A múltkor Andre megtudta, hogy a nagyanyja nagyon is él, és a srác nem tétlenkedett, meglátogatja a Nagyikát a gondozó otthonban. Éppen bingóznak, a Nagyi ritkán szól, de mikor egy másik ápolt megnyerte a játékot, mérgében lesodorja a bingókészletét a földre. Lút úgy emlegeti Andrénak, hogy a „fiú”. Ő híres lett, de a Nagyinak sosem adott esélyt… Feltűnik a néninek, hogy Andre hasonlít rá, talán rokonok? Nem is hinné…
Elérkeztünk végre valahára a végkifejletthez, hamarosan lezárjuk ezt a vergődősre sikerült 3. évadot. Kezdjünk a templomban, Betsy „hónapokig” tartó bezártsága után végre tehet egy kört a helyszínen, addig Abbie és Crane megbeszélhetik, mitévők legyenek. Ha befejezik a doboz helyreállítását, akkor mindannyian a saját idejükbe térnek vissza, tehát Betsy a múltba, Abbiék a jövőbe. Nem zavarhatják össze Betsyt, hogy ők a jövőből jöttek, mert ezzel összekuszálnák az idősíkokat. Abbie tudja, ez komoly dolog, látta a Csillagok háborúját, de Crane helyesbít, Star Trek, de ez most mindegy. Igen, mindegy, így Abbie nem bánná, ha Crane hozná fel a hazajutós dolgot. Betsy visszatért, nincs semmi, ami hasznos lenne a küldetésükben, Abbie bólogat, csak homok és napsütés. Betsy gyanakszik, honnan tudnak ennyi mindet a helyről, Crane azzal vágja ki magát, hogy Washington tábornok parancsai szerint járnak el. Betsy úgy hiszi, ha ez igaz, akkor valami szörnyű dolog történhetett, ugyanis Crane elvileg az ő tudomása szerint nem tudhat a természetfeletti ügyekről. És vajon miért jött vele egy idegen? Crane lehadnagyozza a társát, Betsy távozása után kezdtek együtt dolgozni. Hadnagy? Nők nincsenek a hadseregben tiszti pozícióban. Becenév, de igazán nem mondhatnak semmit, csak azt, hogy egy fontos természetfeletti tárgyat kell helyrehozniuk, ugyanis ezen múlik a világ sorsa.
Irma próbálja lenyugtatni a gyanús betelefonáló miatt felzaklatott Emíliát. A pszichológus állítja, hogy a hallott férfi Sallai Levente, ez a módszere, először csak sóhajtozik aztán épp csak annyit mond, hogy felismerhető legyen, hogy ki az, és ha tényleg ő az, lesz harmadik hívás, hiába kéne börtönben lennie. Ennek a Sallainak az öccse halott, és ezt sosem fogja megbocsátani Emíliának. Ugyan börtönben volt, de lehet, hogy már kiengedték. Irma nyugtatja lányát: nem ő volt a hibás az ügyben, nincs mitől félnie. Úgy tűnik Irmának ezúttal nincs igaza, ugyanis amikor folytatódik az adás, Sallai Viktor újra telefonál, a műsor témája, az elengedés témakörében. Azt mondja, képtelen elengedni a korábbi életét, a befejezetlen ügyeit. Emília remegő kézzel mutatja a technikusnak, hogy keverje le, majd a rossz vonalra fogja a hívó eltűnését. Mikor hazatér Natasa rákérdez, hogy minden oké volt-e a műsor alatt, mert zavart érzett az Erőben, de Emília biztosítja lányát, hogy semmi baj nem volt, csak eszébe jutott egy régi páciense, biztos ezért hangzott furcsának. Ennek ellenére azonban aggódik, annyira, hogy átmegy Zsolthoz segítséget kérni. Elmondja a történetet Sallai Leventéről, akinek a bátyja, Viktor börtönben volt, de mivel odabent hidegre akarták tenni Levente megkérte Emíliát, hogy írjon olyan szakvéleményt miszerint Viktornak pszichiátriai kezelésre lenne szüksége. Mivel semmi szüksége nem volt rá, Emília nem hazudott a szakvéleményben, úgyhogy Viktort annak rendje és módja szerint ki is csinálták a börtönben. Ezért esküdött bosszút a testvére, Levente, aki a rádióban Viktorként mutatkozott be, hogy Emília értse a célzást.
Az előző rész félperces hogyvoltozása után Sofia keresgéli kétségbeesetten Gabit. Meg is találja a lakásukban úgy, hogy ráül – Gabi igen érett módon az ágytakaró alatt bujkál, és még mindig meg van sértődve – ahogy Sofia rávilágít, nem épp jogosan; két pasit szédíteni párhuzamosan kicsit sem fair téma. A két BFF azért gyorsan összebékül, erre meg Josh érkezik feldúltan, és mindenképp beszélni akar Gabivel, aztán Cooper fut be ugyanezzel az indítékkal, és ez a kettő szépen össze is verekszik (CsBCs pasik közt, ezt mennyire fáj már nézni is?!). Gabi ellenben megelégeli a drámát, és ajtót mutat mind a kettőnek, végleg, ahogy annak éppen itt volt az ideje. Főcím.
„A férfi oly közel érezte magát a nőhöz, hogy nem is tudta hol végződik ő, és hol kezdődik amaz.” - Anna Karenina
Az ütős félévadzáró után egy kevésbé jó résszel folytatjuk, és ez sajnos meg is fog érződni a hogyvolton. Szellemkutatók érkeznek kamerával felszerelkezve egy kísértetházhoz, ahol 5 évvel korábban az itt élő házaspárt halálos áramütés érte, valaki így végzett velük, a gyilkost eddig nem kapták el. A házban a 3 fiatal 3 irányba széled szét, mindegyikük méréseket végez, az emeleten a hálószoba előtt, ahol a gyilkosság történt ki is leng az EMR érzékelő. Közben a konyhában is kileng, a lány előtt az áramtalan házban felgyulladnak a fények, meg van az első szellemük! Az emeleten is felkapcsol a mennyezeti ventilátor, majd a szellemvadászra rátámad egy neonfényben tündöklő, elektromos lény.
Csaba szabadlábon keresgélheti Szabinát. Vajon csak én várok itt még valami nagy dobást, vagy minden rendes Jóban Rosszban követőt elkapott ez az érzés? J Orsi és Big egymásra talál. Újságíró Kata vegzálását annak ellenére nem hagyják abba a rosszfiúk, hogy ígéretet tett, a mindent felforgató cikknek nem lesz folytatása. Milán úgy szerelmes, ahogy van. Szilárdról kiderül, hogy a magabiztos pszichomókus külső, érzékeny-gyermeki és megtört lelket takar.
Juli a nagy aggodalmak közepette arra jut, hogy Attilának és neki nem szabad széthúznia. Családként kell viselkedniük, együtt étkezni, együtt lenni, ezzel tudnának segíteni Petin. Amint Peti magához tér Juli szembesíti őt a leleteivel, melyek szerint még egy deci alkohol, és már rendelhetik Petinek a márványt. Juli elmegy, Attila jön a helyére, Peti pihenteti a szemét, de érzékeli, hogy Attila a leleteit nézi, és telefonon lemondja a közös vállalkozás megnyitását, mert most a családot fontosabbnak tartja. Peti beköltözik a szobájába, szülei csendben beszélgetnek kint. Attila biztosítja róla Julit, hogy mindig mellette lesz, és kimásznak ebből is, s Julinak ez annyira megtetszik, hogy mindenki legnagyobb meglepetésére rámászik Attilára. A szex után Attila azt hiszi, minden rendben, Juli azonban hamar elrontja kedvét: ettől még semmi sem jött rendbe, hülyeség is volt együtt lenni, többet nem fordul elő. Puff neki…
Időutazással kezdünk. Norvégia, 972. Nagyobbacska kunyhóban egy sötét hajú boszorkány varázsol, miközben egy alaposan beöltözött alak közeledik a farkasordító hidegben. Ez utóbbi is egy nő, és, mint kiderül, a boszi testvére. A jövevény segítséget kérni jött, ugyanis képtelen teherbe esni – attól tart, hogy el van átkozva. A sötét hajú Dahlia húga szemére veti, hogyha nem hagyta volna veszendőbe menni a saját mágiáját, akkor tudna magán segíteni. A szöszi azzal védekezik, hogy mindigis a nővére volt az erősebb – aztán a köztük lévő (vér)kötelékre hivatkozva próbálja őt meggyőzni. Dahlia végül rááll, de figyelmezteti húgát, hogy kérése nagy áldozatot követel majd, de azt nem érdekli semmi (pedig kellene!), mert „megtesz bármit”. És, mikor a nővér a nevén szólítja a kétségbeesett nőt, már tudjuk, hogy így is történt: mert a fiatalabb testvér nem más, mint Esther…
Peti hazakerül a kórházból, finoman szólva is úgy néz ki, mint a mosott szar. Anyja parancsolón itatja, ugyanis az orvos ezt írta elő. Peti menne lefeküdni Hannáékhoz, de Juli nem engedi, mert nem akarja, hogy fia felügyelet nélkül újra bedrogozzon. Peti lefekszik, Emília csenget, összetegeződnek Julival kezdésképp. Emília elmondja, hogy Natasa hibásnak érzi magát Peti miatt, ugyanis hiába használta a legjobb szándékkal a tudását, olyan témát piszkáltak meg, amit talán nem kellett volna. Ugyanakkor a túladagolás az mindig egy segélykiáltás, és Petinek segítségre van szüksége, amit egy szakember, és a Hannáéknál lakás megadhat. Miután Emília elmegy Natasa mégis ráveszi magát, hogy szembenézzen Julival, aki a plafonon van, állítja, hogy egy patkolókovács kevesebb kárt tesz Petiben, mint Natasa. A pszichológustanonc bocsánatot kérne Petitől, de Juli nem engedi, még akkor sem, amikor az épp ébren lévő Peti szívesen beszélne Natasával. A fiú határozottan állítja, hogy márpedig nem Natasa hibája, nem ő mondta Petinek, hogy drogozzon, és igyon is rá. Juli előhúzza a ,,na de feketén volt” kártyát, ám Peti ezt is megvétózza azzal, hogy ez csak egy baráti beszélgetés volt, ahol az egyik fél pszichológus tanuló, és különben is, egy fillért nem kért az úgymond terápiáért, úgyhogy miért ne lett volna törvényes a dolog.
Egy sírral nyit a rész, alighanem a dagadt és antipatikus intéző nyugszik benne, akit Uthred a másvilágra küldött, de őurasága egészen nyugodt az eset után, és Leofric-kal elmélkedik arról, hogy dánnak öltöznek, és kirabolják a britonokat Cornwallumban. A meggyilkolt Oswald gyerekei tanúi ennek az egész bájcsevejnek, de Uthred meghajigálja őket, hogy elkotródjanak. Aranyszívű ifjú, meg kell hagyni. Este a vacsoraasztalnál Mildrith csak kapirgálja az ételt, és jól össze is zördül a hites urával, úgyhogy Leofric már-már elhúzná a belét az asztaltól, mert mégiscsak ciki végighallgatni a házastársi veszekedést, de Uthred visszatartja. Mikor bejelenti a szándékát a távozásra, Mildrith emlékezteti, hogy Oswald miatt keresni fogják, hogy megfizesse a vérdíjat a gyilkosságért. Persze a változatosság kedvéért megint összevesznek, úgyhogy Leofric végül mégiscsak magukra hagyja őket.
