Novák öreg barátjának panaszkodik arról, hogy itt a világvége, Gizi este nem akart szexelni, inkább keresztrejtvényt fejtett. Vili szerint ez a fiatalság elmúlása, hisz már ők is nagyszülők, és a nagyszülők egyre ritkábban esnek egymásnak. Eközben Bözsi csalamádét tanít eltenni Gizinek, hiszen egy nagymamának ilyet is kell tudnia. Gizi is hasonló dolgok miatt aggódik, mint Laci, és Bözsi sem a legjobb beszélgetőpartner, hisz szerinte ha nagymama az ember, a szenvedély az elszáll. Ezután a felek, Gizi és Laci megbeszélik, mit hallottak, hogy öregkorra a szexuális élet megszűnni látszik, de nem tartják magukat öregnek, úgyhogy lesöprik a konyhaasztalt, hogy helyet csináljanak a spontán szexnek. Egy baj van: Lacinak nem áll fel. Nem győzik szabadkozni, de hát ez van, tényleg megöregedett – szűri le a konklúziót, de Gizi csírájában elfojtja ezen sötét gondolatokat, úgyhogy javasolja, hogy rúgjanak ki a hámból, jelentsen ez bármit.
Piros átcsúsztat egy kis plüsselefántot Julinak, s megadja a címet ahol keresni kell a lányát, Stellát. Juli elmegy a megadott címre, ám senki nem reagál a csöngetésre. Szerencse, hogy a szomszédos háznál söpröget egy anyóka, aki egyáltalán nem pletykás, de azért elmondja Julinak, hogy mindenkit elvittek a rendőrök, Stellát is, s némi pénzes ráerősítéssel az is kiderül, hogy hova. Julinak sikerül beszélnie az árvaház igazgatójával, ahová a kislányt vitték, de Stella már nincs náluk, és sajnos az igazgatónak az új nevelőszülők címét sem áll módjában megadni, csak és kizárólag a kislány apjának, hisz ő a törvényes gondviselő. Zsákutca. Juli aztán fodrászhoz megy, majd új hajjal tér haza, és rettentő elutasító Attilával, nem is mondja el, kivel telefonál, csak azt halljuk belőle, hogy folytatja a nyomozást, mert Stellára nagyon vigyáz a gyámügy.
Ági learatja Emília babérjait: előadja Zsoltnak a csábítót, aki még pezsgőről is gondoskodott a hangulat tökéletesítése érdekében. Ennek ellenére amikor később Zsolt nem látszik, csak hallótávolságon belül van és Alíz szembesíti Ágit azzal, hogy Zsoltra hajt, Ági kikéri magának, hisz ő nem kezd ki egy egyszerű kocsmárossal. Zsoltnak fájnak e szavak. Felhívja Emíliát, elújságolja neki, hogy megvan Krisztián, Rudi úton van hozzá, de Emília nagyon kimért, hisz arra számít, hogy Zsolt megköszöni a pezsgőt amit ott hagyott neki, vagy ilyesmi. Nem tudhatja, hogy Ági úgy adta oda a pezsgőt, mintha ő vette volna. Zsoltnak duplán rossz a kedve, mikor Ági hívja. A nő csábosan előadja, hogy Alíz elhúzott, csak az övék a lakás, feljöhetne Zsolt a munkából némi stresszoldásra, de Zsoltban is van tartás, inkább marad a kocsmájában – mondja sértetten.
Irma aggódik egyszem unokája lakókörülményeiért, ki tudja, kikkel költözött össze, de Emília megnyugtatja, Natasa nem az a fajta, aki egész éjjel bulizik és semmit nem tud magáról. Hiszi ezt a naiv anya, hisz a következő jelenet már le is rántja a leplet a valóságról: vécépapír kigörgetve a nappali közepén, székek szétdobálva, lámpa a padlón eldőlve a szeméthegyek közt. Hanna is nehezen hisz a szemének, hogy ezt mind ők csinálták volna, pedig de. A lányok mennek a maguk útjára, csak Ottó van a lakásban egy szál gatyában, s Irma mama csönget. Ottó jó fiú, megkínálja Irmát rántottával, aki némi unszolás után elfogadja, s el van ájulva a srác főzőtudományától. Mire Natasa hazaér addigra Ottó már a Hippolyt, a lakáj című klasszikusból idéz amúgy színészileg, és Irma nagyon jól szórakozik rajta, el van ájulva a ,,tüneményes fiatalembertől”.
Alíz érkezik haza a Kertész lakba sírva, merthogy Rudi megcsalta. Bözsi nem érti, hogy ez hogy jött, de azért vigasztaló ölelésbe foglalja hebehurgya unokáját.
Facebook kommentek