A szemfülesebbek bizonyára észrevették, hogy ez a poszt egy teljes napot késett, a még szemfülesebbek pedig azt is, hogy valamilyen oknál fogva az összes Facebook posztunk eltűnt. Az összeesküvés-elméletek rajongóit szeretném ezúton is megnyugtatni, a két esemény között összefüggés ugyanis nincs, míg előbbi főleg annak a számlájára írható, hogy a hogyvoltíró is csak ember (bármennyire is máshogy tűnik néha), addig a második okára még nem sikerült rájönnünk, és nincs hozzá közünk. Mindenesetre ráállítottuk a CIA-t és az FBI-t is az ügyre, akik kiemelten kezelik a nem mindennapi esetet (már a Facebook posztokat, nem azt, hogy Dzsudibí egy Homo Sapiens).

Jómagam, egy sajtótájékoztatóval egybekötött fotózáson a kilencvenes évek derekán:

O bella ciao, bella ciao, bella ciao , ciao, ciao, Fálki nem tűnt el, se nem távozott angolosan, se semmi ilyesmi, egyszerűen annyi történt, hogy a posztíróknak is vannak olyan napjaik, amikor nincs erre 3-4 órájuk/poszt. Meg ugye hétvége is volt, meg főcsoportdöntő és épp A nagy pénzrablást is darálni kellett. Nagy örömmel hallom, hogy az EKG-csoport és a kommentszekció dinoszauruszai is visszatértek a nagy elvonulásból.. Egyre izgalmasabb a VV, igaz? :D

Tídididí-dididí. A mai poszt érkezése vágányzár miatt várhatóan fél napot késik. Az esetlegesen okozott kellemetlenségekért vállalatunk semmilyen felelősséget nem vállal, szíves elnézésüket és türelmüket ezúton is köszönjük.

Peti ismét bemindenezett állapotban fogad minket, ennek állít emléket a bejegyzés végi galéria ám előtte nézzük hogyan telt az ápoltak utolsó "tanulós" napja. Minden bizonnyal a tetőfokára hágott már a fáradtság és a stressz a benti mostoha körülmények miatt, így egy kis meditációs foglalkozás várja őket, ami 8 darab polifoam matracban és néhány percnyi fetrengésben ölt testet, hogy nehogy kibillentse aktívnak még véletlenül sem nevezhető mindennapjaik komfortzónájából a villalakókat.

Ahj, gyerekek, untam és utáltam ezt a részt, sajnos így a hvt is nehéz írni, pedig kotlottam rajta plusz egy napot, ám a javításra az ötletek még így is ritkák voltak, mint Indiában a szilárd széklet. Ott hagytuk abba ugye, hogy Varlamov lecsapott a tender végén Toropovra mindenki előtt, azonban mikor Ariszát megpróbálják lefoglalni, akkor veszik csak észre hogy a robot eltűnt. Viktor azonnal át is fordítja a helyzetet a maga javára: ellopták a robotom, rendőr urak, szóval hopp hopp, elő lehet keríteni!

Megsértődés Merci Módra Pirított Fru Morzsákkal Díszítve

 Végy egy kisebb darab Mercit és egy előző nap láb-, és kézsúlyokkal bepácolt Mót az ágyon. Ételünk akkor lesz tökéletes, ha az összetevők szigorúan baráti kapcsolatban vannak, erre a piacon érdemes rákérdezni vásárláskor. Helyezd őket az ágyra, majd dobj fel egy teljességgel ártatlan témát, például Mó testének lefürdetését. Hagyd, hogy az összetevők összeérjenek egymás mellett, fontos, hogy ez idő alatt a hozzávalókhoz hozzányúlni nem szabad. Egy ponton Merci fel fog tenni egy ártatlannak tűnő kérdést (Miért vagy velem mindig bunkó?), melyre Mó összetevő válasza mindegy is. Akkor tudjuk, hogy ételünk jó úton halad, ha Merci összetevő hangja elkezd nyávogóssá válni. Eközben egy másik ágyon tegyük fel a Fru morzsákat főni, ezzel más teendőnk a továbbiakban nincs is, hagyjuk, hogy a morzsák maguktól főjenek a saját levükben, mennyei irigység és féltékenység illattal árasztva el a konyhát. Visszatérhetünk a másik ágyhoz, ahol időközben Merci és Mó már kellő hőfokra hevültek, ez az a pont, ahol Mó megsérti valamivel Merci hozzávalót (hogy mivel, az nem lényeges), esetünkben Mó hozzávaló szerint Merci kevésbé nőies, amikor olyanokat mond, hogy szétbaszom a fejedet. Hagyjuk, hogy Merci átmásszon egy harmadik ágyra magától (ne mozgassuk!), és takaróba bugyolálva érjen tovább. Ekkorra a Fru morzsáknak már készen kell lennie arra, hogy kuncogással tovább segítsék Merci érését. Ételünket ezután előmelegített poharakban tálaljuk, még melegen fogyasszuk, mert úgy a legjobb!

A mai nappal a Vízöntő jegyébe léptünk - ezt reggel hallottam a rádióban – és megtudtam, hogy mi vízöntők rendkívüliek vagyunk, különlegesek, intellektusunk nem mindennapi! Ha nem kapaszkodtam volna éppen két kézzel a kormányba, még meg is veregettem volna a saját vállam, hogy érezzem a törődést.
A nyomoroncok tegnap reggel biztosan érezték a törődést, mikor Mozart Requiemjére ébredtek. Igazán humoránál volt a Johnny aki ezt az ébresztő muzsikát választotta. A gyászzene tökéletesen illik a reggeli hangulathoz. Mivel a büntisúlyokkal kellett aludni, az éjszaka mondhatni álmatlanra sikeredett sokaknak. Robi 10+ kilóval próbált aludni, majd reggel elkészülni. Mó nem zavartatta magát, ledobta a kéretlen terhet és berongyolt a budiba egy utána visszaveszem!-mel. Ebbű bünti lesz komám!
Bálint hangulata is igazodik a zenéhez, amikor meglátja a konyhát. Mindjárt eret vág magán, vagy inkább a többieken. Ezt a disznóólat! Mosatlan edényhalmok, mindenféle lom és el nem pakolt ennivaló, ételmaradék a pulton. Innen nézve is borzalmas látvány, hát még amikor ott állsz a csatatér közepén és azt mérlegeled ezt most el kell pakolnom, vagy egyenként fojtom meg egy kávéskanál sósavban a lakótársaimat. Sósavat nekik azt mondom, de Bálint nem ilyen véres szájú és kegyetlen, így legyint egyet. Dögöljetek ti meg, lefosom.

Éljen a lebutított iskolahét, éljenek az idegen nyelvek! Legfőképp az angol, mert ezen a héten szem- és fültanúi lehetünk ahogy megtanulnak angolul a gyökerek küzdenek az angol nyelvvel. Olyan lelkesek, hogy korán reggel csipásan, s mosdatlanul már gyakorolnak. Robi a nappaliban magol és a felbukkanó Vivient kérdezgeti ez és az mit jelent, mialatt Dani és Virág odakint folytatják le a következő felejthetetlen konvót:
- Nincs az a nagyon kiver a víz meleg, nem? – teszi fel a költői kérdést 0 fokban Mr. Kretén.
- Very meleg? – kérdez vissza tulajdona Virdzsi.
- Very meleg? – ismétel Kretén vigyorogva.
- Sit down Dani! – invitálja maga mellé Virdzsi vihogva.
- Thank you very much! – mondja az udvariasság maga.
- Oh, you’re welcome! – válaszol Virág elalélva, hisz a kanija külföldiül beszél!
- Oh…- kezdi Dániel, de ezen a ponton megáll a tudomány, elfogy a lendület, viszont mégsem hagyhatja, hogy Virágé legyen az utolsó szó, ezért így zárja az epilógust: Yesterday! – nos szerintem is.

Érdekesen indult ez a hét több szempontból is, emiatt csak egészen minimális mértékben húzódik feljebb a szemöldököm, amikor rájövök, hogy az RTL hivatalosan is elengedte a műsor kezét, és mostantól Péter és Ancsa kétszemélyes stábként működtetik a boltot: Ancsának már a haját sem lőtték be, és nagymamájától kapott kölcsön egy inkább a hőháztartás támogatására szolgáló, mintsem esztétikai élményre törekedő szettet, jó hír, hogy legalább a lábai jótékony takarásba kerültek ily módon. A napi kérdést pedig Péter találta ki 3 órányi kreatív elmélyülés és több köteg összefirkált, telerajzolt, összegyűrt, majd sarokba dobott jegyzetlap meggyalázása után. Amúgy én kurva jót röhögtem, de hajnali 4 van, nézzétek el nekem pillanatnyi gyengeségem. 

Helló-halló rajongók, egy nappal járunk a 15,46 után, de gondolom még minden erre lesz felhúzva, úgyhogy sem én, sem Ti nem ússzátok meg Renátókontent nélkül. Mert ezt szeretjük, ugye. Közben szolgálati közleményélnek is egyet gyorsan: Nem vagyok admin, csak egy egyszerű posztíró és nem kapok emailt sem arról, ha élesedik egy poszt. Értem én, hogy lassan minden is csípi már egyesek szemét, de valótlanságokat kitalálni azért, hogy elrontsák például az én szórakozásomat, nem menő.

Csapjunk inkább bele, mert Ancsa lába lassan annyira vékony lesz, hogy aggódni kezdek a testi szépségéért. Ahogy olvastam az élőHV kommentelésben, kapott ezért az outfitért is, de nekem tetszik most. Jó ez a haj, a fülbevaló is, nekem a cipő is bejön.. Mondjuk mit értek én a női divathoz se.. Ha azt mondjátok Ti, tisztelt és imádott gyönyörű nők a kommentszekcióban, hogy ez gáz, akkor én elhiszem.