Az utolsó királyság 1x06 Hatodik rész

Facebook Tweet

Egy sírral nyit a rész, alighanem a dagadt és antipatikus intéző nyugszik benne, akit Uthred a másvilágra küldött, de őurasága egészen nyugodt az eset után, és Leofric-kal elmélkedik arról, hogy dánnak öltöznek, és kirabolják a britonokat Cornwallumban. A meggyilkolt Oswald gyerekei tanúi ennek az egész bájcsevejnek, de Uthred meghajigálja őket, hogy elkotródjanak. Aranyszívű ifjú, meg kell hagyni. Este a vacsoraasztalnál Mildrith csak kapirgálja az ételt, és jól össze is zördül a hites urával, úgyhogy Leofric már-már elhúzná a belét az asztaltól, mert mégiscsak ciki végighallgatni a házastársi veszekedést, de Uthred visszatartja. Mikor bejelenti a szándékát a távozásra, Mildrith emlékezteti, hogy Oswald miatt keresni fogják, hogy megfizesse a vérdíjat a gyilkosságért. Persze a változatosság kedvéért megint összevesznek, úgyhogy Leofric végül mégiscsak magukra hagyja őket.

Wintanceasterben ifjabbik Odda mutogatja a cynuiti templom terveit Alfrédnak, amelyet azért emeltetett, mert ott győzte le Ubbát. Az ifjonc azt javasolja, hogy az oltárt Ubba sírja fölé tegyék, de előbb persze a testét kiássák, és bedobják a folyóba, Alfréd azonban elutasítja, és közli vele, hogy tisztességgel fogják eltemetni, és kész. Beocca meghozza a levelet Uthred ügyéről, Alfréd pedig ifjabbik Oddára bízza az ügyet. Kecskére káposztát, ugyebár. Ezalatt Uthred búcsúzik Mildrithtől és a fiától. A béke helyreállt közöttük, de a szeretet nem, ráadásul az asszony újra megpróbálja a keresztények istenéhez vezetni a pogány férjét, de ez most sem bizonyult nyerő stratégiának. Ki is lovagol a kis csapat, és egy csuklyás alak is csatlakozik hozzájuk, ám az első pihenőnél Leofricnek feltűnik, és a kilétéről érdeklődik, mire amaz elmenekül. Elég ügyetlenül teszi ezt, mert belegázol a legelső nagyobb pocsolyába térdig, és kiderül, hogy Aethelwold az. Egy igen heves teoretikus vita bontakozik ki közte és Leofric között arról, hogy utóbbi kinyírja-e őt, de végül nem teszik meg, mert a király unokaöccse benyújtja a számlát a szívességéért.

Este a tábortűz mellett Aethelwold tanúbizonyságát adja annak, hogy nem is annyira hülye, mert ismerteti Cornwallum földrajzát, és fogadkozik, hogy nagyon jól fog majd harcolni. Ezalatt ifjabbik Odda és Aelwold püspök keresi fel a gyilkosság ügyében Uthred birtokát, de csak Mildrithet találják otthon. Odda hiába faggatja az asszonyt, az nem tudja megmondani, hogy merre jár a férje, de a vallatást a püspök állítja le, úgyhogy kézbesíti a levelét, amely arról szól, hogy Uthred vagy kifizeti a vérdíjat, vagy elkobozzák a vagyonát, ami persze Mildrith vagyona is. Odda biztosítja arról, hogy nem kell aggódnia, ő befogadja, ha kell, a püspök pedig hozzáteszi, hogy nem kell aggódnia, ha elkobozzák a földjeit, az az egyházé lesz. Baromi vigasztaló, mondanom sem kell. Ezalatt Uthredék kifosztanak egy falut, de azoknak nincs semmijük, úgyhogy főhősünk panaszkodni is kezd, hogy vélhetően már egész Cornwallumot kifosztották legalább egyszer, pedig nekik nagyon kellene az ezüst.

A szerencse azonban melléjük szegődik, mert négy katona kíséretében egy Asser nevű barát keresi meg őket, hogy legyenek szívesek Peredur király szomszédját leverni. Uthred először lefitymálja a szánalmas ajándékát, de később látjuk, hogy belemegy az alkuba. Egy elég lepukkant nyomortanyára vezetik be Uthred és Leofric kis csapatát, ahol egy szakállas öreg fazon és az élemedett korú felesége trónol, az egész nem tűnik nagyobbnak, mint Uthred birtoka. A király azonban fennhordja az orrát, és nem hajlandó közvetlenül beszélni Uthreddel, mert ugye ő keresztény, Uthred pedig egy pogány dánnak adja ki magát, de egy idő után kénytelen engedni, mikor a portyázók parancsnoka a bérezésükről érdeklődik. Uthred négyszáz ezüstöt akar, a király csak százat ajánl, úgyhogy a vitát eldöntendő, Asser barát tiltakozása ellenére, hívatja Iseult királynőt. Meg is jelenik egy fiatal nő, akinek a csinos pofija egyből elnyeri főhősünk tetszését, majdnem le is smárolja a király szeme láttára, de végül nem kerül rá sor, viszont Iseult kijelenti, hogy Uthred a megfelelő ember. Peredur beleegyezik a négyszázba, de megmutatni nem hajlandó a pénzét, mert az abban az erődben van, amit elfoglaltak tőle, és ha ez Uthrednek nem tetszik, mehet Isten hírével. Mellé meg felajánlja az öreg királynéját is.

Uthred elégedetten távozik, hogy felkészüljenek a harcra, de Asser rájön, hogy szászok is vannak a csapatban, de egyelőre elhiszi azt a magyarázatot, hogy merciaiak. Iseultról elárulja, hogy egy grwach, aki képes a jövőbe látni, mindaddig, amíg szűz marad. Jön a csata napja, vonulnak az erőd fele, de meglepetés éri őket, mert abból bizony egy csapatnyi dán özönlik ki. Nagy a pánik, de az ellenség először tárgyalni akar. Egy nagy szemű, lisztes arcú dán vezeti őket, akit Skorpának hívnak, és történetesen hallott Uthredről, de azt elárulja, hogy aligha fog győzni ellene. Peredur ezalatt türelmetlenül harca buzdítja Uthredet, de Skorpa elárulja, hogy az erődben egy fia ezüstöt nem találtak. A dán egyezséget ajánl, nyírják ki a britonokat együtt, és osztozzanak meg a zsákmányon. Így is történik, jön egy kisebb csata, Uthredék átállnak, és lemészárolják Peredurt és az embereit, Asser barát viszont elmenekül. Skorpa a csata alatt sajátságos módon a torkok elharapásával mutatja meg elszántságát.

A király egyedül marad, és végül némi szópárbajt követően Skorpa a szavát adja neki, hogy életben marad, ha megmondja, hogy hová rejtette el a kincseit. Peredur elmondja, a dán pedig a szívébe döfi a tőrét. A falu nagytermében a trónszék alatt a kincs, a dánok gyorsan aprófává zúzzák, és tényleg ott van, de Skorpa nagyon szeretne megosztozni Iseulton is. Csakhogy a dánok nem akarnak osztozkodni, hanem fegyvert rántanak, és elpályáznak a kincsekkel együtt, Skorpa pedig vinné Iseultot is, de végül az utolsó pillanatban odalöki Uthredéknek. Uthred rohanna is utánuk, hogy lemészárolja őket, de Leofric megállítja, mondván, hogy többen vannak, és már-már összevesznek, de Iseult elárulja, hogy van még elrejtett a ezüst. A következő snitten látjuk, hogy a trágyadomb alól ássák ki a kincset, ami több, mint amit a dánok elvittek, de Uthred máris a magáénak, illetve az egyházénak nyilvánít egy nagyon díszes keresztet.

Uthred haza is tér az oldalán Iseulttal, de előbb meglátogatja Exanceastert, hogy a püspöknek lerója az adósságát. Aelwold előbb el akarja zavarni őt, de mikor meglátja a keresztet, alig jut szóhoz, és leírja Mildrith adósságát, és persze Oswald vérdíját is. A felesége azonban nem túl boldog, amikor meglátja a férje oldalán a csinosabb és fiatalabb asszonyt, pláne, hogy Uthred nem is köszönti tisztességesen. Ezt szóvá is teszi, de kiderül, hogy a távolléte alatt a gyereket megkereszteltette. Cserébe Uthred elmondja, hogy közöttük mindennek vége, csak azért jött, hogy közölje: a földjei immár nem szenvednek az adósságtól, és persze a vérdíjat is elrendezte. Mildrith kiakad, de csak annyit ér el, hogy a férje az állatokkal alszik Iseult társaságában, ahelyett, hogy a felesége mellett lenne. Ott megvallja, hogy bár Mildrith rendes asszony, ő mégis Iseulttal akar lenni, amaz pedig elmondja, hogy látta mindezt, és Uthreddel lesz a végsőkig, de azt tanácsolja, hogy jelenjen meg a witan előtt, ha már beidézték Oswald miatt.

Mildrith szemtanúja ennek az egész bájos évődésnek, úgyhogy úgy dönt: elutazik a gyermekével együtt. Uthred viszont elmegy Wintanceasterbe, a witan elé. Beocca azonban a palota bejáratánál megjelenik, és kiderül, hogy tud Uthred portyájáról, ami nem volt tervbe véve. Odabent a tanács rendkívüli napirendi ponttá nyilvánítja Uthredet, és ifjabbik Odda a fejére olvassa a vádat, miszerint engedély nélkül portyázott, és ölt meg békés keresztényeket Cornwallumban. Uthred tanúkat kér, pechjére, mert feláll Asser, és tanúsítja Odda egész vádiratát. Azt is hozzáteszi, hogy Cynuitban az épülő kolostort felégették és felakasztottak tizenöt szerzetest, márpedig azt láttuk korábban, hogy Skorpa Cynuitba akart menni. Asser viszont azt mondja, hogy Uthred is ott volt. Amaz tagadja, és tanúnak szólítja Iseultot, de nem ő következik, hanem Leofric, akit lefogtak ezzel a váddal. Leofric mindent bevall, kivéve azt, hogy Uthredet követte, bár Odda üvöltözik vele, hogy azt is mondja el. Uthred nem bírja a feszültséget, elkezdi szidalmazni a királyt meg az istenét, és azonnal kardot nyomnak a nyakához, mire Leofric, hogy mentse, ami menthető, felajánlja, hogy egy párbajban öli meg Uthredet. Alfréd némi hezitálás után beleegyezik, úgyhogy a következő részt Uthred és Leofric élet-halál harcával fogjuk kezdeni.