Az első rész alaposan felforgatta a lelkünket, a baleset mellett azt is láthattuk, hogy reagálnak a politikusok a helyzetre: kiderült hogy a SzU hírneve az első, az emberek meg valahol a lista végén állnak és félinformációkból dolgozik mindenki. Az első résznél nem került szóba, de gyanítom a szemfülesek (akik a tévés vetítéssel egyidőben követik a sorozatot) kiszúrhattak bizonyos személyeket, eseményeket, amelyekről nem írnak a hivatalos források vagy nem a hivatalos történések/idővonal szerint lettek megjelenítve. A készítők éltek az alkotói szabadság adta jogukkal, maximálisan tiszteletben tartva az eseményeket, személyeket, de több dolgon is változtattak. Szerencsére ezek egyáltalán nem vonnak le semmit se a sorozat értékéből, sőt talán még hozzá is adnak valamit. Máris egy ilyen extrával kezdünk, Minszkben (Fehéroroszország) járunk és a helyi Atomenergetikai Intézetbe látogatunk el. A dátum április 26., reggel 08:30, vagyis már 7 órával járunk a baleset után. Szól a rádió, egy íróasztalnál pedig egy középkorú hölgy alszik, a kollégája ébreszti kávéval. Ezen a szép szombat reggelen csak ők ketten vannak bent, kis munkamániások. A pasas kinyitja az ablakot, szellőztetni is kéne ugye, de ahogy bejön a levegő, azonnal megszólal a sugárzásmérő. 8 miliröntgen, nem náluk van a hiba, hanem odakintről jön. Amerikai támadás, hangzik a nem is olyan költői kérdés. A hölgy (Emily Watson kiváló alakításában) azonnal mintát vesz egy vattapamaccsal az ablakról, irány a labor, ellenőrzi, amit ilyenkor kell, majd közösen megdöbbennek az eredményen a kollégával. Jód 131, és ez nem katonai anyagból származik, hanem ipari felhasználású, U-235-ös, amit a reaktoroknál használnak. A tudós hölgyet Uljana Komjuknak hívják és felhívja az első lehetséges jelölt erőművet, a 240 km-re lévő ignalinait, ott is érzékelték a növekedést, de őket aztán ne utasítgassa semmire. A második jelölt a csernobili, az 400 km-re van, ám túl messze, hogy ekkora értéket mérjenek, ahhoz egy robbanás kellene. Felhívja őket is, a kicsengés közben gyorsan bekapják a kollégával a jódtablettákat és töprengenek, hogy atomhulladék szivárog vagy bombát robbantottak-e. Ez utóbbiról nekik is lenne infójuk, akkor esetleg űrprogram, mindegy is igazából, mert a telefont odaát sajnos nem veszik fel.