Brennan a helyi tv reggeli műsorában szerepel, a maga khm... egyedi módján. Persze a műsorvezető mondókáját is szó szerint értelmezi („szóljon ha nem jól mondom, maga bestseller-író és olyan antropológus aki az FBI-nak derít fel bűnügyeket”), így aztán először majdnem meg sem szólal, de aztán jófej akar lenni és mégis. Talán nem kellett volna erőltetni, a hogyan hozza össze a tudományos munkáját az írással kérdésre kapott „Egyszer az egyiket csinálom, aztán a másikat” válasznál már a műsorvezető is sejti ezt. Booth érkezik, de hiába jelzi sikeresen társnőjének, hogy mosolyogjon a kamerába, a válaszokat nem mondhatja el helyette, így aztán Brennan élő adásban jelenti ki, hogy nem lesz gondja azzal hogyan meséljen majd a gyerekeinek a munkájáról, mert neki nem lesznek. Meg hogy a kezdő szerzőknek első körben egy jó ötlet és egy íróeszköz kell. Booth a tenyerébe temeti az arcát a háttérben.
Szerencsére van egy új ügyük, a helyi erők találtak egy kiégett kocsit, benne szénné égett áldozattal, és gyerekrablásra utaló nyomokkal. Az ilyen esetekben az első 48 óra a kritikus, ezért iparkodni kéne az azonosítással, hogy tudják, ki a keresendő gyerek. Mindezek mellé a kis csapat kap még a nyakára egy biztonsági ellenőrt, Samantha Pickeringet, aki pár perces rutin biztonsági vizsgálatot fog végezni. Hodgins máris lelkesedik, Brennan a szokásos tárgyilagos formáját hozza, Pickering érdeklődésére, miszerint őt látta-e reggel a tévében, egyszerűen visszakérdez, hogy honnan is tudhatná, hehe.