozója: megjelentetik egy cikküket, tartja is az öklét hogy Brennan csapjon bele, mert úgy hallotta ez elterjedt kifejezése a közös sikerélménynek. Brennan nem érti, Angela röhög: „Imádom amikor a földi embert utánozzátok”, haha. Hodgins jő egy csomaggal, az antropológusnő kinyitja és elviharzik. A kis csapat utána, mert azt a pasit, aki miatt Brennan otthagy egy csontvázat, mindenképpen látni kell.

A fickó jóképű, azonos fordulatszámon pörög Brennan-nel ez rögtön látszik: félmondatok röpködnek, széles mosolyok villannak. Gondolom egy ex, Angela megerősít, és rá is kontráz: Michael volt Brennan antropológia-professzora. Zack rögtön kombinál és nem fogadja el Angela és Hodgins véleményét, miszerint attól, hogy Brennan jelenleg az ő antropológia-professzora, amire ebből logikusan következtet az mégis esélytelen. A tudós párocska eközben már épp a vacsorameghívásnál tart, amikor Booth érkezik egy hűtővel. Egy erősen oszlásnak indult holttest van benne, fiatal nőé, Michaelt is rögtön érdekli az eset. Brennan kiosztja a feladatokat: Hodgins határozd meg a bogarakból a halál idejét, Zack tisztítsd meg a csontokat, Michael fél 8-ra gyere értem.

Bones fegyverviselési kérelmet nyújt be az FBI-hoz, Booth veszi fel az adatait és nagyon hivatalos. „Az igénylés oka?” „Hogy lőhessek.” Na, Bones legalább őszinte, mégis az kerül a papírra, hogy az FBI-jal megállapodásban végzett tevékenység során önvédelmet biztosítson az üldözendő bűnözőkkel szemben, ha szükséges. És egy szép piros pecsét is: megtagadva, mert Bones-t már vádolták bűncselekménnyel. Igaz, hogy a fickó épp fel akarta gyújtani, de hát a szabály az szabály, lehet jogorvoslatot kérni. Meg lövöldözés helyett halálra beszélni az embereket, szerintem ez Bones-nak simán menne ha megpróbálná.

Amy Morton, egy csini védőügyvéd vár Booth-ra az irodájában, annak ellenére hogy szólt hogy ne engedjék be, a rövid szoknya csodákra képes. Booth úgy tűnik tanult a Tessával történtekből, mert már a bemutatkozáskor közli a két nővel, hogy jobb szeretné ha sskk nem beszélgetnének. Meg is értem, rögtön látszik hogy Amy nem könnyű eset: Howard Epps védelmét vállalta el, akit anno Booth kapott el egy fiatal lány meggyilkolásáért. A fickónak másnap estére tűzték ki a kivégzését, ezt szeretné Amy elhalasztatni, egy azonosítatlan fanszőrzetre alapozva. Megkéri Booth-t, hogy menjen el és nézzen a szemébe.

Angela rángatja ki Brennan-t a laborból, márpedig indulunk, buli van Aprajafalván. Ha nehezen is, de sikerül neki, a segítségre váró diákok, turnét szervező kiadók, tv-szereplések várhatnak holnapig, akárcsak a francia csontváz, akár Jean-Pierre volt a neve, akár nem. A klubban D.J. Rulz, hip-hop, sikoltozó nép, remek hangulat. Brennan kérdezi elég jó-e a jelmeze, haha. A zene cool, Angela már kezdi elhinni hogy egy táncos-pasizós este lesz ebből, de nem, Brennan nekiáll a zenét túlkiabálva antropológiailag elemezni a helyzetet amibe került. Néhány helyi szereplő ezt nem veszi jó néven, mivel csak a „törzsi dolog” meg az „állati ösztönök” szókapcsolatok jutnak el hozzájuk az egész kiselőadásból; kivéve egy nőt, ő rögtön vágja miről karattyol Brennan: „Descartes filozófiája alapján fejtegeti, hogy bírja ezt a zenét” – nem is értem miért nem veszik fel azonnal a Jeffersonba kommunikációs szakembernek.

Verekedésig fajul a dolog, egy magas izmos fickó megpróbálja legyakni Brennant, de ő egy félkörívessel szó szerint átrúgja a falon, ejha. A falból egy mumifikálódott holttest kacsintgat és fehér por robban ki, aki nem akart szándékosan füvezni az így járt.

Brennan az egyetemen antropológus-hallgatóknak tart előadást az Intézet és az FBI kapcsolatáról. Booth is ott van, és mivel a fiatalokat úgyis a gyakorlati kérdések izgatják (pl. hogy mennyi pénz jött be a könyvből), kap az alkalmon és megkérdezi, kire alapozta Brennan a briliáns és találékony FBI-ügynök figuráját, mert nyilván rá. Találat, félmosoly. Booth már el is rabolja társát, új ügyük van a külvárosban, emberi maradványokat jelentettek egy pláza mögötti mezőn. Bones tuti kocsit kapott a kiadójától, Booth arcára egy pillanatra ráfagy az iménti félmosoly, de látszólag hamar túllép a dolgon: ezzel nem mehetünk a tetthelyre, oda lenne az FBI-os fellépés hatása, meg különben is mindenki idiótának néz, ha így parkolsz. És azért lett miénk az ügy, mert az áldozat egy eltűnt gyerek.

Zack-nek nem akarózik felvenni a hőképalkotót a maradványok kereséséhez, megértem, úgy tűnik csak azért nem Darth Vader-jelmez lett a cucc hivatalos neve, mert színes és nem full fekete. Booth poénkodik is vele egy sort, és nocsak, a Star Wars-t még Bones is látta kislánykorában, gondolom az írók azt hiszik nincs élő ember a Földön aki ne nézte volna meg, mert nem ismerik a kolléganőmet, ehh. Bár a mező tele van zseblámpával cirkáló emberkékkel, mégis Vader nagyúr az, aki kb. 10 lépés után rálel a csontokra.

Sötét erdőben medvét boncol egy Denise nevű állatorvosnő. Sherman, az indián főerdész pedig nem érti, miért van erre szükség, hiszen már tudják, hogy egy rémült sátorozó végzett a medvével. Aztán elhallgat, mert a maci gyomrából a bontatlan zacskó húsos pogácsa után egy félig emésztett emberi kézfej kerül elő.

A képeket és ezzel az ügyet Booth kapja meg, mivel Bones-szal dolgozik, és ő minden bizonnyal azonosítja majd az áldozatot ennyiből is. Bones-nak ez tetszik, az viszont már kevésbé, hogy miután fűrésznyomokat talál a csontokon, Booth és ő indulhatnak a helyszínre. A főnöke, Goodman szerint emberek közé kellene mennie, amit Bones „csak azért küld el, hogy Booth és én kamatyoljunk egy jót”-ként értelmez. Goodman inkább nem mond semmit, csak lezárja a vitát. „Vigyél szúnyogirtót is.”

Mr. Kemény, de jófej kiképző vagyok seriff egy bányató partján arról oktat egy rakás rendőr tanoncot, hogy miért nem szokás könnygázgránátot lőni egy metamfetamin labornak használt lakókocsiba. Hát azért, hogy a felrobbanó járműből ne repkedjen lángoló hulla a járőrkocsi szélvédőjére. Persze egy vérbeli rendőr nem esik pánikba, hanem nyugodt(nak szánt) hangon közli diákjaival, hogy szükségük lesz egy poroltóra meg esetleg egy szakemberre, aki segít feldolgozni a traumát.

A Dr. Sweets néven ismeretes szakember eközben Brennan társaságában arra vár, hogy Booth is hajlandó legyen megjelenni a soros foglalkozáson. Ügynökünk meg is érkezik, és roppantul fel van dobódva, mert végre lezárta a Rico ügyet, amiről partnerének nem is kéne tudnia, de legalábbis nem kifecsegnie a dilidokinak, és ami majd új magasságokba lendíti a karrierjét. Ráadásul a születésnapja is közeleg, amit Hawaii-on fog tölteni. Az áradozást a Brennan által is csak hallomásból, míg Sweets által még csak úgy sem ismert Jared nevű testvér telefonhívása szakítja meg, a szeánszot pedig egy munka ügyben érkező rekeszti be. Így a doki már csak a csukott ajtónak fejezi be mondandóját.